Fejér Megyei Hírlap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
1981. ÉVI MÉRLEGE? “ . Ülést tartott a megyei tanács vb Egészségügyi integráció, a céloknak alárendelten Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron, Fejér megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Fogarasi Tibor általános elnökhelyettes vezetésével. A testület megvitatta a Bodajk nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának , tevékenységéről készült jelentést, amit Bodri Sándor tanácselnök terjesztett elő. Ehhez fűzött kiegészítő jelentést Káldi Béla, a móri járási hivatal elnöke. Az egészségügyi integráció továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat összegezte az a jelentés, amelynek előadója Telekesné dr. Guóth Zita, a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője volt. A megyei tanács vb 1982. évi egyeztetett ellenőrzési tervét Teubel György tanácselnök-helyettes terjesztette a testület elé. A végrehajtó bizottság lejárt határidejű határozatainak megvalósításáról a végrehajtásért felelősök tettek jelentést, ezenkívül bejelentéseket tárgyalt és fogadott el a testület. Az írásos jelentésben az előadó, a vitában pedig többen is hangsúlyozták: a hat évvel ezelőtt megkezdődött integrációnak elvitathatatlan eredményei vannak az egészségügyben, a megelőző és gyógyító munkában, a járó- és fekvőbeteg-ellátásban egyaránt. A továbbfejlesztés lépései azonban egy idő óta tétovává váltak, az egységesítés szervezeti és tartalmi vonatkozásban is megtorpant Elsősorban a szakmai, tartalmi fejlesztések felerősítésére van szükség. Ennek útjait-módjait kereste (élénk vitában) a végrehajtó bizottság is, és ezt a törekvést erősítette meg az elfogadott határozatban. Jelenleg a megye gyógyítómegelőző intézményeit és szolgálatait 3 kórház-rendelőintézet irányítja, de a szervezeti-működési felépítés vegyes. A Dunaújvárosivárosi Tanács Kórház-Rendelőintézete szervezetileg is egyesíti a város járó- és fekvőbeteg-ellátást, a járás körzeti alapellátása csak funkcionálisan kapcsolódik hozzá. Az egységes városi-járási szakigazgatási szerv létrehozása óta erősödik a községi körzeti orvosok szakmai irányítása. A kórház orvosai ismerik a járásban dolgozó körzeti orvosokat, szükség esetén helyettesítik őket, szakmai továbbképzésüket irányítják. Ugyanakkor nem alakult ki elvárható szinten a kapcsolat a szakmailag irányító megyei kórház-rendelőintézettel. Részben felelősek ezért a megyei szakfőorvosok is, de a dunaújvárosi kórház osztályvezetői részéről sem elég erős a kapcsolatteremtő készség. A megyei tanács móri II. számú kórház-rendelőintézetéhez szervezetileg is hozzátartozik a fekvő- és járóbeteg szakellátás, valamint az üzemegészségügyi ellátás a járás egész területén. Fukcionális kapcsolat van a kórházrendelőintézet és Mór, valamint a járás lakosságának alapellátása között. A szakmai kapcsolat erős, a kórház irányítja az alapellátásban részt vevő orvosok szakmai munkáját, továbbképzését. Helyzeténél fogva a megyei tanács Központi Kórház-Rendelőintézete szervezetileg egyesíti Székesfehérvár város, a fehérvári, a bicskei és a sárbogárdi járás teljes fekvő- és járóbeteg szakellátását; az üzemegészségügyet alap- és szakellátási szinten. Bizonyos szakmákban az egész megyére kiterjedő kórházi hátteret biztosít, és ellátja a megyei vezető kórház feladatait. A jelenlegi szervezeti rendszer hiányosságai között említette a jelentés: a három kórház-rendelőintézethez tartozó területek lakosságszáma nincs arányban a kórházi ágyakkal. A móri kórház évek óta szabad kapacitással rendelkezik, a dunaújvárosi kórháza napokban felavatott új szárnyat is figyelembe véve) az eddiginél nagyobb terület fekvőbeteg-ellátását vállalhatja míg a központi kórház túlterhelt. Számottevő probléma, hogy a legutóbbi tervidőszakban megépült üzemi rendelők, szakrendelők magas színvonalú felszereltségét, dolgozóit nem mindenütt használja ki az adott üzem, vállalat; részt kellene venniük a lakossági ellátásban is, amit az üzemek vezetői elleneznek. Bár a káder- és személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok nem írják elő kötelezően az alapellátásban dolgozó orvosok minősítését, szükség lenne arra, hogy munkájukat szakmai vonatkozásban is értékeljék. A jelentés is, a vita is hangsúlyozta: tovább kell erősíteni a szervezeti és szakmai kapcsolatokat a fekvőbetegellátó intézmények és az alapellátás között. A megyei, szakfőorvosokat egyértelműen felelőssé kell tenni szakterületük irányításáért, az alapellátástól a legmagasabb szintű ellátásig. Elfogadott határozatában a vb a többi között a következő kérdésekben döntött: a dunaújvárosi és a móri kórházak — szakterületenkénti bontásban — meghatározott ágykontingenssel járuljanak hozzá a központi kórház körzetébe tartozó lakosság ellátásához; a községi körzeti alapellátás orvosainak, gyermek- és fogszakorvosainak kinevezéséhez szükséges a járási egészségügyi feladatokat ellátó szerv (a területileg illetékes kórház-rendelőintézet főigazgatójával, igazgatójával egyeztetett) írásos véleménye. A városok körzeti orvosainak, gyermek- és fogszakorvosainak kinevezését is egyeztetni kell az irányító szakfőorvossal. A vb javasolja a helyi tanácsok elnökeinek, hogy az alapellátásban dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésénél vegyék figyelembe a felelős kórház-rendelőintézet szakmai, etikai véleményét. Javasolja az üzemek, vállalatok vezetőinek, a megyei, városi rendelőintézetek tehermentesítésére, a lakosság jobb ellátása érdekében (szabad kapacitásuk erejéig) tegyék lehetővé, hogy az üzemi rendelők részt vegyenek a terület lakosságának ellátásában. Javasolja Mór nagyközség Tanácsának, hogy a nagyközségi körzeti és gyermekkörzeti szolgálatokat 1983. január 1- től adja át működtetésre a móri kórház-rendelőintézetnek. Székesfehérvár város Tanácsának, hogy a fogorvosi szakellátást 1983. január 1-től, a gyermekkörzeti alapellátást a jelenlegi tervidőszak végéig, a felnőtt körzeti alapellátást a központi kórház új hoteldiagnosztikai egységének elkészültével (várhatóan öt év múlva) csatolja szervezetileg is a Megyei Kórház-Rendelőintézethez. F. F. Alkotó ifjúság Díjkiosztás a Dunai Vasműben Szerény ünnepség keretében értékelték tegnap délelőtt a Dunai Vasműben az Alkotó ifjúság pályázat múlt évi eredményeit. A fiatal némnök, technikus, közgazdász, szakmunkás, kollektív pályamunkák és szabadidő hobbi kategóriában meghirdetett alkotó versenyben tavaly 478 fiatal vett részt. Számuk a korábbi évekhez képest mérsékelten emelkedő, de — mint Zsámbok Elemér, a vállalati FMKT értékelő bizottság elnöke mondta — a tartalmi növekedés ennél sokkal dinamikusabb volt. Ezt igazolja, hogy 278 fiatal részesült elismerésben. A tegnap délelőtti ünnepségen Kocsa László gazdasági igazgatóhelyettes a pályázaton kimagasló eredményt elért fiatalokat köszöntötte. Králik Gyula, Pálinkás Bertalan, Zöld Tibor és Korsoveczky Gyula a Dunai Vasmű vezérigazgató-helyettese, műszaki igazgatója különdíját kapta. Kiváló Dolgozó kitüntetést — a jók közül is a legjobbak — Takács Sándor, Molnár József, Farkas László és Sándor Péter vehettek át. A Kiváló Ifjú Szakember címet 13 fiatal érdemelte ki. A többi eredményes pályázó pénzjutalomban részesült. ..■ b. KÖZPONTI KÖNYVTÁR ,SZÉKESFEHÉRVÁR jr |h [■ I C D ik /I 13 Km I VILÁG PROLETÁRJAI, MIT MUTAT A GAZDASÁG | L V Lrl M^XJI T Ll egyesüljetek i MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS flTf ^ Csütörtök, 1982. április 1. MŰVÉSZETI KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA XXXVIII. évfolyam, ----------------------------- 1 . A ' i % , 77. szám BÁLVÁNYOK ÉS EDÉNYEK • ■ i|l|i im ■ MlilM JBiTW 1 X JJ TJTJJ 1 f r7mTTTTTTTTTTTT^ Ara: 1,40 .Ft J illIlit_________________ L H-: f/j Korszerű exporttermékek a szocialista országokba A szocialista országok piacainak külkereskedelmi forgalmunkban továbbra is meghatározó a szerepük. A behozatal szinten tartása mellett kivitelünk — hasonlóan a múlt évihez — 8 százalékos bővülésével számol külkereskedelmünk. Az ipari és a külkereskedelmi vállalatok fokozott