Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

I— [FEJÉR MEGYEI 11­3 továbbfejlesztésének célja: _ n ------------------------­a lakosság jobb szolgálata Kedd, írta: Závodi I N S|­ML 1984. január a Fejér megyei Tanács elnöke É . . . v évfolyam, ÍíL JpL - 1T , 1. szám (harmadik oldal) q ^ fca t i^i 11 ■thiJ'ub in íj ■ táLi’ni J I1? VJiUTTTH Ára: 1,40 Ft i * ilf lillil vliliil v.lliMIiLíilTliilf liB .. I ✓ ‘ Dolgunk nem lesz kevés 1984-ben sem Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. A köszöntő így hangzott: Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal kö­szöntjük egymást, szokásunk­hoz híven megállunk egy pil­lanatra, hogy visszatekint­sünk az elmúlt esztendőre. Röviden összefoglalva el­mondhatjuk, hogy a kedve­zőtlenebb körülmények kö­zepette is sikerült fő céljain­kat elérni. Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó, hó­napjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Le­hetőségeinkhez mérten a bé­kés egymás mellett élés el­veinek gyakorlati megvalósí­tására törekedtünk. A bonyo­lultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitáso­kat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk politikai, tár­sadalmi, gazdasági céljaink­­ megvalósításáért. Minden fó­rumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézeteltérések békés rendezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű orszá­gok kölcsönösen előnyös, gyü­mölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még idősze­rűbb az a fő politikai törek­vésünk, hogy belső építőmun­kánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kap­csolatokban, ez szülte az el­határozást, hogy az ENSZ- közgyűlést is használjuk fel állhatatos törekvéseink ki­­nyilvánítására. Józan, mér­téktartó álláspontunk kifejté­se a világot megosztó fő kér­désekben jó fogadtatásban részesült az ENSZ közgyűlés résztvevői körében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kér­dések tárgyalások útján tör­ténő megoldásért vívott har­­cunk mind nagyobb egyetér­tésre és támogatásra talál a világ számos országában. A feszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nem csak megőriztük, hanem azo­kat tovább szélesítettük. Bel­­ső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, követ­kezetes, elvi alapokon folyta­tott külpolitikánk mind na­­gyo­bb elismerést szerzett ha­zánknak a szocialista közös­ségen túl a más társadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet-nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közele­désnek. A békés egymás mel­lett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot ér­tünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együtt­működést is a világ vala­mennyi országával és népé­vel. Elismert nemzetközi te­vékenységünk alapja szocia­lista társadalmi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST- nek. Az ebből fakadó szövet­­ségesi, baráti elkötelezettsé­geinket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcseké­lyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból sármazó biztonságunkat nem ..Idézzük fel pillanatnyi elő­nyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szük­ség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szi­lárd, megbonthatatlan egy­ségére. Hiszen napjainkban újabb amerikai rakétákat te­lepítenek Nyugat-Európában és az imperializmus az erő­fölény megszerzésével szeret­né akaratát a világra kény­szeríteni. Jövőnk és szocia­lista vívmányaink védelmé­ben nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármi­lyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem en­gedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok kö­vetkeztében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a köl­csönös biztonság a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntar­tását. A Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagállama, az utóbbi évtizedekben nem­zetközi fórumokon és köz­vetlen úton számtalan javas­lattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési haj­szát. Nekünk semilyen érde­künk nem fűződik a fegyver­kezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és