Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

• ■ - ' I .9­7FkC''·rrur/-.,1 Eredményes, boldog SzMT ia›zr' 1Ti . c r'U i‚ T| ›- J KO­NYVTÁR ‘ 1 FEJÉR MEGYEN­ " új esztendőt kívánunk I^TI I * I minden kedves I ■ I |W A V A XXXVII. évfolyam, olvasónknak mm ■ ■ fi rj p»ywy in i■ ,11 i iiij ij iJJ'lTTTTTTTTTTTLTLtTTTTTi Ára: 1,80 forint x­w * A népgazdasági célokkal összhangban Beszélgetés Takács Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával Új esztendő köszöntött ránk. A most kezdődő év egy új terv­időszak kezdete, új gazdasági és társadalompolitikai felada­tokkal. Történelmünkből tudjuk, hogy a fejlődésben végig­járt útszakaszoktól függően változtak a közvetlen célok és feladatok, de ami nem változott, az a megújulás, az elért szintek meghaladásának igénye. Az­­esztendőben és az el­múlt öt évben számos nagy munkasikernek, eredménynek örülhettünk, s ahogy az természetes, gondjaink is akadtak. Azzal a jóleső érzéssel kezdhetünk új feladatainkhoz, foly­tathatjuk a munkát az új évben és a következő öt esztendő­ben, hogy kezünk nyomát őrzi az idő, hogy jó, biztos alapo­kat raktunk a fejlődésnek, a következő, a hatodik ötéves tervnek. Takács Imrét, az MSZMP Fejér megyei Bizottsá­gának első titkárát kértük arra, hogy értékelje az ötödik öt­éves tervidőszakban Fejér megyében végzett munkát, szól­jon a következő öt esztendő feladatairól. — Takács elvtárs, hogyan valósultak meg céljaink az el­múlt öt évben, a gazdaság, az itt élő emberek hogyan felel­tek meg a többször megfogal­mazott magasabb követelmé­nyeknek? — Megyénk az elmúlt idő­szakban alapvetően a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően fejlődött. A Köz­ponti Bizottság és a megyei pártbizottság határozatai, irányelvei, a cselekvési prog­ramok jól szolgálták céljaink elérését, megyénk fejlődését. A mi gazdaságunk részese azoknak az eredményeknek, amelyet a népgazdaság elért, osztozunk a gondokban is. A tervek megvalósításában terü­leti, üzemi, párt-, társadalmi szervezeteink és gazdasági egységeink eredményes tevé­kenységet végeztek. A nyílt politika, az őszinte helyzet­­feltárás, a célok és feladatok egyértelműbb megfogalmazá­sa, a végzett szervező, moz­gósító munka hatására egysé­gesebbé vált a szemlélet és a cselekvőkészség, nőtt az akti­vitás. Ezt bizonyítják a ter­melési mozgalmak eredmé­nyei, s különösen a hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója és pártunk XII. kong­resszusa tiszteletére kibonta­kozott szocialista munkaver­seny során tett felajánlások és elért munkasikerek is. Ezek­ eredményeként me­gyénkben az ötödik ötéves terv során, de különösen az utóbbi két évben, döntő rész­ben a népgazdasági célokkal összhangban levő folyamatok érvényesültek. Fejér megye ipara fiatal, korszerű terme­lőberendezésekkel dolgozik, így valamivel kevesebb gond adódott, mint egyéb területe­ken. Iparunk termékszerke­zete jól illeszkedik a magyar népgazdaság szerkezetébe, sok tekintetben élenjáró és meghatározó. Gondoljunk itt a kohászatra, a híradástech­­nikára, az autóbuszgyártásra és az alumíniumiparra. Az elmúlt öt évben tovább fejlődtek a termelőerőik, gya­rapodott a politikai, műszaki, kulturális képzettség. Jelen­tősen nőtt a­"közép- és felső­fokú iskolai végzettséggel, a szakmunkásképesítéssel és ezen belül a kettő vagy több szakmával rendelkezők ará­nya. Emelkedett az irányító, a szervező és a szervező mun­ka színvonala, tervszerűbbé vált a gazdaságfejlesztő, ter­melő és forgalmazó tevé­kenység. Folytatódott a kon­centráció, nőttek a vállalko­zási és termelési nagyságren­dek. Megyénk szocialista szek­torában öt év alatt az előző tervidőszakénál 