figyelmet fordítanak az exportstruktúra átalakítására, a gazdaságosság javítására. A szocialista exportkötelezettségek első negyedévi teljesítéséről, a szállítások, az árukészlet átalakításáról tájékozódtak több vállalatnál a MTI munkatársai. A magyar vaskohászat az idén több mint 150 ezer tonna hengereltárut szállít szocialista partnereinek termékcsere keretében. A hengerelt cikkek kétharmadát a Lenin Kohászati Művek, a többit a Dunai Vasmű és az Ózdi Kohászati Üzemek állítják elő. Az év első negyedében az exportszállítmányokat ütemesen indították útnak, így a terv időarányosan teljesült. " Ütemesen teljesülnek az Intermetall által szervezett termékcserék is, hazai rudioom- és lemezáruért nálunk nem készülő horganyzott és műanyagbevonatú lemezeket kapunk. Az Ikarus-gyár idén készülő 13 és fél ezer járművéből több mint 9000-et szállít a szocialista piacra. Ez év első három hónapjában 2520 autóbuszt adtak át, néhány kivételével valamennyit a szovjet megrendelőknek. Kubába a helyi összeszerelő üzembe 100 városi autóbuszt exportáltak, főegységekre bontva. A hazai mezőgépipar legnagyobb vállalata, a szolnoki, már csaknem egy évtizedes kooperációs kapcsolatban áll az NDK-beli Fortschrittkombináttal. Az együttműködés keretében kombájn-részegységeket, tartozékokat és alkatrészeket készítenek az NDK-beli nagygépekhez. Idei első negyedévi exportkötelezettségeiket teljesítették, s három hónap alatt 1200 kombájnadaptert és 350 silózó (Folytatás a 3. oldalon) Szállításra kész szerelvény az Ikarus udvarán Egységben a lakóterülettel A munkahelyi művelődés feladatai Székesfehérváron az SZMT székházában tegnap délelőtt a város vállalatainál, intézményeinél működő művelődési bizottságok képviselői részvételével szerveztek tanácskozást a közművelődés időszerű feladatairól. E találkozó tulajdonképpen első rendezvénye volt egy, a jövőben rendszeressé váló tapasztalatcserének, együttműködésnek a tanácsi, lakóterületi és a vállalati, a szakszervezeti közművelődési intézmények képviselői között. Először Szűcs Sándor, a Székesfehérvári városi Tanács elnökhelyettese ismertette a város közművelődési helyzetét, a továbbfejlesztés céljait, feladatait. Tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a jövőben a lakóterületi és munkahelyi művelődésnek szorosabb egységet kell képeznie, hiszen a város felnőtt lakosságának 60 százaléka ipari munkás. A művelődési intézményeknek pedig összehangolt tevékenységgel el kell érniük, hogy nagyobb vonzerőt gyakoroljanak programjaikkal a középkorosztályra, az aktív dolgozókra. Megnőtt a városban a műszaki értelmiség szerepe is, a Technika Háza viszont még mindig egy szűkebb réteg érdeklődését elégíti ki. A jövőben nyitottabbá kell tenni rendezvényeit. A közművelődési intézményekben sajátos profil kialakítására törekednek, amely jobban szolgálja a lakossági igényeket. Dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára ,a munkahelyi művelődés feladatairól és a vállalati művelődési bizottságok 1976 óta tartó tevékenységéről szólt. Elmondta, hogy a megye vállalatainak jóléti és kulturális alapja 1980-ban 260 millió forint volt és ebből átlagosan 7,6 százalékot fordítottak művelődési célokra. Hangsúlyozta, hogy ez az összeg célszerű és hasznos felhasználásában nagy szerepet játszhatnak a művelődési bizottságok, amelyek 87 munkahelyen működnek. Tennivalójuk pedig akad bőven, a szakszervezeti politikai oktatás szervezésében, a felnőttoktatás területén az általános és a szakmai képzés tekintetében, a munkahelyeken működő amatőr művészeti mozgalom fejlesztésében. Feladatot jelent az olvasómozgalom fellendítése és a jó ismeretterjesztő munka folytatása, amely a megye üzemeiben elismerést érdemlően országosan is rangos helyen áll. A jövőben a lakóterületi és munkahelyi művelődés szellemi és anyagi lehetőségeinek jobb összehangolásával is a művelődési igények felkeltését, kielégítését kell szolgálni, mert a társadalmi célokat csak érdeklődő, általánosan és politikailag, szakmailag képzett emberek valósíthatják meg. M. L.