Fejér Megyei Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

( Takarékosan A takarékosság nem ma­gánügy. Betétkönyveink titkosságát törvény szavatolja, és senki­nek nincs beleszólása, ki ho­gyan gazdálkodik tisztességes munkával kiérdemelt jöve­delmével, kamatozó pénzt avagy kamatfogyasztó adóssá­gokat gyűjt-e magának, csa­ládjának. A lakosság bankbe­tétben fekvő milliárdjaira — takarékosságunk összes ered­ményére — azonban méltán tekintünk a közügyek iránt érdeklődő, felelős gondolko­dású állampolgár figyelmével. Az Országos Takarékpénz­tár által őrzött milliárdok jel­lemeznek is bennünket. Kö­vetkeztetni lehet belőlük egy nép szorgalmára, életrevaló boldogulására, a munka által teremtett életszínvonalra. Sőt, bizonyos mértékig még a gazdasági élet egészségére is. Hiszen amennyire fontos a pénz egészséges körforgása, hogy a megszerzett jövedel­meknek a megtermelt javak­ban is kellő fedezete legyen, annyira nélkülözhetetlen a társadalom számára az is, hogy tagjai előrelátóan gon­doskodjanak hosszabb távú szükségleteik fedezetéről. Most, a takarékossági hó­nap kezdetén különösen nagy jelentőségre tesz szert ennek a gondolatnak — a közösség és az egyén egymásra utaló boldogulásának — a megfon­tolása. Emlékezetes, hogy az Or­szágos Takarékpénztár leg­fontosabb ismertető, közvéle­ményt formáló akciója az utóbbi másfél évtizedben a takarékossági világnaphoz fű­ződött. A gazdaságpolitikai jelenidő — az ötödik ötéves terv utolsó esztendeje, a XII. pártkongresszus határozatai­nak megvalósulásáért tett erőfeszítéseink, a következő középtávú gazdasági időszak megtervezése — olyan helyze­tet teremt, amikor nem sza­bad a takarék­osság­ eszméjé­nek való megnyerés lehetősé­geivel takarékoskodni. A nem könnyű világgazda­sági tényezők közepette ha­zánk gazdasági életében is előtérbe került a takarékos­ság, az erőforrásokkal, beru­házási eszközökkel, energiával és nyersanyaggal való taka-­ rékos gazdálkodás mindig is érvényes követelménye. Eh­hez igazodni önként, belülről fakadó indíttatással pedig úgy lehet, ha valamennyiünk­nek vérévé vált a takarékos emberre jellemző magatar­tás. Beosztással élni annyit tesz, mint jelenkori szükségleteink kielégítésének egy részéről le­mondani a jövőbeni nagyobb, alapvetőbb szükséglet érde­kében. S ha végigtekintünk a városi munkásházak, meg a községek kertes családi ott­honokkal gyarapodó tájékán, bízvást kitűnik: sokan tudják már közülünk, mint igazítsák ehhez a törvényszerűséghez a maguk boldogulását. Hi­szen nem „milliomosok”, de szorgalmas, dolgos emberek milliói érték, s érik el ezeket a javakat. Bizony, jó lenne, ha a taka­rékosság jó példái „idehaza” a családi gazdálkodásban, s „odakint” az üzemben, szö­vetkezetben egyaránt ragadó­sak lennének. Hasznát látná egész népgazdaságunk. És a jól végzett munkáért járó jö­vedelem is még helyesebben, életszínvonal-politikánk re­ális céljait hatékonyabb meg­valósuláshoz segítve haszná­lódna fel. Mekis János a ■■■I |bf ■ mmm mk m mmm jr «■§ ■ ------------------------------­L h lm I Ihm LJ |\ /I t* f ^ \# L I VILÁG PROLETÁRJAI A FÜST ELSZÁLL.. I L—W Lll M­­ L Vl I L I egyesüljetek i MENNYI ÖRÖM A TÉLBEN ------------------------------ Szerda, 1980. október 1. A KŐFARAGÁS ÜZBÉG MESTERE XXXV­. évfolyam, ------------------------- , 230. szám TORNATERMET AVATTAK ADONYBAN • ■ l ■ f rii I LI M J VIJ ■ ,T LII1 J|f f TfJ'M I fl J JM Jft J I *1 i ’ JTTTTTi Ára: forint ■xlgurMiil JiiUlHI'l rill Hím Bi;l 1.1^1 • • . A mezőgazdaság tervei tizenöt esztendőre ülést tartott tegnap Szé­kesfehérváron Fejér megye Tanácsa. A testület ülésén Závodi Imre tanácselnök el­nökölt, köszöntötte a tanács tagjait, az ülésen részt vevő országgyűlési képviselőket, valamint Takács Imrét, a megyei pártbizottság első tit­kárát. Írásban tájékoztató je­lentést terjesztett elő a vég­rehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról, a fontosabb ese­ményekről. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. Ezt követően vitatta meg a tanács a Fejér megye mező­­gazdaságának és élelmiszer­­iparának hosszú távú (1980— 1995) fejlesztési tervéről ké­szült jelentést, amelyhez az előterjesztő, Fogarasi Tibor, a tanácselnök általános he­lyettese fűzött szóbeli kiegé­szítést. Bevezetőben hangsú­lyozta: az MSZMP Központi Bizottsága 1978 márciusi, va­lamint a megyei pártbizottság 1978 októberi határozata alapján készült terv­­javaslat tartalmas és sokolda­lú vita után jutott a tanács testülete elé. Programjellegű, hosszú távú terv ez, amely magában hordozza a módosí­tás lehetőségét. A hosszú távú fejlesztési terv a legutóbbi húsz évben a szocialista nagyüzemi mező­­gazdaság által elért eredmé­nyekre alapozza céljait. Mi­közben 10 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület, 32 ezerrel (47 százalékkal) a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés hozamai számot­tevően megnőttek. A búza 1960. évi átlagtermése hektá­ronként 2,1 tonna volt, az ötödik ötéves tervidőszak hektárátlaga meghaladja a 4,6 tonnát, a kukorica átlag­termése 2,9 tonnáról 5,6 ton­nára nőtt. Az élelmiszeripari termelés jelenleg két és fél­szerese a húsz évvel ezelőtti­nek. A legutóbbi húsz év fejlő­désére, a megye kedvező adottságaira és a szükségle­tek növekedésére alapozva a hosszú távú terv azzal szá­mol, hogy a következő 15— 20 esztendő alatt a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­melés megkétszerezhető Fe­jér megyében. A növénytermesztés vetés­­szerkezetében nincs szükség jelentős változtatásokra, fő feladat továbbra is a magas színvonalú búza- és kukorica­termesztés. E két növény a megye szántóterületének je­lenleg mintegy 69 százalékát foglalja el; hosszabb távon célszerű ezt az arányt 74—76 százalékra növelni. Cél, hogy a búza hozama a hatodik öt­éves tervben érje el hektá­ronként az 5,1—5,3 tonnát, a következő évtized közepére, végére pedig a 6,8—7,4 ton­nát. A kukorica hozama a kö­vetkező ötéves terv végére 6,0—6,5 tonnára, hosszabb tá­von 9,0 tonnára növelhető hektáronként. Nagy tartalék­ként a gyepgazdálkodás javí­tásával is számol a terv: in­tenzív területjavítással, öntö­zéssel, korszerű legeltetéssel a gyeptermő-területek hoza­ma a hatodik ötéves tervben 50 százalékkal, hosszabb tá­von kétszeresére növelhető. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-, illetve a ser­téstenyésztés fejlesztését szab­ja legfontosabb feladatul a hosszú távú terv. A tejhasznú tehénállomány viszonylag sze­rény fejlesztése mellett a hús­hasznú állomány létszámát több mint négyszeresére szán­dékozik növelni, elsősorban a gyepre és a melléktermékek feletetésére alapozva. Az egy tehénre jutó tejhozamot me­gyei átlagban 5500 literre szükséges emelni, úgy, hogy a tejelőállomány 1982-ig teljes egészében intenzív tejelő tí­pussá válik. A sertéstenyész­tés fejlesztésében a cél, éven­te 100 ezer tonna sertéshús termelése. Ennek megvalósí­tásához a nagyüzemekben a jelenleginek kétszeresére, két és félszeresére szükséges nö­velni a vágósertés-előállítást. El kell érni, hogy a nagyüze­mekben 1800 kiló fölé nőjön az átlag egy kocára jutó vá­gósertés-termelés. Külön említi a terv, hogy a­ megyében tulajdonképpen há­rom tájjellegű körzet alakult ki, s ezek sajátosságait a ter­melés hosszú távú fejleszté­sében az eddiginél jobban szükséges figyelembe venni. Egyik tájkörzet a Mezőföld, kiváló termelési adottságok­kal, ahol elsősorban a búza, a kukorica és a cukorrépa ter­melésére ajánlatos szakosod­­niuk a gazdaságoknak. A má­sik tájkörzet a Sárrét, ahol a szántóföldi növénytermesz­tés fejlesztésén túl az intenzív gyepgazdálkodás megvalósítá­sa a fő cél. A harmadik táj­körzetben, az északi hegyes­dombos vidéken az ültetvé­nyek (szőlő, gyümölcs) terüle­tének növelése, korszerűsíté­se az elsődleges cél; a növény­­termesztésen belül itt a nap­raforgó aránya, az állatte­nyésztésen belül a juhtenyész­tés aránya növelhető. A hosszú távú fejlesztési terv — amelynek csak vázla­tos ismertetésére van itt le­hetőségünk — természetesen számol a termelés nagyarányú fejlesztésének feltételeivel is: a termőföld védelmével, a meliorációs feladatokkal, a vízgazdálkodással, az öntö­zéssel, az anyagi-műszaki feltételek megteremtésével (talajerő-gazdálkodás, gépesí­tés, energiagazdálkodás, épí­tési beruházás), valamint a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének segítésével. Külön fejezet foglalja össze az