Fejér Megyei Hírlap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
« • 'Szín. KÖZPONTI • . KÖNYVTÁR ■ • • ' . s z£XÍ.S fEHÉRVÁR .. .. .. FEJÉR MEGYEIEheeE Lazar György __ __________ hazautazott V Ifi ITJ ifi i F 'fi S I HEi ÁB IBI iS A ■$&$•’. TÁX.r Csütörtök,' Kétnapos hivatalos látogatását befejezve ' 1 » 'ÁT W" 1981. október 1. szerdán a késő délutáni órákban Koppenhá- XXXVII. évfolyamágából hazautazott Lázár György, a Miniszter- I. V • IT. 230. szám tanács elnöke és kísérete. ' • ■ i|Mittti 11friTTiwíii7tijjfjijj■ TrrrnTTTrriTrrrm Ára: ^ Ülést tartott a megyei tanács vb Távlatok és tennivalók a mezőgazdaság előtt Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron, Fejér megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson Závodi Imre tanácselnök elnökölt és tartott tájékoztatót a vb két ülése között történt fontosabb eseményekről. A végrehajtó bizottság, lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést fogadott el, majd bejelentéseket tárgyalt a testület. A Fejér megyei Tanács V. B. Móri Járási Hivatalának tevékenységéről tett jelentést ezután Káldi Béla, a hivatal elnöke. Ehhez fűzött kiegészítést dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára. A két jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta, hangsúlyozta, hogy a móri járási hivatal tevékenységében — a megnövekedett feladatokat is figyelembe véve — jelentős, pozitív irányú változás tapasztalható. „A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának helyzete és feladatai a hatodik ötéves terv időszakában, a tanács által elfogadott hosszú távú koncepció alapján” címmel Müllner István, a vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztett jelentést a testület elé. A megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek a hatodik ötéves tervidőszakra készített középtávú terve hogyan, tükrözi azokat a feladatokat, amelyeket a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszú távú koncepciója tartalmaz? Lényegében ez volt a témája az osztályvezető által előterjesztett, nagyon, alapos jelentésnek. Az üzemek középtávú terveiből vett adatok bizonysága szerint a gazdaságok törekvései egybeesnek a népgazdasági célokkal és a megyei távlatokat meghatározó elképzelésekkel is, legfeljebb bizonyos részletkérdéselvben vannak eltérések. Mezőgazdasági nagyüzemeink tervei szerint az üzemi termelési érték mintegy 32 százalékkal nő 1985-ig, aminek legfőbb forrása a termelékenység javítása lesz. Új jelenség, hogy az üzemek mintegy 70 százalékkal kívánják növelni az alaptevékenységen kívüli tevékenységet, s ezzel ennek részaránya az egész termelésből 26 százalékra nő, ami viszont még mindig lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Törekvés, hogy elsősorban saját termékeik feldolgozását, valamint a szolgáltató jellegű tevékenységet, növeljék. Távlati elképzelések szerint a mezőgazdaság termelési szerkezete még jobban igazodik a megye termőhelyi és közgazdasági adottságaihoz, összhangban a lakossági, az ipari és az exportigények kielégítésével. Ezen belül egyik legfontosabb cél a gabonatermelés fejlesztése, a termőterület és a hozamok növelése útján is. A megyei távlati terv erre az öt évre a gabonafélék termesztését a szántóterület 75 százalékára irányozta elő, az üzemi tervekben azonban csak 70,7 százalék realizálódott. Számottevő — mintegy 10 ezer hektáros — az eltérés a kukorica vetésterületét illetően. Ha a hozam eléri is az üzemek által 1985. évre tervezett hektáronkénti 6,86 tonnát, és a megtermelt mennyiség elég lesz a takarmányszükséglet, valamint a szabadegyházi izocukorgyár szükségletének kielégítésére, népgazdasági szempontból megengedhetetlen a vetésterület csökkenése. Szóba került a vitában, hogy a gabonatermelés fejlesztésének ösztönzésére már ismertté vált szabályozók bizonyára más megfontolásokra késztetik az üzemeket, mint amikor a tervet összeállították, de a tanácsnak más eszközökkel is szorgalmaznia kell a kukorica termőterületének további növelését. A gabonafélék