Fejér Megyei Hírlap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
FEJÉR MEGYEI KIÁLLÍTÓK SIKERE A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL KÉZKÖZELBEN A KÖNYVTÁR HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1 FEJ ÉR MEGYEI l''.~ir ■ B M HAI TM M J'il f rj'l'.l L'f, 1*1 J,1 y,f TJ^rWTTTTTTTgTTTrTTTTT^T^i Ára: 1,80 Ft ■'vJuhiJti 3nl3l IN >1, SH131 VJ MwsvMLfliiB Négyszázhetven felszólaló Befejeződött a választójogi törvényjavaslat megvitatása A választási rendszer továbbfejlesztését szolgáló választójogi törvénytervezet társadalmi vitája befejeződött megyénkben. A fórumokon, rétegvitákon belpolitikai életünket érintő fontos kérdésről mondtak véleményt az emberek. Eredeti tervek szerint a Hazafias Népfront megyei, városi és helyi szerveinek közreműködésével harminc fórumot terveztek, ám a közérdeklődés, a helyi kezdeményezés negyvenhétre növelte ezek számát. Nagy figyelmet fordítottak a szervezők a településtípusokat, így a két város körzeteit, a nagyközségeket, a társközségeket és a városkörnyéki községeket átfogó eszmecserékre. Ugyanakkor gondjuk volt a rétegvitákra is, így például három ipari munkahelyen — Könnyűfémmű, Ikarusfehérvári és a Videoton sárbogárdi gyára — szocialista brigádvezetők, munkások részvételével folyt a vita. Hasonló módon szerveztek fórumot mezőgazdasági nagyüzemekben, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban és a pusztaegresi termelőszövetkezetben. Kiemelten kezelték a fiatalok véleményének meghallgatását, öt vitalehetőség volt körükben. Ezek közül igen eredményes volt a katonafiatalok, valamint a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban összehívott fórum. Ez utóbbin huszonöt diáknak volt kérdése, mondanivalója a törvényjavaslatról. Tanácskoztak pedagógusok, egészségügyi dolgozók, agrárértelmiségiek és a közéletben aktívan dolgozók egy-egy csoportjával, valamint a nemzetiségi szövetségek választmányi tagjaival, kongresszusi küldötteivel. Az utóbbi napok fórumai közül kiemelkedik az adonyi véleménycsere. Itt Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a választókerület országgyűlési képviselője mondott vitaindítót nagylétszámú érdeklődők körében. Hasonló módon értékes volt a törvényjavaslat vitája dr. Mátay Pál, a Hazafias Népfront megyei alelnöke vezetésével e hét csütörtökén a Hazafias Népfront megyei bizottságán a megye egyházi személyiségeivel, Összességében a választójogi törvényjavaslat negyvenhét megyei vitáján kétezer kétszáztíz állampolgár vett részt és négyszázhetvenen mondtak hasznos, megfontolt véleményt. Valamennyi helyen írásba foglalták a javaslatokat, az elhangzott észrevételeket. Volt aki írásban juttatta el véleményét. Ezeket is továbbítják a Hazafias Népfront Országos Tanácsához. N. E. Marx-szobor az Ikarusnak Az együttműködés A Marx-emlékév alkalmából az NDK és a hazánk közötti testvéri barátság erősítésének elismeréseként az NDK „Népek Barátsága” Ligája Marx Károly mellszobrával tüntette ki az Ikarus székesfehérvári gyárának dolgozóit. A tudományos szocializmus megalapítójának bronzszobrát Karl Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete avatta fel. A szoboravató munkásgyűlésen részt vett Boór Ferenc, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, a megyei tanács és Székesfehérvár vezető testületeinek képviselői, az Ikarus gyár Marx Károly nevét viselő szocialista brigádjainak vezetői. Az ünnepségen Varga Ferenc, a gyári pártbizottság titkára kiemelte, hogy hoszszú évek óta gyümölcsöző termelési együttműködést folytatnak az IFA-gyárral, amellyel az IKS 211 típusú kisbusz közös gyártása jelenleg is folyik. Az NDK egyébként eddig összesen 27 ezer darab Ikarus autóbuszt vásárolt az Ikarustól. Fotó: Rabáczy Szilárd rös Mátyás fogadta mége Habbast Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a fogadta George Habbast, a Népi Front Palesztina lndításáért főtitkárát, aki küldöttség élén tartózkodik abban..A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti válság, és a libanoni helyzet újabb fejleményeire, érintették a palesztin felszabadítási mozgalom harcának néhány kérdését. Az MSZMP képviselője megerősítette a magyar nép szolidaritását a palesztinai arab nép igazságos küzdelmével. Ülést tartott a KNEB A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több mint egynegyede fiatal. Figyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők és a nagy tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok aránya. Továbbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben. A népi ellenőrök szakmai műveltsége, iskolai végzettsége megfelelő, a főiskolai, illetve egyetemi végzettségűek aránya ma már megközelíti az 50 százalékot. A testület a továbbiakban tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy másodfokon jogerősen lezárul a Klimavill Szövetkezeti Közös Vállalat ellen indított per, amelyet — gazdasági bírság kiszabását javasolva — a KNEB elnöke kezdeményezett. A Balassagyarmati járási—városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata korábban feltárta, hogy a vállalat több ízben megsértette az árképzési és áralkalmazási szabályokat. Szerződés alapján végzett több építőipari munkánál a vállalatot meg nem illető tételeket is elszámoltak, ily módon több mint 390 ezer forint tisztességtelen anyagi előnyhöz jutottak. A Klimavill időközbeni felszámolása után a II. Rákóczi Mgtsz-t, mint jogutódot a Balassagyarmati Megyei Bíróság 300 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezést követően a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. (MTI) Folytatódik a vita az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Feladatunk az enyhülés eredményeinek megőrzése Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutáni pletám, hogy békés együttműnáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órök- ködési politikánk viszonzásban — szólalt fel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tagra talált mindazon országos nácsa elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar álkotmányainál, amelyek felásfoglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogad- felősséget éreznek a nem ták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljeszetközi helyzet alakulási hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emelték iránt. Továbbra is azon lesi. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke,szünk, hogy minél több kon valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügymintalitusra, minél eredményenisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-palotában jobb tárgyalásokra, politika fogadást tartottak, amelyet Javier de Pérez de Cuellar, az konzultációkra kerüljön soi ENSZ-főtitkára adott az ülésszakon és az Indira Gandhi ál- közöttünk a kölcsönös bizatal, azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón részt velem erősítése, a nemzetköző állam- és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki légkör javítása érdekében. Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-de- Elnök úrelyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselet ide- örömmel látjuk, hogyiglenes ügyvivője. közgyűlés munkájának jelentős részét az egyre sürgetőbíom, hogy békés együttműködési politikánk viszonzásra talált mindazon országok kormányainál, amelyek felelősséget éreznek a nemzetközi helyzet alakulása iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél eredményesebb tárgyalásokra, politikai konzultációkra kerüljön sor közöttünk a kölcsönös bizalom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. Elnök úr! Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelentős részét az egyre sürgetőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköztársaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a világbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Sajnos azonban javaslataink az Északatlanti Szerződés Szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért teszem, mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben különösen meghatázónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos, ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagymegkönnyebbüléssel fogadná. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan összefüggő feladatnak tartjuk az e fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erősítését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek birtokában nem levő államok biztonságának szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelen itenin««amvil leszerelési feladatok mögél LOSOnCZI 131 TGiSZOlelkiSoldásának kívánja szentelni. / Elnök úr! Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szervezetünket éppen az a nagy elhatározás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború.” De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? Úgy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos a nemzetközi feszültség kiéleződése jellemez. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek történnek a világbéke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölényszerzésre, a népek nemzeti és társadalmi felszabadulási folyamatának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kialakulásának fő okát a fegyverkezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa esehetőségével fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika századában? Akkor, amikor kézzelfogható közelségbe került az olyan globális problémák megoldási lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincseinek kiaknázása, a világűr békés meghódítása, az éhínségek és a pusztító népbetegségek felszámolása, a rohamosanromló természeti környezet megmentése. Vajon elképzelhető-e globális együttműködés nélkül e valóban nagyszerű lehetőségek valóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásával erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szomszédként békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást s az életfeltételek javítását. A Magyar Népköztársaságnak, ha szabad így mondanom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegzisztencia, a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egymásfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs okuk a csalódottságra. Szélesebb kitekintéssel, az enyhülés felfelé ívelő szakaszában, a hatvanas években és a hetvenes évek első felében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, illetve más államok között a tömegpusztító fegyverek elterjedésének mennyiségi és minőségi fejlesztésének megakadályozásáról, valamint korlátozásáról a Földön, a világűrben és a tengerek mélyén. Európában a 35 állam- és kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Fellendültek a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában gyors ütemben folytatódott a gyarmati sorból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép, amelynek érdekeit ez sértette volna? Van-e nép, amely úgy érezhetné, hogy veszített az enyhülésen? Ilyen nép, elnök úr, nincsen! A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Megelégedéssel nyugtázva(Folytatás a 2. oldalon)