80 százalék­kal több, mintegy 50 milliárd forint értékű beruházás való­sult meg. Ezt vizsgálva, fejlődésünk dinamizmusa meghaladja az országos átlagot, az egy főre jutó beruházási összeg Fejér megyében egyharmaddal ma­gasabb volt, mint az ország átlagában. A termelés fej­lesztésére fordított összeg na­gyobb része a központi dön­tésű beruházások és a min­den piacon értékesíthető áru­alapok növelését célzó léte­sítmények megvalósítása ér­dekében került felhasználás­ra. Befejeződött a hullámver­tikum, a móri elektródagyár építése, a Könnyűfémmű présművének bővítése, az új hűtőház építése, kiépült a Clasp-rendszer. Jelentős re­konstrukciók történtek a Vi­deotonban és az Ikarusban. Számos olyan nagy beruhá­zás munkáin dolgoznak, ame­lyek a hatodik ötéves tervben lépnek üzembe. Ilyenek a rö­videsen termelésbe álló Sza­badegyházi Kukoricacukor- és Szeszgyár, a Dunai Vas­mű kon­verteres acélműve, a márkushegyi és a nagyegyhá­zi bányák, a Bitó II. bánya és a Könnyűfémmű új üzemré­szei. A termelés — a tervezett­nek megfelelően — öt év alatt közel 40 százalékkal emelkedett, értéke meghalad­ta a 310 milliárd forintot. En­nél is dinamikusabban fejlő­dött az export, megyénkből az elmúlt évben több mint 20 milliárd forint értékű áru került exportra. A több irányú fejlesztés, a jobb üzem- és munkaszerve­zés eredményeként ötéves átlagban a termelésnöveke­dés több mint 90 százaléka a ■termelékenység emelkedé­séből származott. A mezőgazdaságban tovább folytatódott a területi és szervezeti koncentráció. Az állami nagyüzemek átlagos földterülete 6270 hektárról 7400 hektárra, a szövetkezeti gazdaságoké 3400 hektárról 4100 hektárra nőtt. Számotte­vően javult a földhasznosí­tás. Mezőgazdasági nagyüze­meinkben öt év alatt mint­egy 6 milliárd forint értékű be­ruházás valósult meg. Ennek hatására a mezőgazdasági te­rület mintegy egyötödén el­végzett meliorációs munkák, valamint az öntöző kapacitás több mint 1000 hektárnyi fej­lesztése eredményeképpen emelkedett a termőképesség. Erőteljesebbé vált a termelő ágazatok komplex gépesítése, s jelentősen nőtt a nagy tel­jesítményű gépek és beren­dezések aránya. Több mint 17 ezer új szarvasmarha-, 35 ezer sertés-, 20 ezer juh- és 50 ezer baromfiférőhely lé­tesült. Továbbá mintegy 170 ezer tonna befogadását bizto­sító terménytároló épült. Folytatódott a szakosodás és a termelési rendszerek tér­hódítása, s a tudomány ered­ményeinek hasznosítása. Több új, nagyobb hozamú növény és állatfajta termelésbevéte­lére került sor. A n­agy­üze­mek együttes — folyó áron számított — bruttó termelési értéke az 1975. évihez képest több min­t 32 százalékkal emelkedett, ezen belül az alaptevékenység termelése, az 1976. és 1979. évi igen ked­vezőtlen időjárás ellenére, több mint 29 százalékkal nőtt, mely teljes egészében a munkatermelékenység emel­kedéséből származott. A főbb növényféleségek közül — öt­éves átlagtermések alapján — a búza hektáronkénti hozama közel 22 százalékkal, a kuko­ricáé 15 százalékkal, a nap­raforgóé több mint 46 száza­lékkal nőtt. A szántóterüle­tünk közel 80 százalékán ter­melt három növényünk közül a búza 4,6 tonnnás, a kukorica 5,5 tonnás és a napraforgó 2,2 tonnás középtávú terv­időszak alatt elért hektáron­kénti termésátlagával tovább erősítettük a világ élvonalá­ban elfoglalt helyünket. Ki­egyensúlyozottabbá vált a zöldség-, a burgonya- és a cukorrépa-termelés. A tervezettet meghaladóan nőtt az állatállomány, ezzel egyidejűleg a vágóállat, il­letve hústermelés több mint 20 százalékkal emelkedett, s mennyisége 1980-ban megkö­zelítette a 100 ezer tonnát. Ez közel háromszorosa a megye fogyasztásának. A fajtaváltás, valamint