fajlagos hozamtervei megalapozottak, s ezek alapján a következő öt évben a megye üzemei gabonából mintegy 700 ezer tonnával, csaknem 20 százalékkal termelnek többet, mint az ötödik ötéves tervben. Az állattenyésztésen belül a tejtermelőtehénállomány mérsékelt ütemű növelése mellett a húshasznú tehenek számának jelentős növelése a cél. Az üzemi tervek a hústehenek számának 44 százalékos növelését tartalmazzák, ami feltételezi a gyepgazdálkodás, valamint a melléktermékek hasznosításának nagyarányú javítását. A gazdasági szabályozók itt is egybeesnek a megyei távlati elképzelésekben megfogalmazott törekvésekkel. Kedvezőek, de a fejlesztés forrása oldaláról nem eléggé megalapozottak a sertéstenyésztést szolgáló férőhelyek bővítésére irányuló üzemi tervek. Emellett érzékelhető a hústermelés hatékonyságának fokozására, a fajlagos hozamok növelésére, a felnevelési veszteségek csökkentésére irányuló törekvések. A gazdaságok tervei szerint a tervidőszak végére a vágóállattermelés eléri a száz hektáronkénti 24,3 tonnát, ami 16 százalékkal magasabb, mint amennyit a távlati elképzelések erre az öt évre jeleztek, vártak. Többen is szóvá tették a végrehajtó bizottság ülésének vitájában, hogy fordítsanak még nagyobb gondot az üzemek a termőföld racionális hasznosítására, minden kis földdarab termelésbe vonására. Szükséges, hogy az üzemek „menet közben” is, mind gyakrabban vizsgálják középtávú terveik realitását, és gyorsan, rugalmasan alkalmazkodjanak a belső és a külső piac igényeihez. Ez azonban feltételezi, hogy a vezetők értik a dolgukat, szükség esetén kockázatot vállalnak, illetve megteremtik a vállalkozás sikerének emberi és anyagi feltételeit is. F. F. ■ BWHHaHHMaHMHnHMHn Mezőgazdaság és élelmiszeripar Lerövidíteni az áru útját A Magyar Hűtőipar székesfehérvári gyárában tegnap délelőtt, Székesfehérvár és Dunaújváros áruellátásának javításáról tanácskoztak az ÉDOSZ és a KPVDSZ érdekelt vállalatainak szakszervezeti titkárai. Kelemen Sándor, a hűtőház igazgatója rövid tájékoztatást adott a fehérvári gyár tevékenységéről és terveiről, majd Járosy Ferenc, az ÉDOSZ és Kovács László, a KPVDSZ Fejér megyei bizottságának titkára tartott vitaindítót. Az MSZMP KB 1978 márciusi , a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztéséről szóló határozatának végrehajtására, a MEDOSZ, az ÉDOSZ, és a KPVDSZ megyei bizottsága 1979-ben kötött együttműködési megállapodást. A tegnapi tanácskozáson az élelmiszeripar és a kereskedelem képviselői beszélték meg a szerződés megkötése óta eltelt évek tapasztalatait, szóltak az eredményekről és a gondokról, meghatározták az elkövetkező időszak feladatait. A tanácskozás résztvevői áttekintették, milyen módon tudják segíteni az áruk minél rövidebb úton való eljuttatását a fogyasztókhoz, valamint hogyan szolgálja a szocialista brigádok közvetlen együttműködése, az emberi kapcsolatok javítása a lakosság igényeinek mind jobb kielégítését. Megbeszélték még az ötnapos munkahéttel kapcsolatos teendőket is. Feladatként határozták meg, hogy a vállalatok és a kereskedelmi egységek a kapcsolódó területeken jelentkező feladatokat a munkaversenymozgalomban hangolják össze, valamint szakmai tapasztalatcserék szervezésével ösztönözzék a dolgozókat az áruk minőségének megóvására, a technológiai fegyelem betartására. Ezenkívül szorgalmazzák az üzletekbe való közvetlen szállítások bővítését, a csomagolás és a kiszerelés minőségi javítását, fiatal szakemberek találkozóinak megrendezését, új termékek ismertetését és termékbemutatók szervezését. (v. v.) Havasi Ferenc Csepelen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, majd Garai Vilmos vezérigazgató tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát a csepeli és vidéki telephelyein összesen több mint 22 ezer dolgozót foglalkoztató gyáróriás gazdasági, politikai helyzetéről, eredményeiről és további feladatairól. Délután Havasi Ferenc részt vett és felszólalt a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának kibővített ülésén, ahol