Fejér Megyei Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

cc lép ^y||sz^vdl Ülést tart rCvICk­ M­­ tVj Y LI | » | az MSZMP KB — ____________ A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- 1 , ^ Szerda ponti Bizottságának ülését december 1-re 1Qoo | V 1 CTpoHtikd Bizottság az 1983. évi népgaz- 7 , ^ XXXVIII. évfolyama­dasági terv és állami költségvetés irányelvei­ 282. szám­ról készült előterjesztés megvitatását java­­a­solja a Központi Bizottságnak (MTI) ... „ Ára: 1,40 Ft Elégedett megrendelők Jó évet zár a ruhagyár A francia kamion utoljára december 21-én indul el a Vörös Október Férfiruhagyár fehérvári gyárából, hogy az év leg­utolsó szállítmányát, a jól szabott és elegáns öltönyöket, za­kókat elszállítsa a francia vásárlókhoz. Az év tizenegy hónapjának teljesítéséről beszélt Márfy Istvánné, a gyár műszaki osz­tályának vezetője, de elmond­ta, hogy bizakodva tekintenek az év utolsó hónapja elé is. Eddig 250 ezer öltönyt, zakót szállítottak francia megren­delőjüknek, decemberben ez a szám még 20 ezerrel növek­szik. A dolgozókat, a vezető­ket dicséri, hogy minőségi ki­fogás egyszer sem volt a fe­hérvári gyár termékeivel szemben. Ez az eredmény egyben a garancia arra, hogy a jövő évi kapacitásra is igényt tart a francia partner. Az idén más megrendelők­nek is dolgozott a gyári kol­lektíva. Kiegészítésként lé­pett be a harmadik negyed­évben a kanadai, az amerikai és a svájci megrendelés, va­lamint még e hónapban az 1200 blézer, amelyet belga megrendelésre varrnak. Az előbbi három kívánság nem jelentett ugyan nagyobb mennyiséget, de a minőségre ügyelni kellett, hiszen más országokban is vigyázni kell a megszerzett jó hírnévre. Az idei teljesítményt csök­kentett létszámmal érte el a fehérvári gyár. A harmadik negyedévben ebből az üzem­ből is többen elmentek. Har­mincan kerestek lakóhelyük­höz közelebbi munkalehetősé­get. A feladat azonban adott volt, a tervet teljesíteni kel­lett, hiszen a kamion menet­rendszerűen érkezett az alap­anyagokkal és várta a kész öltönyöket. A dolgozókkal történt be­szélgetések meghozták ered­ményüket, mindnyájan meg­értették, hogy a vállalt fel­adatokat végre kell hajtani. Két műszakban, túlórázva dolgozott az üzem, feszített ütemben, hogy ne maradja­nak el a munkákban. Az ered­mény nemcsak az említett számokban mutatkozik meg hanem hamarosan realizáló­dik a dolgozók fizetésében is. A dolgozók munkáját, a ra­kodást könnyítendő, a tervek szerint hamarosan megkez­dődik egy új raktárépület alapozása a fehérvári gyár­ban. Az idén csupán kisebb fejlesztést tudtak megvalósí­tani. Már tanulnak a varró­nők azon a két új Dürkopp zsebzőgépen, amelyet az NSZK-ból vásároltak, a mi­nőség és a mennyiség még további javulását várják az új beruházásoktól. A gyár ebben az évben női vezetéssel dolgozott. A veze­tők és a kollektíva igyekezett úgy dolgozni egész éven át, hogy munkájukkal —, vala­mint a különböző társadalmi megmozdulásokkal, szakmai vetélkedőkkel, ahol mindig jó helyezést értek el — érdeme­sek legyenek az élüzem cím­re. Ezt a célt tűzték ugyanis maguk elé az idén, és az ed­digi eredmények jogos büsz­keséggel töltik el a vezetőket és a dolgozókat egyaránt. Ha decemberben elmegy az utolsó kamion készáru a gyár­ból, akkor december 23-án a VOR fehérvári gyára bezárja kapuit, és csak a jövő év ja­nuár 2-án kezdenek újból ter­melni a gépek, hogy január 5-én már újrakész legyen a szállítmány Franciaországba. Gönczöl Istvánné az új zsebzőgéppel dolgozik Szövetkezeti vállalatok és a külkereskedelem A Hungarofruct és a Mavad vállalatok külkereskedelmi te­vékenységét értékelte