Fejér Megyei Hírlap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
M ■■■ p* I ■■■ P'^ M, M P** ^^m # am ■ j————— L I I^9 lm #1 Lm f ^ \# L I VILÁG PROLETÁRJAI, A CÉL: NEMZETKÖZI I L\J Cl It M T L I egyesüljetek! MEGKEZDŐDÖTT A FARSANG Szerda, ----------------------------- 1984. február .1. ILLESZD A CSELEKVÉNYT A SZÓHOZ... WSR XL évfolyam, ___________________ M 26. szám AKINEK IGAZAT ADOTT AZ IDŐ 1 : WM • m . ■ 1, a1! 17JT^'TTTjr7’T 117 JTYTTTTTTTTT^ Ára: 1,40 Ft ■sIliliiililÉiliilnM'JiliHflinJfLlulilHBIihlilTHiltfliB _______________________ FIZETŐKÉPESSÉGÜNK SZILÁRDÍTÁSA Sajtótájékoztató a Kamaráról Gazdálkodás, irányítás A Magyar Kereskedelmi Kamara munkájának legújabb szakaszáról, a 80-as évek eleje óta megerősödött belföldi tevékenységéről, érdekegyeztetésben, érdekközvetítésben és érdekképviseletben elért eredményekről tájékoztatta az újságírókat tegnap délelőtt a Parlamentben Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. , A Minisztertanács a 62/1980. számú rendeletében szabályozta újra a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységét, s a Kamara 1981 januárja óta a VI. közgyűlésén elfogadott új alapszabályok szerint gazdálkodik. Ma már 870 tagvállalat gazdálkodásának tapasztalatairól tájékoztatja a gazdaságirányítás különböző fórumait, és megkísérli az érdekegyeztetést a kormány és a vállalatok, a különböző területeket képviselő gazdálkodók között. A Kamara véleménye szerint a jelenlegi szűkös lehetőségek között is nagyobb mozgásteret kellene teremteni, hiszen az 1983-as tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a vállalatok léptek előre, azok alkalmazkodtak rugalmasan a piaci igényekhez, amelyek szabadabb kezet kaptak az ár-, munkaerő-, bér- és importszabályozásban. A fejlesztési lehetőségek csökkenése mellett is meg kell találni azokat a módszereket, amelyek az általános elvonás helyett, egy, a beruházási célok és szándékok szerint szelektált korlátozást valósítanak meg. A Kamara hangsúlyozza a vállalatok differenciált megítélését. A Kamara véleményét a gazdaságirányítás számos esetben elfogadta. A műszer- és a vegyipari tagozat közös kezdeményezésére például 1981-ben vizsgálat indult a hazai vegyipari vállalatok felújítási műszerszükségletének kielégítésére, a magyar műszeripari vállalatok közreműködésével. A Kamara elektronikai tagozata készítette el azt a tanulmányt az erősáramú ipari technológia fejlesztéséről, amely ezután belekerült az OMSZB hosszú távú tervébe. Pozitív fogadtatásra talált a Kamara álláspontja az árszabályozás, készletgazdálkodás néhány kérdésében, az 1983-as szabályozó rendszer előkészítése során. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak ma mintegy fele nem budapesti. Jelenleg hat területi bizottság működik és ezek főként olyan kérdésekben látnak el érdekképviseleti tevékenységet, amelyek tanácsi hatáskörbe tartoznak. A kamarai területi bizottságok tanácsadó szolgálatukon keresztül segítik a vidéki vállalatok külpiaci munkáját is. Az új kamarai feladatok iránti igény olyan történelmi időszakban nyilvánult meg Magyarországon, amely az ország gazdaságtörténetének közgazdasági szempontjából is tanulságos. A magyar gazdaságirányítás több mint egy évtizede a hazai és külföldi szakemberek érdeklődésének középpontjában áll. Napjainkban megújuló erővel vetődik fel a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének igénye, ezzel együtt egyre nagyobb az igény a vállalati és a felügyeleti szervek közötti összhang megerősítésére. Ezt a célt próbálja szolgálni a Magyar Kereskedelmi Kamara, érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenységével. A KISZÖV elnöksége tárgyalt a Jogsegélyszolgálat megyénk ipari szövetkezeteiben Kedd délelőtt Székesfehérváron a szövetség székházában ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Fejér megyei Szövetségének elnöksége, amely első napirendi pontként a Fejér megye ipari szövetkezeteiben végzett jogi felvilágosító és tanácsadó munkáról tárgyalt. Az ipari szövetkezetekben a jogtanácsosi tevékenység az elmúlt évek során a szövetkezeti élet szerves részévé vált, segítette a gazdasági és mozgalmi feladatok megvalósítását és az egyszemélyi vezetés munkáját. Lényegében három fő területre terjed ki a jogtanácsosi munka, ezek: a megelőzés, a