Fejér Megyei Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
( Takarékosan A takarékosság nem magánügy. Betétkönyveink titkosságát törvény szavatolja, és senkinek nincs beleszólása, ki hogyan gazdálkodik tisztességes munkával kiérdemelt jövedelmével, kamatozó pénzt avagy kamatfogyasztó adósságokat gyűjt-e magának, családjának. A lakosság bankbetétben fekvő milliárdjaira — takarékosságunk összes eredményére — azonban méltán tekintünk a közügyek iránt érdeklődő, felelős gondolkodású állampolgár figyelmével. Az Országos Takarékpénztár által őrzött milliárdok jellemeznek is bennünket. Következtetni lehet belőlük egy nép szorgalmára, életrevaló boldogulására, a munka által teremtett életszínvonalra. Sőt, bizonyos mértékig még a gazdasági élet egészségére is. Hiszen amennyire fontos a pénz egészséges körforgása, hogy a megszerzett jövedelmeknek a megtermelt javakban is kellő fedezete legyen, annyira nélkülözhetetlen a társadalom számára az is, hogy tagjai előrelátóan gondoskodjanak hosszabb távú szükségleteik fedezetéről. Most, a takarékossági hónap kezdetén különösen nagy jelentőségre tesz szert ennek a gondolatnak — a közösség és az egyén egymásra utaló boldogulásának — a megfontolása. Emlékezetes, hogy az Országos Takarékpénztár legfontosabb ismertető, közvéleményt formáló akciója az utóbbi másfél évtizedben a takarékossági világnaphoz fűződött. A gazdaságpolitikai jelenidő — az ötödik ötéves terv utolsó esztendeje, a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósulásáért tett erőfeszítéseink, a következő középtávú gazdasági időszak megtervezése — olyan helyzetet teremt, amikor nem szabad a takarékosság eszméjének való megnyerés lehetőségeivel takarékoskodni. A nem könnyű világgazdasági tényezők közepette hazánk gazdasági életében is előtérbe került a takarékosság, az erőforrásokkal, beruházási eszközökkel, energiával és nyersanyaggal való taka- rékos gazdálkodás mindig is érvényes követelménye. Ehhez igazodni önként, belülről fakadó indíttatással pedig úgy lehet, ha valamennyiünknek vérévé vált a takarékos emberre jellemző magatartás. Beosztással élni annyit tesz, mint jelenkori szükségleteink kielégítésének egy részéről lemondani a jövőbeni nagyobb, alapvetőbb szükséglet érdekében. S ha végigtekintünk a városi munkásházak, meg a községek kertes családi otthonokkal gyarapodó tájékán, bízvást kitűnik: sokan tudják már közülünk, mint igazítsák ehhez a törvényszerűséghez a maguk boldogulását. Hiszen nem „milliomosok”, de szorgalmas, dolgos emberek milliói érték, s érik el ezeket a javakat. Bizony, jó lenne, ha a takarékosság jó példái „idehaza” a családi gazdálkodásban, s „odakint” az üzemben, szövetkezetben egyaránt ragadósak lennének. Hasznát látná egész népgazdaságunk. És a jól végzett munkáért járó jövedelem is még helyesebben, életszínvonal-politikánk reális céljait hatékonyabb megvalósuláshoz segítve használódna fel. Mekis János a ■■■I |bf ■ mmm mk m mmm jr «■§ ■ ------------------------------L h lm I Ihm LJ |\ /I t* f ^ \# L I VILÁG PROLETÁRJAI A FÜST ELSZÁLL.. I L—W Lll M L Vl I L I egyesüljetek i MENNYI ÖRÖM A TÉLBEN ------------------------------ Szerda, 1980. október 1. A KŐFARAGÁS ÜZBÉG MESTERE XXXV. évfolyam, ------------------------- , 230. szám TORNATERMET AVATTAK ADONYBAN • ■ l ■ f rii I LI M J VIJ ■ ,T LII1 J|f f TfJ'M I fl J JM Jft J I *1 i ’ JTTTTTi Ára: forint ■xlgurMiil JiiUlHI'l rill Hím Bi;l 1.1^1 • • . A mezőgazdaság tervei tizenöt esztendőre ülést tartott tegnap Székesfehérváron Fejér megye Tanácsa. A testület ülésén Závodi Imre tanácselnök elnökölt, köszöntötte a tanács tagjait, az ülésen részt vevő országgyűlési képviselőket, valamint Takács Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát. Írásban tájékoztató jelentést terjesztett elő a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról, a fontosabb eseményekről. