Fejér Megyei Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
| 1 FEJÉR MEGYEI VÁNDORZÁSZLÓRA PÁLYÁZNAK ■ ■“ ■ * ■ w 1 ■ haa ■ ---------------------------------TÁRSKÖZSÉGEK A MEGYEHATÁRON |f 1BT'' ________ ^ ..v.| mm ^ spfg n 1 Kedd, 1 B H 4M Hi m i 1982. február 2. SZELÍD VITA A VADAKRÓL , XXXVIII. évfolyam, • ' H ' , 7 ' 27. szám ROCK-EBÉDLŐ ÉS DZSESSZ-KÁVÉHÁZ • , ,,, , -T. V.-Jelim L. Ára: 1,40 Ft Földvédelem A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek eredményeként e földvédelemben kedvező tendenciák bontakoztak ki. Ennek ellenére, sajnos nem nőtt a várt mértékben a termőterület, ezen belül is az átlagosnál jobb minőségű földek termelésbe vont növekedésének üteme. Hazánk termőterületének csökkenésével reálisan, s hosszabb távon is számolni kell. Enélkül ugyanis nem valósíthatók meg a társadalmi-gazdasági fejlődésünkhöz nélkülözhetetlen létesítmények. Az óhatatlan csökkenés folyamatát azonban feltétlenül lassítani kell. Ma már azt is megfogalmazhatjuk, hogy ahol csak lehet — mégha átmenetileg is — állítsuk meg a csökkenést. A termőföld csökkentésének mérséklésére jelenleg döntően két lehetőségünk van. Egyrészt az eddigieknél még hatékonyabb intézkedésekkel biztosítani kell a jelenleg hasznosítható területek termelésbe való visszaállítását. Ezt anyagilag ösztönözni is indokolt. Másrészt tovább kell szigorítani a termelésből való kivonás feltételeit és gondoskodni kell a jogszabályok következetesebb végrehajtásáról. A földvédelmi törvény és végrehajtási rendeleteinek újabb módosítása a célok megvalósítását szolgálja. A jogszabályok új rendelkezései a következő szigorításokat tartalmazzák. A településfejlesztéseknél még gyakran előfordul, hogy olyan esetben is jó minőségű termőföldet vonnak be a belterületbe, amikor lehetőség lenne erre a célra gyengébb minőségű földet felhasználni. Az új rendelkezések szerint a tervezőknek már a rendelkezések szerint be kell szerezniük a megyei földhivatal véleményét a mezőgazdasági földek más célra való felhasználásának megtervezéséhez. A termőterületen belül is jobban szükséges védelmezni a szántóföldeket. Ezért az új rendelkezések szerint tíz hektárnál nagyobb szántóterület művelési ágának megváltoztatását csak a minisztérium engedélyezheti. A múlt évtizedekben egyes vízi létesítmények hatásterületein számottevő nagyságú mezőgazdasági terület ,vizesedéstel és vált mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná. A további elvizesedések megelőzése érdekében az új rendelkezések kötelezővé teszik, hogy a beruházó a vízi létesítmény megtervezése és kivitelezése során köteles gondoskodni az érintett területeken szükséges üzemközi, valamint üzemi vízrendezési és meliorációs munkák elvégzéséről. A termőföld fokozottabb védelme és maradéktalan hasznosítása társadalmi ügy. El kell végre érnünk, hogy a nem feltétlenül helyhez kötött beruházásokat a lehető leggyengébb földre telepítsék, és az indokoltan szükséges területnél nagyobbat, és főleg idő előtt ne vonjanak ki a termelésből, a „kiengedett” földeken pedig a beruházás megkezdéséig mezőgazdasági termelést folytassanak. G. G. • •Ünnepi munkásőregységgyűlés Balinkán A bányászmártír, Bodó Nándor nevét viselő móri járási munkásőrzászlóalj vasárnap délelőtt Balinkán tartotta jubileumi egységgyűlését. Rubint Pál, a móri járási, pártbizottság titkára köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló Bodó Nándornét, a névadó özvegyét; Závodi Imrét, az MSZMP KB tagját, a megyei tanács elnökét; Balanotincz Jánosnét, a móri járási pártbizottság első titkárát; Vörös Gézát, a munkásőrség Fejér megyei parancsnokát; a társfegyveres testületek nevében megjelent Szikszai Sándor vezérőrnagyot és Steigerwald György rendőr alezredest, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselőit és a munkásőrök hozzátartozóit. Az MSZMP KB munkásőrséghez intézett levelének felolvasása után Balatincz Jánosné mondott beszédet. Méltatta a munkásőrség szerepét, kiemelte azokat az erkölcsi tulajdonságokat, amelyek a testületben normává lettek. Elismerésen szólt arról a politikai aktivitásról, amelyet a munkásőrök lakóterületükön, munkahelyükön a közéletben kifejtenek. Az egységgyűlésen felszólalt Závodi Imre, aki a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság, a tanácsi és társadalmi szervek üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában méltatta az egység megalakulását, szólt azokról a pártmunkásokról, gazdasági vezetőkről és alapító munkásőrökről, akik együttes erővel küzdöttek negyedszázaddal ezelőtt a rend helyreállításáért. Az ünnepi egységgyűlés keretében elbúcsúztatták a leszerelő munkásőröket és az állomány új tagjai esküt tettek. A testületben végzett áldozatkész munka elismeréséül kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Scholl Győző, bronz fokozatát Vaderna Sándor kapta. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát, valamint a Jubileumi Emlékjelvény kitüntetést kapták: Klujber Gábor, Kecskés János, Szekeres László, Barna János, Érchegyi Gyula, Bodó Antal, Nochta János, Szűcs Imre, Bátonyi Kálmán, Baráth Károly, Dajcsán István, Janus Mihály, id. Restár Imre, id. Fellegi Imre munkásőrök. Jubileumi Emlékjelvény kitüntetést kapott: Szekeres Lászlóné, Vincze István, Harányi József, Bilit Imre, Bodri Imre, Fuschsz György, Hargitai Ferenc, Hiterhüttner József, id. Kovács János, Németh László, Sziládi István, Tari János, Tiffinger Ignác, Horváth Ferenc, Aschenbrenner János, Monostori Rezső, id. Szobók István és Tanka Géza. A Szolgálati Érdemérem 20 éves fokozatát kapta Kovács Ferenc és Jakab János. A Szolgálati Érdemérem 15 éves fokozata kitüntetésben részesült: Szekeres Lászlóné, Varga Attila, Házis János, Lukács István, Mocher Gyula, Szamek Nándor, Végh Sándor, Bakos József, Abert Lajos, Csőke József, Barta István, Turner Károly. A Szolgálati Érdemérem 10 éves fokozatát kapták: Hézi József, Janus József, Klujber László, Kalcsó István, Janus István Mózes István. ötéves munkásőri szolgálatért kilencen kaptak emlékjelvényt. A Bodó Nándor munkásőrzászlóalj egységgyűlése az Internacionálé hangjaival ért véget. Szovjet vendégek Szabadegyházán Kölcsönös érdeklődésből fakadó és levelezés útján már évek óta tartó jóviszony alakult ki a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat és a szovjet „AZOT” Művek között. Tegnap délben Szabadegyházán létrejöhetett végre a személyes találkozás is a két vállalat képviselői között. Az Észak-Donyec medencében dolgozó nagyvállalat a szeszféleségeken kívül sok egyéb gyártmányáról is nevezetes, fontos vegyipari termékeik hazánkban sem ismeretlenek. Főként acetilént és műtrágyát szállítanak Magyarországra. A testvérvállalat képviseletében Szabadegyházára érkezett Bogdan Nyikolajevics Liscsina igazgató, Borisz Ivanovics- Korobko párttitkár és Elena Valentyinova Likova munkatárs. Fogadásukon részt vett Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára. A vendégeket Bende Pál, a szeszipari vállalat igazgatója és Juhász Józsefné párttitkár kalauzolta a korszerű, új létesítményben. Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Mohszin Abu Maszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizar a PFSZ Központi Tanácsának tagja, az El-Fatah Forradalmi Tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes a PFSZ Központi Tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ-ben, Ibrahim Ammari, a PFSZ Központi Tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlók István megbeszélést folytatott a palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttműködésről. Sarlós István tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat (Folytatás a 2. oldalon) Középszintű vezetők továbbképző tanfolyama Február első napján volt a megnyitója az oktatási igazgatóságon a középszintű vezetők továbbképző tanfolyamának. Zömében művezetők, üzemgazdászok a résztvevők, de van közöttük párttitkár és osztályvezető is. A kéthónapos bentlakásos tanfolyamon elsősorban időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről hallgatnak előadásokat, e témakörben lesznek konzultációk. Ugyanakkor számos bel- és külpolitikai, munkásmozgalmi és filozófiai kérdés is szerepel a tanfolyam programjában. Az ismeretbővítő tanfolyamot tegnap reggel Bodnár László, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója nyitotta meg. Ezután Pásztor Mihály, az oktatási igazgatóság tanára, a tanfolyam felelőse ismertette a programot, ami kiegészült a résztvevők javaslataival. Tervek szerint a tanfolyam második felében lesz az üzemlátogatással egybekötött tapasztalatcsere, és ellátogatnak a munkásmozgalmi múzeumba is. Már meghallgatták az első előadást. Minden előadást szeminárium követ, ami alkalmat kínál a véleménycserére, a tapasztalatok közreadására és megvitatására. „Szabad Nép” jubileum Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát folytatja — immár negyed század óta — a Népszabadság, az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmából a Népszabadság Szerkesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Ferencnek emléket állító domborművet a Népszabadság-székház előcsarnokában.