Fejér Megyei Hírlap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
AZ IDEGENVEZETŐ Termelőszövetkezeti tapasztalatokról kormányoz az önkormányzat Két évvel ezelőtt lépett életbe a módosított szövetkezeti törvény, amelynek alapján új fórumrendszerek alakultak ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A gyakorlati élet új igényeit figyelembe véve, megnőtt a lehetősége annak, hogy az egy személyben dolgozó és tulajdonos tsz-tag közvetve és közvetlenül is részt vehessen a szövetkezet irányításában. A megye 62 termelőszövetkezetében az aktív tagok 416 munkahelyi közösséget hoztak létre, a nyugdíjasok pedig 84 közösséget alakítottak. Azokban a tsz-ekben, ahol a dolgozó tagok száma meghaladja a 300-at, küldötteket kellett választani, akik a küldöttgyűlést alkotják. Az önkormányzati szervekben — vezetőségekben, közgyűlési bizottságokban és a különböző munkabizottságokban — több mint 2800 termelőszövetkezeti tag tevékenykedik, a választott küldöttek száma meghaladja a kétezret. A szövetkezeti önkormányzati szervek működésének tapasztalatait tárgyalta tegnap a területi tsz-szövetség elnöksége, Dege György titkárhelyettes előterjesztése alapján. Részt vett a tanácskozáson és felszólalt Závodni László, a megyei pártbizottság titkára, Fogarasi Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Az írásos anyag is, a vita is nyomatékkal hangsúlyozta: a módosított szövetkezeti törvény úgy rendzete az önkormányzati szervek hatáskörét, hogy a tagság érdemben tudja gyakorolni demokratikus jogait. A törvény változatlanul a közgyűlést minősíti a legmagasabb szintű szervnek, de csak azokban a kérdésekben állapítja meg illetékességét, amelyekben a tagság — az ügy természete, saját informáltsága és felkészültsége alapján — érdemben dönteni tud. Az egyéb nagy jelentőségű, de gyorsabb intézkedést, részletesebb érdemi tárgyalást igénylő kérdések a küldöttgyűlés hatáskörébe kerültek. Sajnos, a szövetkezetek jelentős részében még nem osztották meg a hatásköröket e két fontos testület között; mindkettő azonos témákat, azonos terjedelmű előterjesztéseket tárgyal. Ettől természetesen nem lesz erősebb a szövetkezeti demokrácia, csak a rendezvények, tanácskozások tekintélye romlik. Továbbra is a döntéshozatal a közgyűlések legfőbb jellemzője, nem a régi értelemben vett vitafórumok már. Az év eleji zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken 35 szövetkezetben mindössze 114- en kértek szót, 29 közgyűlésen egyetlen felszólaló sem volt. Ennek legfőbb magyarázata, hogy mire a megvitatandó és elfogadásra ajánlott anyagok a közgyűlés elé kerülnek, tulajdonképpen mindenki elmondhatta már a véleményét a munkahelyi fórumokon. A szövetkezeti demokrácia ezen új fórumain a szövetkezet tagjai, alkalmazottai, a rendszeresen dolgozó családtagok vesznek részt, és a munkával kapcsolatos kérdések megvitatásában valamennyien azonos jogokkal és kötelezettségekkel bírnak. Régi tapasztalat, hogy a szövetkezeti tagok, dolgozók többsége nehezen tudja áttekinteni a megnövekedett méretű és bonyolultabb gazdálkodást, azonban jól eligazodik közvetlen munkahelye, ágazata ügyeiben. Friss tapasztalat, hogy ezek a munkahelyi fórumok nagyon elevenek, sokan kérnek szót, mondják el javaslataikat, észrevételeiket. Ezeken az összejöveteleken a gazdaság, a közösség dolgain kívül a személyes ügyeket is megbeszélik. A szövetség arra hívja fel a szövetkezetek figyelmét, hogy e munkahelyi fórumok mindenütt kapjanak megfelelő hatáskört. Általában rájuk bízzák az egyes munkabizottságok megválasztását, a jutalmazási összeg és az üdülési beutalók elosztását. Véleményezik a kitüntetési és a fegyelmi javaslatokat, az egyes munkaszervezési kérdéseket. Nagyon fontos, hogy a munkahelyi közösségek megfelelő és tényleges jogkörrel rendelkezzenek; senki ne érezze formálisnak, feleslegesnek a tanácskozásokon való részvételt. Javaslataikkal a különböző önkormányzati szervek érdemben foglalkozzanak, kérdéseikre kapjanak választ. Külön foglalkozott az előterjesztés a választott vezetőségek munkájával, elismerve, hogy alapvetően jól látják el feladatukat. Tevékenységük minden más önkormányzati szervnél operatívabb, rendkívül szerteágazó. Hiba, hogy néhol még mindig nem tudják eléggé