a tenyésztés és tar­tástechnológia hatására több mint 80 százalékkal nőtt a tejtermelés. — Ezek a gazdasági ered­mények lehetővé tették az életszínvonal emelkedését, az életkörülmények javítását. — A nehezebb gazdasági feltételek között is tovább javultak megyénk lakosságá­nak élet- és munkakörülmé­nyei. A tervezettnek megfe­lelően gyarapodott a lakás­­állomány és készültek el új kommunális létesítmények. A tervidőszak során e cél mint­egy 6,7 milliárd forint értékű állami eszköz és több mint 3,5 milliárd forint magánerő szolgálta. Felépült 19 ezer új lakás, 337 általános iskolai tanterem, 5590 óvodai, 260 bölcsődei és csaknem 1000 kollégiumi férőhely. Az álta­lános iskolai tanterembőví­tésekkel a két városban meg­teremtettük az egyműszakos oktatás feltételeit. Úgy vélem, ezzel nagy lépést tettünk an­nak irányában, hogy — a párt programnyilatkozatával összhangban — egyenlőbb esélyeket adjunk minden gyermeknek az induláshoz, szélesebb utat biztosítsunk a tehetségek kibontakoztatásá­nak, ötvenezer általános is­kolás gyerek van megyénk­ben, az ő jövőjük, fejlődésük minden felnőtt szívügye. Megalapozott ismereteket, biztos tudást kell adni az ál­talános iskolának, a család­dal, az ifjúsági szervezetek­kel együttműködve jó közös­ségeket kell kialakítani. A személyiség fejlődése, az ön­állóság, a kezdeményezőkész­ség kibontakoztatása érdeké­ben erősíteni kell a szakköri formákat, szélesíteni az önál­ló tevékenység egyéb terüle­teit. Számottevően javult az egészségügyi ellátottság, bár e téren a szükségletekhez ké­pest még mindig jelentős az elmaradás. Az alapellátást javítani tudtuk, az úgyneve­zett progresszív ellátás javí­tásához nagy segítséget nyújt majd a dunaújvárosi kórház 350 ággyal történő bővítése, valamint a székesfehérvári kórház megkezdett rekonst­rukciója. — Az eredmények mellett természetesen gondok is adódtak, mint bárhol má­sutt ... — Adódott gond, mégpedig nem is kevés. A termelékeny­ség, a hatékonyság, a minő­ség javításának problémái természetesen nálunk is je­lentkeztek. Ezeken a terüle­teken milliónyi tennivalónk van. A tervezés, a termelés, az értékesítés teljes folyama­tát újra és újra át kell vizs­gálni, fel kell tárni a tartalé­kokat. Nem elegendő az, ha a legjobbak, akik korszerű termelőeszközökkel rendel­keznek, átlagos fejlődési üte­met tűznek maguk elé. A kri­tikus és önkritikus vizsgáló­dásra mindig szükség van, ne csak a terveket, azok vég­rehajtását, hanem a lehetősé­geiket­ is kérjék számon ön­­maguktól. E lehetőségek fé­nyében vizsgálva a hatékony­ság, a takarékosság, a jobb minőség kialakításában szám­talan lehetőség mutatkozik a fejlődésre, az előrelépésre.­­ Ennek a kritikus és ön­kritikus vizsgálódásnak jó példáit szolgáltatta a most véget ért esztendő. A kong­resszusi irányelvek megvita­tása, a beszámoló taggyűlé­sek, a szakszervezeti és a képviselőválasztások, a falu­gyűlések során a hozzászólá­sokban ezernyi javaslat fo­galmazódott meg.­­ A megnövekedett politi­kai aktivitás rendkívül nagy­mértékben segítette a külön­böző testületek, irányító szer­vek munkáját. A beszámoló taggyűléseken, szakszervezeti, a képviselő- és tanácsválasz­tásokon, a falugyűléseken az elmúlt évben az összes részt­vevők közül több mint ötven­ezren szóltak, javasoltak, mondtak véleményt. Ezeket a javaslatokat az illetékes szer­vek megvizsgálták, az elhang­zottakat a munkában, a ter­vezés során figyelembe vet­ték. Ismétlem, ez a nagyfokú politikai aktivitás, a közös dolgokért érzett felelősség nagymértékben elősegíti a munkát, az alkotó légkör ma­ga is termelőerő. A megnöve­kedett aktivitás a szocialista munkaversenyek, a társadal­mi munkaakciók is tanúsít­ják.