Fejér Megyei Hírlap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

« • 'Szín. KÖZPONTI • .­­ KÖNYVTÁR ■ • • ' . s z£XÍ.S fEHÉRVÁR .. .. .. FEJÉR MEGYEIEheeE Lazar György __ __________ hazautazott V Ifi ITJ ifi i F 'fi S I HEi ÁB IBI iS A ■$&$•’. TÁX.r Csütörtök,' Kétnapos hivatalos látogatását befejezve ' 1 » 'ÁT­ W" 1981. október 1. szerdán a késő délutáni órákban Koppenhá- XXXVII. évfolyamá­gából hazautazott Lázár György, a Miniszter- I. V • IT. 230. szám tanács elnöke és kísérete. ' • ■ i|Mittti 11friTTiwíii7tijjfjijj■ TrrrnTTTrr­iTrrrm Ára: ^ Ülést tartott a megyei tanács vb Távlatok és tennivalók a mezőgazdaság előtt Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron, Fejér megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson Závodi Imre tanácselnök elnökölt és tartott tájékoztatót a vb két ülése között történt fontosabb eseményekről. A végrehajtó bizottság, lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést fogadott el, majd bejelentéseket tárgyalt a testület. A Fejér megyei Tanács V. B. Móri Járási Hivatalának te­vékenységéről tett jelentést ezután Káldi Béla, a hivatal el­nöke. Ehhez fűzött kiegészítést dr. Töttő János, a megyei ta­nács vb-titkára. A két jelentést a végrehajtó bizottság elfo­gadta, hangsúlyozta, hogy a móri járási hivatal tevékenysé­gében — a megnövekedett feladatokat is figyelembe véve — jelentős, pozitív irányú változás tapasztalható. „A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának helyzete és feladatai a hatodik ötéves terv időszakában, a tanács ál­tal elfogadott hosszú távú koncepció alapján” címmel Müll­­ner István, a vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztett jelentést a testület elé. A megye állami gazdaságai­nak, termelőszövetkezeteinek a hatodik ötéves tervidőszak­ra készített középtávú terve hogyan, tükrözi azokat a fel­adatokat, amelyeket a me­gye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszú tá­vú koncepciója tartalmaz? Lényegében ez volt a témája­­ az osztályvezető által előter­jesztett, nagyon, alapos jelen­tésnek. Az üzemek középtávú terveiből vett adatok bizony­sága szerint a gazdaságok tö­rekvései egybeesnek a nép­­gazdasági célokkal és a me­gyei távlatokat meghatározó elképzelésekkel is, legfeljebb bizonyos részletkérdéselvben vannak eltérések. Mezőgazdasági nagyüzeme­ink tervei szerint az üzemi termelési érték mintegy 32 százalékkal nő 1985-ig, ami­nek legfőbb forrása a terme­lékenység javítása lesz. Új jelenség, hogy az üzemek mintegy 70 százalékkal kí­vánják növelni az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­séget, s ezzel ennek részará­nya az egész termelésből 26 százalékra nő, ami viszont még mindig lényegesen ala­csonyabb az országos átlag­nál. Törekvés, hogy elsősor­ban saját termékeik feldolgo­zását, valamint a szolgáltató jellegű tevékenységet, növel­jék. Távlati elképzelések szerint a mezőgazdaság termelési szerkezete még jobban igazo­dik a megye termőhelyi és közgazdasági adottságaihoz, összhangban a lakossági, az ipari és az exportigények ki­elégítésével. Ezen belül egyik legfontosabb cél a gabonater­melés fejlesztése, a termőte­rület és a hozamok növelése útján is. A megyei távlati terv erre az öt évre a gabona­félék termesztését a­­ szántó­­terület 75 százalékára irá­nyozta elő, az üzemi tervek­ben azonban csak 70,7 száza­lék realizálódott. Számottevő — mintegy 10 ezer hektáros — az eltérés a kukorica ve­tésterületét illetően. Ha a hozam eléri is az üzemek ál­tal 1985. évre tervezett hektá­ronkénti 6,86 tonnát, és a megtermelt mennyiség elég lesz a takarmányszükséglet, valamint a szabadegyházi izo­­cukorgyár szükségletének ki­elégítésére, népgazdasági szempontból megengedhetet­len a vetésterület csökkenése. Szóba került­­ a vitában, hogy a gabonatermelés fej­lesztésének ösztönzésére már ismertté vált szabályozók bi­zonyára más megfontolásokra késztetik az üzemeket, mint amikor a tervet összeállítot­ták, de a tanácsnak más esz­közökkel is szorgalmaznia kell a kukorica termőterületé­nek további növelését. A gabonafélék