napirenden szerepelt a szocialista munkaversenymozgalom helyzete és továbbfejlesztése. A Központi Bizottság titkára gazdaságpolitikai kérdések kapcsán egyebek között szólt arról, hogy 35—36 esztendő után szokatlan gondok következtében szokatlan „klímába” kerültek a szocialista nagyüzemek. * Határszállítás 30 autóbusszal több Az Ikarus székesfehérvári gyára harmadik negyedévi programját harminc autóbusszal túlteljesítette. A három hónap alatt az 1610 helyett 1640 sok autóbusz gördült le a gyártó- és szerelősorokról, valamint 270 KD-egységet készleteztek és adták át a megrendelőnek. A Szovjetunió részére a 256.54-es és a 260.27-es típusú autóbuszokat az Ikarus gépkocsivezetői közúton szállították el a határig. A legutóbbi határszállítás alkalmával vasárnap 59, kedden pedig 65 kocsi hagyta el a gyár területét. A járműveket a határon vagonokra rakodják. J2£? A fegyveres erők napja alkalmából ünnepséget rendezett a Magyar Néphadsereg székesfehérvári Helyőrségi Művelődési Központjában tegnap a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság. Az ünnepség résztvevőit dr. Iván József rendőrőrnagy köszöntötte, üdvözölte az elnökség tagjait, közöttük Takács Imrét, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Závodi Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei tanács elnökét, dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagyot, valamint a társfegyveres testületek képviselőit. A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a munkásőrség országos parancsnoka ünnepi díszparancsát Várkonyi László rendőralezredes megyei főkapitány-helyettes ismertette. Az ünnepségen felszólalt Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság, a tanács és a társadalmi szervek, valamint a jelenlévő meghívottak nevében köszöntötte a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság dolgozóit, a megye egész rendőri állományát. Elismeréssel szólt a megyénkben működő rendőri szervek munkájáról és további helytállásra hívta fel az állomány figyelmét. A megyei pártbizottság első titkára szólt azokról a fontos feladatokról, amelyek szocialista vívmányaink megőrzéséből adódnak. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi közérzet további javításáért a fegyveres testületek, közöttük a rendőrök is sokat tehetnek. A továbbiakban emlékeztetett történelmi hőseinkre, akik fegyverrel a kézben harcoltak a nemzet, a haladás ügyéért. — Hazánkban a nép legjobbjainak fegyverrel kellett harcolnia, hogy a nemzet fennmaradjon — mondotta. — Pákozd nemcsak katonai győzelem volt, hanem politikai siker is. Ez azt jelenti a mának, hogy a fegyver mindenkor politikai eszköz is, és akkor szolgáljuk vele a népet, ha haladó politikát szolgálunk vele. Takács Imre a megyei pártbizottság testülete nevében köszöntötte dr. Sepsei György megyei főkapitányt abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács tábornokká nevezte ki. A továbbiakban kitüntetések, jutalmak átadására és előléptetésekre került sor. Az Elnöki Tanács a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki Korecz Tibor alezredest. A belügyminiszter soron kívül rendőrőrnaggyá léptette elő dr. Varga Ferenc századost, soron kívül rendőrhadnaggyá nevezte ki dr. Gulácsi Ferencné rendőrtörzszászlóst, Szerencsés László rendőrzászlóst. Rendőralhadnagggyá nevezte ki Májer István törzsőrmestert, Mukli Gyula és Urfi István törzszászlósokat. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést kapta Gáspár Gyula alezredes és Marócsik Mihály százados. Az ipari miniszter Kiváló Dolgozó címmel tüntette ki Várkonyi László rendőralezredest és Kovács Imre főhadnagyot. A kitüntetéseket és a jutalmakat dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagy adta át. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Kitüntetések, előléptetések Belügyi dolgozók ünnepsége Fehérváron A melléktermékek betakarításáról, silózásáról és tartósításáról, gépbemutatóval egybekötött országos tanácskozást tartottak tegnap Enyingen. (Beszámolónk a 3. oldalon)