el­terjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfe­leink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek el­terjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehe­tünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész embe­riség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gon­dok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Poli­tikai, gazdasági és társadal­mi eredményeinknek is kö­­szönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedve­zőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai fe­szültség, az immár egy évti­zede tartó világgazdasági válság következtében gond­jaink nem csökkentek. Versenyképességünk növe­lésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételek­kel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő szá­mos objektív és adminisztra­tív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról ta­núskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképessé­günket. Az alapvető fogyasz­tási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belsé (Folytatás a 2. oldalon) Munkásgyűlések a nagyvállalatoknál Az év első munkanapján hagyományos munkásgyűlésen ösz­­szegezték a megye nagyvállalatainak vezetői a múlt év ered­ményeit és az 1984. évi feladatokat. Elmondhatjuk, hogy nagyüzemeink dolgozói derekas munkát végeztek 1983-ban és felkészültek az új év nehezebb feladataira is. A követelmé­nyek hasonlóak; általában mindenütt a hatékonyság fokozá­sa, a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás, a termékek minőségének javítása és az egyre korszerűsödő termelőbe­­rendezések maradéktalan kihasználása a cél. Az alábbiakban a három legnagyobb székesfehérvári vállalat január 2-i m­un­­kásgyűléséről számolnak be munkatársaink.,^. „t, . ,, , bznT.KÖZP0t*rf Videoton KÖNYVTÁR ... , ,,, SZEKESfBim^ 17 százalékos lsz f/Z termelékenység-növelés A Videoton Elektronikai Vállalat dolgozóit Németh Ottó­né, a szakszervezeti bi­zottság titkára üdvözölte. Részt vett az évkezdő ta­nácskozáson Seres József, az MSZMP Székesfehérvár vá­rosi Bizottságának első tit­kára és Borrek Károlyné, a Szakszervezetek Fejér me­gyei Tanácsának titkára is. Papp István vezérigazgató elöljáróban megköszönte a Videoton 18 ezer dolgozójá­nak tavalyi helytállását, amellyel összességében tíz százalékkal termeltek többet az 1982. évinél és így 11,2 milliárd forint értékű árbe­vétellel és a termelékenység 12 százalékos emelésével zárták az évet. A jó eredmé­nyek, a Videoton-termékek javuló minősége megmutat­kozott abban is, hogy 1983- ban gyártmányainak 68 szá­zalékát exportálta a székes­­fehérvári nagyüzem. Ezután bejelentette a ve­zérigazgató, hogy a Videoton Elektronikai Vállalat január 2-től áttér a negyvenórás munkahétre, s ez a tény (egyébként is feszített) ter­melékenységi elvárásait még magasabbra emeli. Így 1984- ben összesen 12,6 milliárd forint árbevételt és a terme­lékenység 17 százalékos nö­velését tűzték célul, amely­hez töretlen termékválasz­ték-bővítés, továbbá minő­ségjavítás párosult Papp Ist­ván kiemelte, hogy felada­taiknak csak úgy tudnak eleget tenni, ha takarékosab­ban gazdálkodnak az alkat­részekkel, főként az import anyagokkal és a rendelke­zésre álló munkaidő-alapot az eddiginél jobban kihasz­nálják. Az évindító munkásgyűlé­sen elhangzott, hogy a ta­valyi jó munka eredménye­ként a Videoton nyereségéből változatlan színvonalú szo­ciális gondolkodásra, a ko­rábbi évnél magasabb, 820 millió forint értékű műszaki fejlesztésre, 540 millió forint értékű gyárfejlesztésre és mintegy 50 százalékkal több, várhatóan 17—18 nap átlag­­keresettel egyenlő nyereség­­részesedés­­kifizetésére futja. Ehhez az idei esztendőre át­lagosan 5 százalékos bérfej­lesztéssel is számolhatnak a Videoton dolgozói, került ki a gyárból. A ter­melési érték, meghaladva minden korábbit, 9,7 mil­liárd forint volt. A nyereség elérte az 1,3 milliárdot, s ez 16 százalékkal több, mint az 1982-es. A múlt évben 353 autó­busszal készült több az Ika­rus fehérvári gyárában, mint 1982-ben, a bérfejlesztés 5 százalékkal volt magasabb. A dolgozók keresete átlago­san 10 százalékkal emelke­dett, amiben az is közreját­szott, hogy tavaly már ismét tudott nyereségrészesedést fizetni a gyár. A gyártmány­­szerkezet a