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. Ezt követően vitatta meg a tanács a Fejér megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszú távú (1980— 1995) fejlesztési tervéről készült jelentést, amelyhez az előterjesztő, Fogarasi Tibor, a tanácselnök általános helyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben hangsúlyozta: az MSZMP Központi Bizottsága 1978 márciusi, valamint a megyei pártbizottság 1978 októberi határozata alapján készült tervjavaslat tartalmas és sokoldalú vita után jutott a tanács testülete elé. Programjellegű, hosszú távú terv ez, amely magában hordozza a módosítás lehetőségét. A hosszú távú fejlesztési terv a legutóbbi húsz évben a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság által elért eredményekre alapozza céljait. Miközben 10 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület, 32 ezerrel (47 százalékkal) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai számottevően megnőttek. A búza 1960. évi átlagtermése hektáronként 2,1 tonna volt, az ötödik ötéves tervidőszak hektárátlaga meghaladja a 4,6 tonnát, a kukorica átlagtermése 2,9 tonnáról 5,6 tonnára nőtt. Az élelmiszeripari termelés jelenleg két és félszerese a húsz évvel ezelőttinek. A legutóbbi húsz év fejlődésére, a megye kedvező adottságaira és a szükségletek növekedésére alapozva a hosszú távú terv azzal számol, hogy a következő 15— 20 esztendő alatt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés megkétszerezhető Fejér megyében. A növénytermesztés vetésszerkezetében nincs szükség jelentős változtatásokra, fő feladat továbbra is a magas színvonalú búza- és kukoricatermesztés. E két növény a megye szántóterületének jelenleg mintegy 69 százalékát foglalja el; hosszabb távon célszerű ezt az arányt 74—76 százalékra növelni. Cél, hogy a búza hozama a hatodik ötéves tervben érje el hektáronként az 5,1—5,3 tonnát, a következő évtized közepére, végére pedig a 6,8—7,4 tonnát. A kukorica hozama a következő ötéves terv végére 6,0—6,5 tonnára, hosszabb távon 9,0 tonnára növelhető hektáronként. Nagy tartalékként a gyepgazdálkodás javításával is számol a terv: intenzív területjavítással, öntözéssel, korszerű legeltetéssel a gyeptermő-területek hozama a hatodik ötéves tervben 50 százalékkal, hosszabb távon kétszeresére növelhető. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-, illetve a sertéstenyésztés fejlesztését szabja legfontosabb feladatul a hosszú távú terv. A tejhasznú tehénállomány viszonylag szerény fejlesztése mellett a húshasznú állomány létszámát több mint négyszeresére szándékozik növelni, elsősorban a gyepre és a melléktermékek feletetésére alapozva. Az egy tehénre jutó tejhozamot megyei átlagban 5500 literre szükséges emelni, úgy, hogy a tejelőállomány 1982-ig teljes egészében intenzív tejelő típussá válik. A sertéstenyésztés fejlesztésében a cél, évente 100 ezer tonna sertéshús termelése. Ennek megvalósításához a nagyüzemekben a jelenleginek kétszeresére, két és félszeresére szükséges növelni a vágósertés-előállítást. El kell érni, hogy a nagyüzemekben 1800 kiló fölé nőjön az átlag egy kocára jutó vágósertés-termelés. Külön említi a terv, hogy a megyében tulajdonképpen három tájjellegű körzet alakult ki, s ezek sajátosságait a termelés hosszú távú fejlesztésében az eddiginél jobban szükséges figyelembe venni. Egyik tájkörzet a Mezőföld, kiváló termelési adottságokkal, ahol elsősorban a búza, a kukorica és a cukorrépa termelésére ajánlatos szakosodniuk a gazdaságoknak. A másik tájkörzet a Sárrét, ahol a szántóföldi növénytermesztés fejlesztésén túl az intenzív gyepgazdálkodás megvalósítása a fő cél. A harmadik tájkörzetben, az északi hegyesdombos vidéken az ültetvények (szőlő, gyümölcs) területének növelése, korszerűsítése az elsődleges cél; a növénytermesztésen belül itt a napraforgó aránya, az állattenyésztésen belül a juhtenyésztés aránya növelhető. A hosszú távú fejlesztési terv — amelynek csak vázlatos ismertetésére van itt lehetőségünk — természetesen számol a termelés nagyarányú fejlesztésének feltételeivel is: a termőföld védelmével, a meliorációs feladatokkal, a vízgazdálkodással, az öntözéssel, az anyagi-műszaki feltételek megteremtésével (talajerő-gazdálkodás, gépesítés, energiagazdálkodás, építési