­­ Az elmúlt öt évben to­vább nőtt megyénk súlya, szerepe a népgazdaságon be­lül. Az is ismert dolog, hogy a népgazdaság jelentős befek­tetései nyomán kialakult po­tenciálunk lényegesen meg­haladja az országos átlagot, így felelősségünk is fokozott. Ezek tudomásulvételével mi­lyen célok és feladatok áll­nak előttünk a hatodik ötéves tervben? — Az eddig végzett munka megfelelő alapot teremt to­vábbi gazdálkodásunkhoz. A legalapvetőbb teendők a ha­todik ötéves tervből a megyé­re háruló feladatok maradék­talan megvalósítása, ezen be­lül is az egyensúlyi helyzet, a nemzetközi fizetési mérleg javításának elősegítése. Cél­jainkat a népgazdasági terv­­koncepcióból kiindulva, le­hetőségeinket alaposan mér­legelve határoztuk meg. A célok elérése a gazdálkodás minőségi jegyeinek erősítését, a hatékonyság, a versenyké­pesség fokozását követeli. A következő öt évben is dina­mikusan nő az ipari termelés. Az előrelépés alapjául szol­gálnak a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló, ka­pacitásbővítő nagy beruházá­sok. E fejlesztések határidő­re történő befejezése kiemelt fontosságú feladat. A szén­­bányászatban a márkushegyi és a nagyegyházi bányák ter­melésbe állításával a jelenle­gi széntermelés csaknem megötszöröződik. A vas- és acélkohászatban be kell fe­jezni a Dunai Vasmű konver­­teres acélművét és a kapcso­lódó létesítményeket, ezek eredményeként acéltermelé­sünk több mint 40 százalék­kal emelkedik. Dunai Vas­műben az új kokszoló és az ércdarabosító mű építése ismét nagy beruházási fel­adatokat jelent. A Könnyű­fémmű jelenleg folyamatban lévő beruházása 65 százalék­kal erheli majd az alumíni­um féltermék gyártókapaci­tást, jelentősen növeli a min­den piacon értékesíthető ter­mékek arányát. A gépipar­ban, az elektronikai és jármű­iparban továbbra is a termé­kek és a termelés színvonalá­nak javítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását, a létét tartjuk fő feladatnak. Az élelmiszeriparban alap­vető feladat a lakossági igé­nyek jobb kielégítése, a me­zőgazdasági termékek feldol­gozásának fokozása, az ex­port jelentős növelése. A me­zőgazdaságban az előző öt év­hez viszonyítva mintegy 17— 19 százalékos termelésnöve­kedéssel számolunk. A megyei pártbizottság a területi, társadalmi, állami, irányító és érdekképviseleti szervekkel, valamint a gaz­dasági egységekkel együttmű­ködve az elmúlt időszakban folyamatosan kidolgozta a különböző területek feladat­terveit. Ezek természetesen továbbra is érvényben van­nak, kellő részletességgel tar­talmazzák a célokat és fel­adatokat. Figyelembe véve megyénk termelésének dinamikus nö­velését, a szerkezet alakulá­sát, azzal számolhatunk, hogy a lakosság fogyasztása és re­áljövedelme is ennek megfe­lelően fejlődik, természetesen a differenciálás fokozottabb érvényesítésével, a szocialista elosztás követelményei és a társadalmi érdekek figyelem­­bevételével. Számottevően javulnak az életkörülmények, a személyes jövedelmet megha­ladó mértékben nőnek majd a társadalmi juttatások. A la­kás- és kommunális létesít­ményhálózat bővítésére mint­egy 7 milliárd forintot terve­zünk. Tovább javulnak a köz­oktatás feltételei és javul az egészségügyi ellátás, szá­mottevően fejlődnek a kultu­rális és a sportintézmények. E tervek megvalósításában az eddiginél is nagyobb mér­tékben számítunk megyénk dolgozóinak összefogására. Céljaink a nehezebb fel­tételek ellenére reálisak, a megvalósítás kulcsa a ke­zünkben van. Tőlünk, a jele­nünkért és a jövőnkért ér­zett felelősségünktől függ, ho­gyan valósítjuk meg szép ter­veinket. — Köszönjük a beszélge­tést. Baranyi Pál

Next