különválasztani, mi tartozik a testületre és mi az egyes tisztségviselők dolga, hatásköre. Arra isvan példa, hogy az apró ügyekből túl sokat vállal a vezetőség, amelyeket valamelyik tisztségviselő, üzemi vezető hatáskörébe kellene utalni. Előfordul viszont az is, hogy a függetlenített vezetők kerülik meg a vezetőséget és döntenek egyszemélyben olyan kérdésekről, amely a testület hatáskörébe tartozik. Szóba került, hogy a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének, az önkormányzati szervek — elsősorban a munkahelyi közösségek — hatékonyabb munkájának alapfeltétele, hogy a tagság kellő információval rendelkezzen. Csaka szövetkezetek egy része ad ki valamilyen tagsági tájékoztatót, üzemi lapot, sokszorosított anyagot. Jellemző példa, hogy a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések előtt mindössze 19 tsz tájékoztatta tagjait előre kiadott írásos anyaggal. F. F. Műszakpótlék az egészségügyi dolgozóknál Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Fejér megyei Bizottsága pénteken ülést tartott az SZMT székházában. Az ülésen részt vett Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, Bodnár Árpádné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezet Központi Vezetőségének titkára, dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára és dr. Guóth Zita, a Fejér megyei Tanács V. B. egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője. A megyei bizottság dr. Majzik Gábor elnökletével megvitatta az egészségügyi dolgozók műszakpótléka bevezetésének tapasztalatait és az 1978. évi bérmaradványok felhasználását. Az összejövetelen tájékoztató hangzott el az 1978—79- es évad tömegpolitikai oktatásának tapasztalatairól és az 1979—80-as oktatási év főbb feladatairól. A megyei bizottság ezután személyi ügyeket tárgyalt. Bensőséges ünnepségen búcsúztatták el nyugállományba vonulása alkalmából dr. Tóth Kálmánnét, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Fejér megyei Bizottságának titkárát. Negyedszázados munkássága elismeréséül megkapta az egészségügyi miniszter „Kiváló Munkáért” kitüntetését. A megyei pártbizottság nevében Sudár Iván megyei titkár méltatta dr. Tóth Kálmánná munkásságát, aki sokat tett Fejér megye egészségügyének fejlesztéséért. A megyei bizottság nevében dr. Majzik Gábor, a Fejér megyei Kórház és Rendelőintézet csákvári Tüdőgyógyintézetének igazgató főorvosa, a bizottság elnöke nyújtotta át az ajándékot a nyugdíjba vonuló titkárnak. A testület ezután egyhangúlag megválasztotta megyei titkárnak Paudits Sándornét, a Fejér megyei Tanács Központi Kórháza szakszervezeti bizottságának titkárát, a megyei bizottság tagját. Cs. J. M J WÍ n I VILÁG PROLETÁRJAI ENGEDMÉNY NÉLKÜL | C J Cj N M EL VJI T EZ I EGYESÜLETEK! --------------------------- m H hh gSk > W ha 1 Szombat, I B ■» Jam 9P J 1979. szeptember 1. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL tt : 4fe | XXXV. évfolyam, j|| J^|ÉE|Ek % d|^fe 204. szám TENGER ÉS DIÓLEVÉL • ■ LJ f [AJ J ||J| J |7TTTTW1LF|II JfJ IJ ■ iM ^^Wjrr^nHHTfT!y|rT7|TTl Ára: ^>20 forint Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újraszabályozta a bírósági végrehajtást. A korszerűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszonyainkkal, másrészt egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bírósági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tartásdíj behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végrehajtását, hatékonyabb eszközöket biztosít a bírósági döntésből fakadó kötelezettségeiket nem teljesítő állampolgárok és szervek elleni hatékonyabb fellépésre, ezzel szilárdítja az állampolgári és állami fegyelmet. A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Zara Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját — nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg Balogh Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai sorába beválasztotta. Sütőipari ankét Az enyingi, a dunaújvárosi, valamint a sárbogárdi malmok lisztjéből naponta több mint százezer embernek sütnek kenyeret, péksüteményt és más pékárut a dunaújvárosi Sütőipari Vállalat üzemegységeiben. A megye felére kiterjedő ellátási területen mindmáig helytálló a megállapítás: a kenyér ügye továbbra is politikai kérdés. Ez