korszerűbb, mo­dernebb járművek felé „to­lódott”. Ezt jól példázza, hogy csaknem kétszer annyi luxusbusz készült 1983-ban, mint megelőzően. Az idén tovább növeked­nek a gazdálkodás haté­konysága iránti követelmé­nyek. A kitűzött, tervfelada­tok számolnak is a további javulással. Nem kis feladat hárul 1984-ben az Ikarus dolgozóira: a termelési érték az idén először meghaladja majd a 10 milliárd forintot. Székesfehérváron az idei évben, a terv szerint, 7503 kocsitest és 1270 felépítmény készül. A rubel elszámolású export 11,2 százalékkal, a tőkés kivitel pedig majdnem 12 százalékkal emelkedik. A fehérvári gyár az idén 145 millió forintot fordíthat be­ruházásokra, ezek közül egyik legfontosabb a KD- csarnok bővítése. A fehérvári gyár igazgató­ja után Nagy Gábor, az Ika­rus vezérigazgatója szólalt fel, ismertette a vállalat előtt álló fontos feladatokat, s azok között utalt a fehér­váriak fontos szerepére. B. E. A Videoton munkásgyűlésén Papp István vezérigazgató tájékoztatta a vállalat dolgozóit a múlt évi eredményekről és az idei feladatokról Fotó: Rabáczy Szilárd Ikarus Egyre több az export Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyárában a kísérleti üzem­ben tartották a tegnapi mun­kásgyűlést, amelyen részt vett Balázs Miklós, a városi tanács elnöke és Fogarasi Tibor, az SZMT vezető tit­kára. A gyűlésen megjelenteket Nyári István, a gyár szak­­szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte, majd át­adta a szót Balla Károlynak, a fehérvári gyár igazgatójá­nak. Az igazgató beszédében először a tavalyi év ered­ményeit, sikereit méltatta.­­ Ezerkilencszáznyölcvanhá­­rom olyan év volt, amikor a világméretű recesszió elle­nére az Ikarusnak sikerült megőriznie előkelő helyét a világ autóbuszgyártó nagy­üzemei között. A múlt évben összesen 8221 autóbusz készült Szé­kesfehérváron. Ezek közül 7404 volt komplett jármű, a maradék 841 KD-rendsze­­rű, „csomagolt” buszként Köfém kihasználni a korszerű gépeket A Székesfehérvári Köny­­nyűfémmű dolgozó kollektí­vája hétfő reggel 7 órakor tartotta hagyományos, év eleji munkásgyűlését. Fekete József, a Köfém szb-titkára köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit és az elnökségben Horváth And­rást, az MSZMP városi bi­zottságának titkárát, vala­mint dr. Etelvári Attilát, az SZMT titkárát. Tóth Géza, a vállalat igaz­gatója beszédében emlékez­tetett az 1983-as év nehéz­ségeire. Év közben konkrét megrendelések hiányában kellett módosítani a vállalat értékesítési tervét. Annak el­lenére azonban, hogy az ér­tékesítésben mennyiségi le­maradás mutatkozott a ter­vezetthez képest, eredmény­nek, tíz év fejlesztési mun­kája gyümölcseként köny­velhető el, hogy a vállalat termékszerkezetében ugrás­szerűen emelkedett a foko­zott kikészítettségű áruk aránya. Az a jól koordinált előké­szítő-termelő munka, amely­­ fokozatosan javította a gyár termékeinek minőségi muta­tóit, 1983 második félévére érett be. A vállalat ekkor már lemeztermékekből is el tudta látni a belföldi pia­cot, s maradéktalanul eleget tett rubel elszámolású ex­portkötelezettségeinek. A minőség javítása következté­ben s nem utolsósorban az alumínium félkésztermékek világpiaci árának kedvező alakulása miatt, a Köfém az 1982-es tőkés exportját 1983- ban megkétszerezte. Az eredmények ismerteté­se után Tóth Géza elmondta, hogy a vállalat két évtize­des, folyamatos beruházási időszak végére ért. Most már magas technikai színvonalat képviselő, 160—165 ezer ton­nás évi kapacitást biztosító termelő berendezéssel ren­delkezik. A jó termelési feltételek azt követelik, hogy a gyár dolgozó kollektívája egyre többet mozgósítson a belső tartalékokból. A fokozottabb odafigyelés a saját és a má­sok munkájára, hatékonyabb termelést, jobb minőséget kell, hogy eredményezzen. A körülményekhez képest eredményes gazdálkodásnak köszönhetően a vállalat 1983- ban 10,5 százalékos bérfej­lesztést valósíthatott meg, s mintegy hétmillió forinttal járult hozzá a dolgozók la­kásgondjainak megoldásá­hoz. A központi bérfejlesz­tési lehetőség, mint 1983- ban, idén is 2—2,5 százalé­kos jövedelemszint-növeke­­dést ígér, ám a jó munka, (mint tavaly is) jócskán megnövelheti a százalék szá­mát. N. G.

Next