kedden a SZÖVOSZ elnöksége. Meg­állapították: mindkét vállalatnak sikerült megerősítenie hely­zetét a külföldi piacokon, és ezzel nagyrészt ellensúlyozták a gyakran kedvezőtlen értékesítési lehetőségeket. A vállala­tokkal együttműködő termelőüzemek is megtalálták anyagi számításukat. Az elmúlt időszakban mindkét vállalat szorosabbra fűzte kapcsolatait belföldi partnereivel. A közös anyagi érdekeltség kialakításával ör­vendetesen növekedett a jobb minőségű, az exportkövetel­ményeknek is megfelelő áruk aránya. A gazdaságosabb ex­port érdekében a vállalatok szervezeti korszerűsítést haj­tottak végre. A Hungarofruct életre hívta az Export Alma Társaságot, amely a legje­lentősebb termelőket tömöríti, s más szervek közbeiktatása nélkül közvetlenül a külke­reskedelemnek szállítja a gyümölcsöt, ezzel is csök­kentve az önköltséget. A Ma­vad társasági formában 40 mezőgazdasági, illetve erdő- és vadgazdasági üzemmel épí­tett ki kapcsolatot, amely segíti a vadászati szolgáltatá­sok színvonalának emelését, a devizabevételek fokozását. A vállalat — részben társulási formában — megkezdte a vadfeldolgozó üzemek háló­zatának kiépítését, Öreglakon és Vecsésen már átadták az új létesítményeket, amelyek­ben évente 3200 tonna, a kül­piacon keresett vadhúst állí­tanak elő. Az elnökség megállapította azt is, hogy a külkereskedel­mi vállalatok és a termelő­üzemek kapcsolatában még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Ezért 1983. már­cius végéig — az elnökség határozatának értelmében —­ a szervezeti és a gazdasági együttműködés kereteinek korszerűsítésére új tervezetet dolgoznak ki. Az elnökség ar­ra biztatta a vállalatokat, hogy a jövőben jobban támaszkod­janak a szövetkezeti vállala­tokra és javítsák tovább a más országok szövetkezeteivel kialakított együttműködést. A figyelmeztető mínusz 35 Népesedéspolitika a fehérvári járásban Az MSZMP Székesfehérvári járási Végrehajtó Bizottsága tegnap délutáni ülésén a Politikai Bizottság 1973-as népese­déspolitikai határozatából adódó teendőkről, az elért ered­ményekről tárgyalt. A népesség természetes sza­porodását vagy fogyását két alapvető jelenség, a születé­sek és a halálozások egymás­hoz viszonyított aránya hatá­rozza meg 1973-ban 1426 volt az élve születések száma, a halálozás pedig 1109. 1981- ben ez a két mutató 1235-re csökkent, illetve 1270-re nö­vekedett, tehát a természetes szaporodás: mínusz 35. Ez a szám még akkor is kedvezőt­len tendenciát jelez, ha a já­rásból elköltözők számát vizsgáljuk. A vándorlási kü­lönbözet 1975-­ben mínusz 603 volt, tavaly pedig mínusz 668. Az 1973-as határozat or­szágszerte kedvező irányú és arányú változásokat hozott: nőtt a szülési kedv, igaz, a szülőképes korú nők száma is emelkedett. Javultak a gyer­mekvállalás és nevelés anya­gi, szociális, egészségügyi feltételei. A járás lakónépes­­sége ennek ellenére 1970 óta folyamatosan fogy. A végre­hajtó bizottság elé került je­lentés utal az okok és okoza­tok bonyolult szövevényére. A születések számának csök­kenését nem lehet teljes egé­szében a hiányzó személyi és tárgyi feltételek „nyakába varrni,” hiszen ezekben az években gyermekintézmé­nyek sora épült fel állami erővel és lakossági összefo­gással. Igaz, a járásban mindössze két bölcsőde működik, de a jogos óvodai igényeket már ki tudják elégíteni. Az ötödik ötéves terv során 883 óvodai hellyel gazdagodtak a járás települései. Az általános is­kolákban, az 1970-es évek kö­zepén jelentkező demográfiai hullám ellenére, megnyugta­tóak a tárgyi és személyi fel­tételek; 125 tanterem, 27 napközis és négy tornaterem épült az ötödik ötéves terv