fajlagos ho­­zamtervei megalapozottak, s ezek alapján a következő öt évben a megye üzemei gabo­nából mintegy 700 ezer ton­nával, csaknem 20 százalék­kal termelnek többet, mint az ötödik ötéves tervben. Az állattenyésztésen belül a tejtermelő­­tehénállomány mérsékelt ütemű növelése mellett a húshasznú tehenek számának jelentős növelése a cél. Az üzemi tervek a hús­tehenek számának 44 száza­lékos növelését tartalmazzák, ami feltételezi a gyepgazdál­kodás, valamint a mellékter­mékek hasznosításának nagy­arányú javítását. A gazdasági szabályozók itt is egybeesnek a megyei távlati elképzelé­sekben megfogalmazott tö­rekvésekkel. Kedvezőek, de a fejlesztés forrása oldaláról nem eléggé megalapozottak a sertéstenyésztést szolgáló fé­rőhelyek bővítésére irányuló üzemi tervek. Emellett ér­zékelhető a hústermelés haté­konyságának fokozására, a fajlagos hozamok növelésére, a felnevelési­­ veszteségek csökkentésére irányuló tö­rekvések. A gazdaságok ter­vei szerint a tervidőszak vé­gére a vágóállattermelés el­éri a száz hektáronkénti 24,3 tonnát, ami 16 százalékkal magasabb, mint amennyit a távlati elképzelések erre az öt évre jeleztek, vártak. Többen is szóvá tették a végrehajtó bizottság ülésének vitájában, hogy fordítsanak még nagyobb gondot az üze­mek a termőföld racionális hasznosítására, minden kis földdarab termelésbe vonásá­ra. Szükséges, hogy az üzemek „menet közben” is, mind gyakrabban vizsgálják közép­távú terveik realitását, és gyorsan, rugalmasan alkal­mazkodjanak a belső és a külső piac igényeihez. Ez azonban feltételezi, hogy a vezetők értik a dolgukat, szükség esetén kockázatot vállalnak, illetve megterem­tik a vállalkozás sikerének emberi és anyagi feltételeit is. F. F. ■ BWHHaHHMaHMHnHMHn Mezőgazdaság és élelmiszeripar Lerövidíteni az áru útját A Magyar Hűtőipar székes­­fehérvári gyárában tegnap délelőtt, Székesfehérvár és Dunaújváros áruellátásának javításáról tanácskoztak az ÉDOSZ és a KPVDSZ érde­kelt vállalatainak szakszer­vezeti titkárai. Kelemen Sán­dor, a hűtőház igazgatója rö­vid tájékoztatást adott a fe­hérvári gyár tevékenységéről és terveiről, majd Járosy Fe­renc, az ÉDOSZ és Kovács László, a KPVDSZ Fejér me­gyei­ bizottságának titkára tartott vitaindítót. Az MSZMP KB 1978 már­ciusi , a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfej­lesztéséről szóló­­ határoza­tának végrehajtására, a ME­­DOSZ, az ÉDOSZ, és a KPVDSZ megyei bizottsága 1979-ben kötött együttműkö­dési megállapodást. A tegna­pi tanácskozáson az élelmi­szeripar és a kereskedelem képviselői beszélték meg a szerződés megkötése óta eltelt évek­ tapasztalatait, szóltak az eredményekről és a gon­dokról, meghatározták az el­következő időszak feladatait. A tanácskozás résztvevői áttekintették, milyen módon tudják segíteni az áruk mi­nél rövidebb úton való eljut­tatását a fogyasztókhoz, va­lamint hogyan szolgálja a szocialista brigádok közvet­len együttműködése, az em­beri kapcsolatok javítása a lakosság igényeinek mind jobb kielégítését. Megbeszél­ték még az ötnapos munka­héttel kapcsolatos teendőket is. Feladatként határozták meg, hogy a vállalatok és a kereskedelmi egységek a kap­csolódó területeken jelentke­ző feladatokat a munkaver­­senymozgalomban hangolják össze, valamint szakmai ta­pasztalatcserék szervezésével ösztönözzék a dolgozókat az áruk minőségének megóvásá­ra, a technológiai fegyelem betartására. Ezenkívül szor­galmazzák az üzletekbe való közvetlen szállítások bővíté­sét, a csomagolás és a kiszere­lés minőségi javítását, fiatal szakemberek találkozóinak megrendezését, új termékek ismertetését és termékbemu­tatók szervezését. (v. v.) Havasi Ferenc Csepelen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára, majd Garai Vilmos vezér­­igazgató tájékoztatta a Köz­ponti Bizottság titkárát a csepeli és vidéki telephe­lyein összesen több mint 22 ezer dolgozót foglalkoz­tató gyáróriás gazdasági, politikai helyzetéről, ered­ményeiről és további fel­adatairól. Délután Havasi Ferenc részt vett és felszólalt a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának kibővített ülésén, ahol napirenden sze­repelt a szocialista munka­­versenymozgalom helyzete és továbbfejlesztése. A Központi Bizottság tit­kára gazdaságpolitikai kér­dések kapcsán egyebek kö­zött szólt arról, hogy 35—36 esztendő után szokatlan gondok következtében szo­katlan „klímába” kerültek a szocialista nagyüzemek. * Határszállítás 30 autóbusszal több Az Ikarus székesfehérvá­ri gyára harmadik negyed­évi programját harminc autóbusszal túlteljesítette. A három hónap alatt az 1610 helyett 1640 sok­ autó­busz gördült le a gyártó- és szerelősorokról, valamint 270 KD-egységet készletez­tek és adták át a megren­delőnek. A Szovjetunió részére a 256.54-es és a 260.27-es tí­pusú autóbuszokat­ az Ika­rus gépkocsivezetői közúton szállították el a határig. A legutóbbi határszállítás al­kalmával vasárnap 59, ked­den pedig 65 kocsi hagyta el a gyár területét. A jár­műveket a határon vago­nokra rakodják. J2£? A fegyveres erők napja al­kalmából ünnepséget rende­­­zett a Magyar Néphadsereg székesfehérvári Helyőrségi Művelődési Központjában tegnap a Fejér megyei Rend­őr-főkapitányság. Az ünnepség résztvevőit dr. Iván József rendőrőrnagy köszöntötte, üdvözölte az el­nökség tagjait, közöttük Ta­kács Imrét, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Závodi Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a me­gyei tanács elnökét, dr. Sep­­sei György rendőr vezérőrna­gyot, valamint a társfegyve­res testületek képviselőit. A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a mun­kásőrség országos parancsno­ka ünnepi díszparancsát Várkonyi László rendőralez­redes megyei főkapitány-he­lyettes ismertette. Az ünnepségen felszólalt Takács Imre, a megyei párt­bizottság első titkára. A me­gyei pártbizottság, a tanács és a társadalmi szervek, va­lamint a jelenlévő meghívot­tak nevében köszöntötte a Fejér megyei Rendőr-főkapi­tányság dolgozóit, a­ megye egész rendőri állományát. El­ismeréssel szólt a megyénk­ben működő rendőri szervek munkájáról és további helyt­állásra hívta fel az állomány figyelmét. A megyei pártbizottság el­ső titkára szólt azokról a fon­tos feladatokról, amelyek szo­cialista vívmányaink megőr­zéséből adódnak. Hangsúlyoz­ta, hogy a társadalmi közér­zet további javításáért a fegy­veres testületek, közöttük a rendőrök is sokat tehetnek. A továbbiakban emlékeztetett történelmi hőseinkre, akik fegyverrel a kézben harcol­tak a nemzet, a haladás ügyé­ért. — Hazánkban a nép leg­jobbjainak fegyverrel kellett harcolnia, hogy a nemzet fennmaradjon — mondotta. — Pákozd nemcsak katonai győzelem volt, hanem politi­kai siker is. Ez azt jelenti a mának, hogy a fegyver min­denkor politikai eszköz is, és akkor szolgáljuk vele a né­pet, ha haladó politikát szol­gálunk vele. Takács Imre a megyei párt­­bizottság testülete nevében köszöntötte dr. Sepsei György megyei főkapitányt abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács tábornokká nevezte ki. A továbbiakban kitünteté­sek, jutalmak átadására és előléptetésekre került sor. Az Elnöki Tanács a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki Korecz Tibor al­ezredest. A belügyminiszter soron kívül rendőrőrnaggyá léptette elő dr. Varga Ferenc száza­dost, soron kívül rendőrhad­naggyá nevezte ki dr. Gulá­­csi Ferencné rendőrtörzszász­lóst, Szerencsés László rend­őrzászlóst. Rendőralhadnagg­­gyá nevezte ki Májer István törzsőrmestert, Mukli Gyula és Urfi István törzszászlóso­kat. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozata ki­tüntetést kapta Gáspár Gyula alezredes és Marócsik Mihály százados. Az ipari miniszter Kiváló Dolgozó címmel tün­tette ki Várkonyi László rendőralezredest és Kovács Imre főhadnagyot. A kitüntetéseket és a jutal­makat dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagy adta át. Az ünnepség az Inter­­nacionálé hangjaival ért véget. Kitüntetések, előléptetések Belügyi dolgozók ünnepsége Fehérváron A melléktermékek betakarításáról, silózásáról és tartósításáról, gépbemutatóval egybekötött országos tanácskozást tartottak tegnap Enyingen. (Beszámolónk a 3. oldalon)

Next