Fejér Megyei Hírlap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

AZ IDEGENVEZETŐ Termelőszövetkezeti tapasztalatok­ról kormányoz az önkormányzat Két évvel ezelőtt lépett életbe a módosított szövetkezeti tör­vény, amelynek alapján új fórumrendszerek alakultak ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A gyakorlati élet új igényeit figyelembe véve, megnőtt a lehetősége annak, hogy az egy személyben dolgozó és tulajdonos tsz-tag közvetve és közvetlenül is részt vehessen a szövetkezet irányításában. A megye 62 termelőszövetkezetében az aktív tagok 416 munka­helyi közösséget hoztak létre, a nyugdíjasok pedig 84 közös­séget alakítottak. Azokban a tsz-ekben, ahol a dolgozó tagok száma meghaladja a 300-at, küldötteket kellett választani, akik a küldöttgyűlést alkotják. Az önkormányzati szervekben — vezetőségekben, közgyűlési bizottságokban és a különböző munkabizottságokban — több mint 2800 termelőszövetkezeti tag tevékenykedik, a választott küldöttek száma meghaladja a kétezret. A szövetkezeti önkormány­zati szervek működésének ta­pasztalatait tárgyalta tegnap a területi tsz-szövetség elnök­sége, Dege György titkárhe­lyettes előterjesztése alapján. Részt vett a tanácskozáson és felszólalt Závodni László, a megyei pártbizottság titká­ra, Fogarasi Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese. Az írásos anyag is, a vi­ta is nyomatékkal hangsú­lyozta: a módosított szövet­kezeti törvény úgy rendzete az önkormányzati szervek hatás­körét, hogy a tagság érdem­ben tudja gyakorolni demok­ratikus jogait. A törvény változatlanul a közgyűlést minősíti a legma­gasabb szintű szervnek, de csak azokban a kérdésekben állapítja meg illetékességét, amelyekben a tagság — az ügy természete, saját infor­máltsága és felkészültsége alapján — érdemben dönteni tud. Az egyéb nagy jelentő­ségű, de gyorsabb intézkedést, részletesebb érdemi tárgya­lást igénylő kérdések a kül­döttgyűlés hatáskörébe kerül­tek. Sajnos, a szövetkezetek jelentős részében még nem osztották meg a hatásköröket e két fontos testület között; mindkettő azonos témákat, azonos terjedelmű előterjesz­téseket tárgyal. Ettől termé­szetesen nem lesz erősebb a szövetkezeti demokrácia, csak a rendezvények, tanácskozá­sok tekintélye romlik. Továbbra is a döntéshozatal a közgyűlések legfőbb jellem­zője, nem a régi értelemben vett vitafórumok már. Az év eleji zárszámadó és tervtár­­gyaló közgyűléseken 35 szö­vetkezetben mindössze 114- en kértek szót, 29 közgyűlésen egyetlen felszólaló sem volt. Ennek legfőbb magyaráza­ta, hogy mire a megvitatandó és elfogadásra ajánlott anya­gok a közgyűlés elé kerülnek, tulajdonképpen mindenki el­mondhatta már a véleményét­­ a munkahelyi fórumokon. A szövetkezeti demokrácia ezen új fórumain a szövetke­zet tagjai, alkalmazottai, a rendszeresen dolgozó család­tagok vesznek részt, és a mun­kával kapcsolatos kérdések megvitatásában valamennyi­en azonos jogokkal és kötele­zettségekkel bírnak. Régi ta­pasztalat, hogy a szövetkezeti tagok, dolgozók többsége ne­hezen tudja áttekinteni a megnövekedett méretű és bonyolultabb gazdálkodást, azonban jól eligazodik köz­vetlen munkahelye, ágazata ügyeiben. Friss tapasztalat, hogy ezek a munkahelyi fó­rumok nagyon elevenek, so­kan kérnek szót, mondják el javaslataikat, észrevételeiket. Ezeken az összejöveteleken a gazdaság, a közösség dolgain kívül a személyes ügyeket is megbeszélik. A szövetség arra hívja fel a szövetkezetek figyelmét, hogy e munkahelyi fórumok min­denütt kapjanak megfelelő hatáskört. Általában rájuk bízzák az egyes munkabizott­ságok megválasztását, a ju­talmazási összeg és az üdülé­si beutalók elosztását. Véle­ményezik a kitüntetési és a fegyelmi javaslatokat, az egyes munkaszervezési kér­déseket. Nagyon fontos, hogy a munkahelyi közösségek megfelelő és tényleges jog­körrel rendelkezzenek; sen­ki ne érezze formálisnak, fe­leslegesnek a tanácskozásokon való részvételt. Javaslataik­­kal a különböző önkormány­zati szervek érdemben fog­lalkozzanak, kérdéseikre kap­janak választ. Külön foglalkozott az elő­terjesztés a választott vezető­ségek munkájával, elismerve, hogy alapvetően jól látják el feladatukat. Tevékenységük minden más önkormányzati szervnél operatívabb, rend­kívül szerteágazó. Hiba, hogy néhol még mindig nem tudják eléggé különválasztani, mi tartozik a testületre