erdő- és vadgazdálkodás, az élelmiszeripar és termék­­forgalmazás, valamint a kör­nyezet- és természetvédelem hosszú távú feladatait. A napirendi pont vitájában öten fejtették ki véleményü­ket. Balogh György szabad­­battyáni tsz-elnök a megyei tanácstagok székesfehérvári csoportja nevében mondott véleményt a tervről. A többi (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott Fejér megye Tanácsa ve a ____•­­ A Szerszámgépipari Mű­vek Székesfehérvári Köszö­rűgépgyárának nagy szere­lőcsarnokában tegnap dél­előtt a nyugatnémet TRAUB gyár képviselőinek átadták az exportra gyártott TRAUB esztergagépből eddig elké­szült ötszázadik darabot is. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen Radács Ferenc, a gyár igazgatója elmondta, hogy a 15/25 tí­pusú automata esztergagép gyártásának átvétele, bein­dítása és folyamatossá téte­le számos műszaki, technoló­giai, gyártási nehézség le­küzdését tette szükségessé. A gyár kollektívája ezt a fel­adatot vállalta és — mint azt a tervteljesítési mutatószá­mok jelzik — sikerrel teljesí­ti. A hat esztendeje kezdő­dött kooperációs kapcsolat­nak ehhez az ünnepélyes ál­lomásához csakis a gyári kol­lektíva összefogásával, a szakmai felkészültség szün­telen emelésével és a mun­kafegyelem megszilárdításá­val lehetett eljutni. Mint azt a kooperációs partner, a TRAUB gyár igazgatója ki­jelentette, ebben a gyárban minőségre, precizitással dol­goznak és időben szállítanak. A gyártásátvételi lehetősé­gek megvizsgálása után a SZIM­SZKG-ben 1975-ben kezdődött meg a gépágycso­­port alkatrészeinek gyártá­sa és még az év vé­gén a sorozatgyártásra is engedélyt kaptak. A kooperáció bővülésével ma már nemcsak alkatrészeket, hanem alapgépeket is gyár­tanak. A hazai szakember­­gárda felkészültségét dicséri, hogy már egy újabb — a TB 42/60 típusú gép — né­hány fontos alkatrészének gyártása is megkezdődhetett. A cél itt is az, hogy mielőbb eljussanak a komplett gyár­tás fázisáig. A székesfehér­vári gyár exporttevékenysé­gének jelenleg mintegy 30— 40 százalékát teszi ki a nyu­gatnémet gyárral kötött ko­operáció. Ez az arány a kap­csolat további bővülésével még növekedhet. Ötszáz TRAUB* f­­ eszterga exportra A fegyveres erők napja alkalmából BM-dolgozók kitüntetése A Belügyminisztérium Fe­jér megyei Rendőr-főkapi­tányságának állományába tartozó dolgozók ünnepi gyű­lést tartottak tegnap Székes­­fehérváron, a Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Házá­ban. A fegyveres erők napja al­kalmából rendezett ünnepi gyűlésen dr. Sepsei György, rendőr ezredes, megyei rend­őrfőkapitány köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló Boór Ferencet, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának titkárát; dr. Mó­­rocz Lajos altábornagyot; Fogarasi Tibort, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­sét; dr. Mátay Pál megyei fő­ügyészt; Vörös Gézát, a Munkásőrség Fejér megyei parancsnokát, valamint a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet alakulatok kép­viselőit. Dr. Sepsei György beszédé­ben emlékeztetett a pákozdi győzelem évfordulójára, arra a példára, amelyet a népünk szabadságáért, a társadalmi haladásért küzdő elődeink adtak. Fegyveres erőink — soraikban a Belügyminiszté­rium állományába tartozó rendőrökkel — eleget tesz­nek a velük szemben támasz­tott követelményeknek, hű­séggel, elkötelezettséggel lát­ják el a rájuk háruló felada­tokat. A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a Mun­kásőrség országos parancs­noka által aláírt díszparan­csot Gáspár Gyula rendőr al­ezredes olvasta fel. Az ünnepségen számosan részesültek elismerésben. A Népköztársasági Elnöki Tanácsa Kovács Zoltán rend­őr alezredesnek, a megyei fő­kapitány helyettesének a Vö­rös Csillag Érdemrend kitün­tetést adományozta. Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki­tüntetést kapott dr. Dévai József rendőr alezredes. A belügyminiszter dr. Káté Gyula rendőr orvos-őrnagyot soron kívül alezredessé, dr. Svraka Gyula századost pedig őrnaggyá léptette elő. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem kitüntetésben hatan részesül­tek, harmincöten kapták meg a Közbiztonsági Érdemérem különböző fokozatait.

Next