beruházás), valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésével. Külön fejezet foglalja össze az erdő- és vadgazdálkodás, az élelmiszeripar és termékforgalmazás, valamint a környezet- és természetvédelem hosszú távú feladatait. A napirendi pont vitájában öten fejtették ki véleményüket. Balogh György szabadbattyáni tsz-elnök a megyei tanácstagok székesfehérvári csoportja nevében mondott véleményt a tervről. A többi (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott Fejér megye Tanácsa ve a ____• A Szerszámgépipari Művek Székesfehérvári Köszörűgépgyárának nagy szerelőcsarnokában tegnap délelőtt a nyugatnémet TRAUB gyár képviselőinek átadták az exportra gyártott TRAUB esztergagépből eddig elkészült ötszázadik darabot is. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen Radács Ferenc, a gyár igazgatója elmondta, hogy a 15/25 típusú automata esztergagép gyártásának átvétele, beindítása és folyamatossá tétele számos műszaki, technológiai, gyártási nehézség leküzdését tette szükségessé. A gyár kollektívája ezt a feladatot vállalta és — mint azt a tervteljesítési mutatószámok jelzik — sikerrel teljesíti. A hat esztendeje kezdődött kooperációs kapcsolatnak ehhez az ünnepélyes állomásához csakis a gyári kollektíva összefogásával, a szakmai felkészültség szüntelen emelésével és a munkafegyelem megszilárdításával lehetett eljutni. Mint azt a kooperációs partner, a TRAUB gyár igazgatója kijelentette, ebben a gyárban minőségre, precizitással dolgoznak és időben szállítanak. A gyártásátvételi lehetőségek megvizsgálása után a SZIMSZKG-ben 1975-ben kezdődött meg a gépágycsoport alkatrészeinek gyártása és még az év végén a sorozatgyártásra is engedélyt kaptak. A kooperáció bővülésével ma már nemcsak alkatrészeket, hanem alapgépeket is gyártanak. A hazai szakembergárda felkészültségét dicséri, hogy már egy újabb — a TB 42/60 típusú gép — néhány fontos alkatrészének gyártása is megkezdődhetett. A cél itt is az, hogy mielőbb eljussanak a komplett gyártás fázisáig. A székesfehérvári gyár exporttevékenységének jelenleg mintegy 30— 40 százalékát teszi ki a nyugatnémet gyárral kötött kooperáció. Ez az arány a kapcsolat további bővülésével még növekedhet. Ötszáz TRAUB* f eszterga exportra A fegyveres erők napja alkalmából BM-dolgozók kitüntetése A Belügyminisztérium Fejér megyei Rendőr-főkapitányságának állományába tartozó dolgozók ünnepi gyűlést tartottak tegnap Székesfehérváron, a Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Házában. A fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen dr. Sepsei György, rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló Boór Ferencet, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát; dr. Mórocz Lajos altábornagyot; Fogarasi Tibort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét; dr. Mátay Pál megyei főügyészt; Vörös Gézát, a Munkásőrség Fejér megyei parancsnokát, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselőit. Dr. Sepsei György beszédében emlékeztetett a pákozdi győzelem évfordulójára, arra a példára, amelyet a népünk szabadságáért, a társadalmi haladásért küzdő elődeink adtak. Fegyveres erőink — soraikban a Belügyminisztérium állományába tartozó rendőrökkel — eleget tesznek a velük szemben támasztott követelményeknek, hűséggel, elkötelezettséggel látják el a rájuk háruló feladatokat. A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a Munkásőrség országos parancsnoka által aláírt díszparancsot Gáspár Gyula rendőr alezredes olvasta fel. Az ünnepségen számosan részesültek elismerésben. A Népköztársasági Elnöki Tanácsa Kovács Zoltán rendőr alezredesnek, a megyei főkapitány helyettesének a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést kapott dr. Dévai József rendőr alezredes. A belügyminiszter dr. Káté Gyula rendőr orvos-őrnagyot soron kívül alezredessé, dr. Svraka Gyula századost pedig őrnaggyá léptette elő. A Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetésben hatan részesültek, harmincöten kapták meg a Közbiztonsági Érdemérem különböző fokozatait.