utóbbi gondolathoz igazodva pénteken délelőtt a dunaújvárosi Sütőipari Vállalatnál szakmai ankétot tartottak, amelyen a vállalat vezetői, továbbá a vállalat ellátási területéhez tartozó községi tanácsok meghívott képviselői vettek részt. Szakály István vállalatigazgató vitaindítójából kitűnt, hogy hogy az új búzából őrölt lisztek sütőipari minősítése jó. A lakossági ellátás jelenlegi helyzetét értékelve az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az ercsi, az enyingi, a sárbogárdi, a Cecei üzemegységek termékei is megfelelnek. Megállapodás született abban a kérdésben is, hogy Nagykarácsony és Előszállás községek esetében egyrészt délutáni előszállítással javítják az ott élők kenyérellátását, másrészt pedig választékbővítésként nemcsak péksüteményt, hanem finom pékárut is rendeltetnek. A sütőipar és a kereskedelem kapcsolatáról szólva elhangzott, hogy a lakossági igények pontosabb feltérképezésével és a szállítási fegyelem betartásával elejét kell venni a ma még létező kenyérpocsékolásnak. Bányásznapi ünnepség Kisgyónban Hatvan éve, 1919 szeptemberében Tatabányán gyilkos csendőrtűz ontotta ki sok bányász életét. Azért kellett meghalniuk, mert nem tudtak és nem akartak belenyugodni a Tanácsköztársaság által megadott emberi jogok eltörlésébe, a fehérterror kegyetlenségeibe. Minden magyar bányavidéknek megvannak a mártírjai. Megyénkben, a móri járásban, Kisgyónban volt az a hely, ahol a tatabányai bányászközpont által irányított illegális pártszervezet „Vértes-Bakony” fedőnév alatt működött. A párt innen irányította és szervezte a méri, a pusztavámi és a kisgyóni bányászok harcát. Az illegális munka kimagasló személyiségei voltak Bugyács Imre, Spröder György, Bodó Nándor, Borschner Ferenc, akiket közvetlenül a felszabadulást megelőzően a nácik elhurcoltak és halálra kínoztak. A 29. bányásznapon, a kisgyóni ünnepségen rájuk is emlékeztek. A bányászmártír-emlékműnél rendezett ünnepségen megjelent többek között Závodni László, a megyei pártbizottság titkára, Balatincz Jánosné, a móri járási pártbizottság első titkára, a bányászmártírok özvegyei, szovjet, lengyel és német vendégek, valamint a járás községeinek, üzemeinek képviselői. Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, a megyei párt-vb tagja ünnepi beszédében méltatta a bányászok nehéz mesterségét, hősies helytállását, a természet vad erőivel, a tűzzel, a vízzel, a gázzal vívott mindennapos küzdelmüket, bátorságukat, mesterségbeli tudásukat, majd így folytatta: — Pártunk, kormányunk, szocialista társadalmunk permanens figyelme és elismerése jut kifejezésre azokban a döntésekben, amelyek nyomán alapvetően megváltoztak a bányászok élet- és munkakörülményei. Az állam által biztosított bányászlakások megyénkben Móron épülnek. A közelmúltban 72 család költözött új összkomfortos otthonba és még ebben az évben 28-an kapnak lakást. A százezer forintos, visszatérítés nélküli építési kölcsönnel eddig 35 bányász élt. Örvendetes az is, hogy csupán Balinkabányán több, mint 13 millió forint hűségjutalmat fizettek ki az arra érdemeseknek. A legkorszerűbb berendezések mellett is a munkáját szerető, az ahhoz értő és tenni akaró alkotó ember játssza a főszerepet a termelésben. A jövő bányája méginkább a bátor, a fegyelmezett és a művelt szakembereket várja. Ehhez sokirányú képzettségre, szüntelenül megújuló ismeretekre, kezdeményezőkészségre van szükség és arra, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a váratlan és változó körülményekhez. Beszélt továbbá arról, hogy a básznap az egész társadalom ünnepe. Munkájuk szervesen hozzátartozik korunk létfeltételeihez, mert az életet jelentő energiahordozókat és nyersanyagokat hozzák a föld méhéből a felszínre. A termelő test kenyerét a bányászoktól kapja. A bányászok ünnepe alkalmából kitüntetések átadására is sor került. Nagy Imre frontmester Kiváló Bányász kitüntetést kapott, Markó János lakatos csoportvezető pedig Kiváló Munkáért miniszteri elismerésben részesült. A 25 évi hű szolgálatért járó Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát ötvenegyen, az ezüstöt ötvenhatan, a bronz fokozatot huszonketten vették át. Ezen kívül tizennyolcan részesültek még Kiváló Dolgozó kitüntetésben. 2 . Fotó: Fási László