éveiben. Az egészségügyi ellátás minősége és mennyisége is javult. Teljesnek mondható a terhesgondozásba bevontak száma, folyamatosan emel­kednek a nők védelmét szol­gáló rákszűrések. Az utóbbi öt évben három új orvosi rendelő, három anya- és cse­csemővédő tanácsadó léte­sült. A hozzászólásokban és a vitában többen hangsúlyoz­ták, hogy a népességpolitikai határozatot, s az ezekből fa­kadó teendőket komplexen kell értelmezni és végrehaj­tani. Minden részlet tudatos és arányos fejlesztése hozhat csak eredményt. Nem elég pusztán a születések számát, a halálozások okait, a válá­sok problémáit elemeznünk. A társadalmi élet minden színterén fokozottabb figye­lemmel és felelősséggel kell megteremtenünk azokat az erkölcsi és anyagi feltétele­ket, amelyek megnyugtatóbb mederbe terelik a demográ­fiai folyamatokat. Az anyagi feltételek fokozatos javítása mellett az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell szánni a tudati, az érzelmi, a kultu­rális tényezőknek. Olyan köz­szellemet, olyan társadalmi morált kell teremtenünk, amely ösztönöz a családalapí­tásra, a gyermekvállalásra és a családi életről való felelős gondoskodásra. —­ze — Ülést tartott a TOT elnöksége Évente tízmilliárd forint szőlő- és gyümölcstermelésből A termelőszövetkezetekben a szőlő- és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tíz­­milliárd forint értéket állíta­nak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát műve­lik, feldolgozó üzemeik telje­sítménye azonban az orszá­gos kapacitásnak csak negye­dét teszik ki és az összes tá­rolótérnek mindössze 13 szá­zalékát adja. A szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a feldolgozás és a tárolás kö­zött mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az eddiginél töb­bet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelmező­ségén, — állapította meg a TOT elnöksége keddi buda­pesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a terme­lőszövetkezeti szőlő- és gyü­mölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitat­ták meg. A tanácskozáson felvetet­ték, hogy a rendelkezések egyelőre még külön választ­ják a szőlő- és gyümölcs­tele­pítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászko­dást, holott végül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonyla­gos elmaradottságát felszá­molhassák, a jövőben mint­egy százezer hektoliter telje­sítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vidékeken. A beruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi köl­­csönökből lehetne fedezni. Részben azonos gondok mu­tatkoznak a termelőszövetke­zeti almatermesztésben is, szűkösek a tárolók. Legalább 250 ezer tonnás raktárfejlesz­tésre lenne szükség ahhoz, hogy a felkínált téli almát megfelelő módon óvhassák az őszi, téli időszakban. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a hozam, gyakran csak úgy lehet segí­teni, ha a gazdaságtalannak bizonyult ültetvényeket meg­szüntetik és helyükre korsze­rű nagy hozamú fajtákat te­­lepítenek. A szükséges szapo­rítóanyag máris rendelkezés­re áll. Az elnökség megvitatta a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek anyagi érdekeltsé­gének új vonásairól szóló elő­terjesztést Egyetértett a munkadíjazás szabályozásá­nak továbbfejesztésével, és azzal, hogy a tagok és a szö­vetkezet közötti vagyoni kap­csolatrendszert a továbbiak­ban még inkább elmélyítsék. Nem sokkal a szüret befejezése után megkezdték a Hungaro­­vin Vállalat etyeki szőlőgazdaságában a szőlő metszését. 630 hektáron termesztenek pezsgőalapanyagú fajtákat, a metszést háromszázan végzik Fotó: Gregority

Next