és mi az egyes tisztségviselők dolga, hatásköre. Arra is­­van példa, hogy az apró ügyekből túl so­kat vállal a vezetőség, ame­lyeket valamelyik tisztségvi­selő, üzemi vezető hatásköré­be kellene utalni. Előfordul viszont az is, hogy a függet­lenített vezetők kerülik m­eg a vezetőséget és döntenek egyszemélyben olyan kérdé­sekről, amely a testület ha­táskörébe tartozik. Szóba került, hogy a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesülésének, az önkormány­zati szervek — elsősorban a munkahelyi közösségek — ha­tékonyabb munkájának alap­­feltétele, hogy a tagság kellő információval rendelkezzen. Csak­­a szövetkezetek egy ré­sze ad ki valamilyen tagsági tájékoztatót, üzemi lapot, sok­szorosított anyagot. Jellemző példa, hogy a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések előtt mindössze 19 tsz tájékoztatta tagjait előre kiadott írásos anyaggal. F. F. Műszakpótlék az egészségügyi dolgozóknál Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Fe­jér megyei Bizottsága pénte­ken ülést tartott az SZMT székházában. Az ülésen részt vett Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, Bodnár Árpádné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezet Központi Veze­tőségének titkára, dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára és dr. Guóth Zita, a Fejér megyei Tanács V. B. egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője. A megyei bizottság dr. Maj­­zik Gábor elnökletével meg­vitatta az egészségügyi dolgo­zók műszakpótléka bevezeté­sének tapasztalatait és az 1978. évi bérmaradványok felhasználását. Az összejövetelen tájékoz­tató hangzott el az 1978—79- es évad tömegpolitikai okta­tásának tapasztalatairól és az 1979—80-as oktatási év főbb feladatairól. A megyei bizottság ezután személyi ügyeket tárgyalt. Bensőséges ünnepségen bú­csúztatták el nyugállományba vonulása alkalmából dr. Tóth Kálmánnét, az Orvos-Egész­ségügyi Szakszervezet Fejér megyei Bizottságának titká­rát. Negyedszázados munkás­sága elismeréséül megkapta az egészségügyi m­iniszter „Kiváló Munkáért” kitünteté­sét. A megyei pártbizottság nevében Sudár Iván megyei titkár méltatta dr. Tóth Kál­mánná munkásságát, aki so­kat tett Fejér megye egész­ségügyének fejlesztéséért. A megyei bizottság nevé­ben dr. Majzik Gábor, a Fe­jér megyei Kórház és Rende­lőintézet csákvári Tüdőgyógy­intézetének igazgató főorvosa, a bizottság elnöke nyújtotta át az ajándékot a nyugdíjba vonuló titkárnak. A testület ezután egyhan­gúlag megválasztotta megyei titkárnak Paudits Sándornét, a Fejér megyei Tanács Köz­ponti Kórháza szakszervezeti bizottságának titkárát, a me­gyei bizottság tagját. Cs. J. M J WÍ n I VILÁG PROLETÁRJAI ENGEDMÉNY NÉLKÜL | C­ J Cj N­ M­­ EL VJI T EZ I EGYESÜLETEK! --------------------------- m H hh gSk > W ha 1 Szombat, I B ■» Jam 9P J 1979. szeptember 1. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL tt : 4fe | XXXV. évfolyam, j|| J^|ÉE|Ek % d|^fe 204. szám TENGER ÉS DIÓLEVÉL • ■ LJ f [AJ J ||J| J |7TTTTW1LF|II JfJ IJ ■ iM ^^Wjrr^nHHTfT!y|rT7|TTl Ára: ^>20 forint Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelet­tel újraszabályozta a bíró­sági végrehajtást. A korsze­rűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszo­nyainkkal, másrészt egysze­rűbbé és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bíró­sági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tar­tásdíj behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végre­hajtását, hatékonyabb esz­közöket biztosít a bírósági döntésből fakadó kötelezett­ségeiket nem teljesítő ál­lampolgárok és szervek el­leni hatékonyabb fellépés­re, ezzel szilárdítja az ál­lampolgári és állami fegyel­met. A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdések­ben döntött: Zara Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját — nyugál­lományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ez­zel egyidejűleg Balogh Ist­vánt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság tagjai sorába beválasztotta. Sütőipari ankét Az enyingi, a dunaújváro­si, valamint a sárbogárdi malmok lisztjéből naponta több mint százezer ember­nek sütnek kenyeret, péksü­teményt és más pékárut a dunaújvárosi Sütőipari Vál­lalat üzemegységeiben. A megye felére kiterjedő el­látási területen mindmáig helytálló a megállapítás: a kenyér ügye továbbra is po­litikai kérdés. Ez utóbbi gondolathoz igazodva pén­teken délelőtt a dunaújvá­rosi Sütőipari Vállalatnál szakmai ankétot tartottak, amelyen a vállalat vezetői, továbbá a vállalat ellátási területéhez tartozó községi tanácsok meghívott képvi­selői vettek részt. Szakály István vállalatigazgató vi­taindítójából kitűnt, hogy hogy az új búzából őrölt lisztek sütőipari minősítése­ jó. A lakossági ellátás jelen­legi helyzetét értékelve az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az ercsi, az enyingi, a sárbogárdi, a Ce­­cei üzemegységek termékei is megfelelnek. Megállapo­dás született abban a kér­désben is, hogy Nagykará­csony és Előszállás községek esetében egyrészt délutáni előszállítással javítják az ott élők kenyérellátását, más­részt pedig választékbőví­tésként nemcsak péksüte­ményt, hanem finom pék­árut is rendeltetnek. A sü­tőipar és a kereskedelem kapcsolatáról szólva elhang­zott, hogy a lakossági igé­nyek pontosabb feltérképe­zésével és a szállítási fe­gyelem betartásával elejét kell venni a ma még létező kenyérpocsékolásnak. Bányásznapi ünnepség Kisgyón­ban Hatvan éve, 1919 szeptemberében Tatabányán gyilkos csendőrtűz ontotta ki sok bányász életét. Azért kellett meg­halniuk, mert nem tudtak és nem akartak belenyugodni a Tanácsköztársaság által megadott emberi jogok eltörlésébe, a fehérterror kegyetlenségeibe. Minden magyar bányavidék­nek megvannak a mártírjai. Megyénkben, a móri járásban, Kisgyónban volt az a hely, ahol a tatabányai bányászközpont által irányított illegális pártszervezet „Vértes-Bakony” fedő­név alatt működött. A párt innen irányította és szervezte a méri, a pusztavámi és a kisgyóni bányászok harcát. Az ille­gális munka kimagasló személyiségei voltak Bugyács Imre, Spröder György, Bodó Nándor, Borschner Ferenc, akiket közvetlenül a felszabadulást megelőzően a nácik elhurcoltak és halálra kínoztak. A 29. bányásznapon, a kisgyóni ünnep­ségen rájuk is emlékeztek. A bányászmártír-emlékmű­­nél rendezett ünnepségen megjelent többek között Zá­vodni László, a megyei párt­­bizottság titkára, Balatincz Jánosné, a móri járási párt­­bizottság első titkára, a bá­nyászmártírok özvegyei, szov­jet, lengyel és német vendé­gek, valamint a járás köz­ségeinek, üzemeinek képvi­selői. Závodi Imre, a Fejér me­gyei Tanács elnöke, a me­gyei párt-vb tagja ünnepi beszédében méltatta a bá­nyászok nehéz mesterségét, hősies helytállását, a termé­szet vad erőivel, a tűzzel, a vízzel, a gázzal vívott min­dennapos küzdelmüket, bá­torságukat, mesterségbeli tu­dásukat, majd így folytatta: — Pártunk, kormányunk, szocialista társadalmunk permanens figyelme és elis­merése jut kifejezésre azok­ban a döntésekben, amelyek nyomán alapvetően megvál­toztak a bányászok élet- és munkakörülményei. Az ál­lam által biztosított bányász­­lakások megyénkben Móron épülnek. A közelmúltban 72 család költözött új összkom­fortos otthonba és még eb­ben az évben 28-an kapnak lakást. A százezer forintos, visszatérítés nélküli építési kölcsönnel eddig 35 bányász élt. Örvendetes az is, hogy csupán Balinkabányán több, mint 13 millió forint hűség­jutalmat fizettek ki az arra érdemeseknek. A legkorsze­rűbb berendezések mellett is a munkáját szerető, az ahhoz értő és tenni akaró alkotó ember játssza a fő­szerepet a termelésben. A jövő bányája méginkább a bátor, a fegyelmezett és a művelt szakembereket vár­ja. Ehhez sokirányú kép­zettségre, szüntelenül meg­újuló ismeretekre, kezdemé­nyezőkészségre van szükség és arra, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a váratlan és változó körül­ményekhez. Beszélt továbbá arról, hogy a básznap az egész tár­sadalom ünnepe. Munkájuk szervesen hozzátartozik ko­runk létfeltételeihez, mert az életet jelentő energiahor­dozókat és nyersanyagokat hozzák a föld méhéből a fel­színre. A termelő test ke­nyerét a bányászoktól kapja. A bányászok ünnepe alkal­mából kitüntetések átadására is sor került. Nagy Imre frontmester Kiváló Bányász kitüntetést kapott, Markó János lakatos csoportvezető pedig Kiváló Munkáért mi­niszteri elismerésben része­sült. A­ 25 évi hű szolgálat­ért járó Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát ötvenegyen, az ezüstöt öt­­venhatan, a bronz fokozatot huszonketten vették át. Ezen kívül tizennyolcan részesültek még Kiváló Dolgozó kitünte­tésben. 2 . Fotó: Fási László

Next