gazdálkodó egységek törvényes és alapszabály szerinti működése, valamint a mindenkori jogi képviselet ellátása. Mindehhez megfelelő szervezeti keretet nyújtottak az országban már két évtizede működő és szakszerű munkát végző jogi irodák. Azok a szövetkezetek is elégedettek evvel a munkával, amelyek önálló jogtanácsost alkalmaznak, de tagjai a jogi irodának is. Egyébként Fejér megye 17 ipari szövetkezete és 8 kisszövetkezete közül jelenleg csak két nagyobb létszámú szövetkezetnél , a 710 főt foglalkoztató Univerzálnál és a 425 fős Alba Cipőipari Szövetkezetnél működik szervezett keretek között önálló jogsegélyszolgálat. A szövetkezetek többségénél továbbra sem megoldott a szervezett szolgáltatás. Az ott dolgozók ingyenes jogi felvilágosítása eseti, hat szövetkezetnél önálló jogász, a többi helyen pedig a jogi iroda látja el ezt a feladatot. Segítségük tanácsadásra, esetenként okiratok és beadványok készítésére terjed ki. A szövetkezetek egy részénél nincs fejlődés a jogpropagandás munka rendszerességében, szervezettségében sem. Hiányoznak a jogpropaganda megfelelő formái, nem mindenütt vették igénybe a lehetőségeket, mint például előadások tartását. Így a munka jobbára esetleges, nincs megfelelő szinten a hiányos ismeretek miatt a szövetkezeti bizottságok ez irányú "tevékenysége sem. p. a. 12500 bányász biztonságáért Ebben az évben több mint százmillió forintot költ munka- és egészségvédelmi beruházásokra a Tatabányai Szénbányák. A jelentős összeg felhasználásával a vállalat minden üzemében javítják a munkafeltételeket és növelik a biztonságot. Új tűzvédelmi szellőztetési és sújtólégvédelmi műszereket szerelnek fel. A vízveszély csökkentésére nagy teljesítményű szivattyúkat vásárolnak, a biztonságosabb szénművelés érdekében vízcsapoló vágatokat, vízmentesítő telepeket alakítanak ki, és a szovjetunióból vásárolt szabadalmi eljárással úgynevezett kőzettömítéses módszer alkalmazásával igyekeznek megelőzni a váratlan vízbetöréseket. A nagyegyházi bányában folytatják a föld alatti térségeket behálózó korszerű hírközlő, irányító- és riasztórendszer kiépítését, a föld alatti munkahelyek között közlekedő mozdonyok irányítására rádiós-telefonos hálózatot rendszeresítenek. Ugyanebben a bányában a korábbinál nagyobb teherbírású, különleges biztosító szerkezeteket építenek be a frontfejtésekbe. Itt ugyanis sok gondot okoz a rendkívül nagy nyomás, s emiatt a vágatok állaga a megszokottnál gyorsabban romlik, helyreállításuk sok többletmunkát igényel. Ennek megelőzésére az eddiginél háromszor nagyobb nyomást is elbíró biztosító szerkezeteket alkalmaznak. Több új rakodógépet is vásárol az idén a tatabányai vállalat, s ugyancsak a fizikai munka könnyítését szolgálja az a berendezés, amelyet a nagy súlyú biztosító szerkezetek mozgatására, beemelésére helyeznek üzembe. Javítják az orvosi rendelők műszerellátottságát, a mányi bányaüzemnél új szociális épületet adnak át a bányászoknak. A 12 500 dolgozó védelmét szolgáló idei terveket a vállalat, a szakszervezeti bizottság és a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség közösen állította össze és év közben ugyancsak együttesen ellenőrzik a végrehajtását. Tudományos konferencia A mezőgazdaság műszaki fejlesztéséről kezdődött kétnapos tudományos tanácskozás kedden Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Az MTA—MÉM Agrárműszaki Bizottsága által szervezett eszmecserén kutatók és fejlesztők, a tsz-ek, a termelési rendszerek és a mezőgépipar szakemberei vesznek részt. Az ülés résztvevőit dr. Híró Ferenc, az Agrártudományi Egyetem rektora köszöntötte, majd dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes beszélt az ágazat előtt álló műszakifejlesztési feladatokról. A miniszterhelyettes megnyitó előadása után a tanácskozás hét szekcióban folytatta munkáját. Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége A SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén a községek, kistelepülések kereskedelmi hálózatáról tanácskozott. Amint elmondták, az aprófalvak népességének megtartásában döntő szerepe van a boltoknak, a vendéglőknek, az építő- és tüzelőanyag-telepeknek, amelyeknek nagy többsége fogyasztási szövetkezetek kezelésében áll. Csakhogy ezeknek az üzleteknek egy része — megközelítően 50 százaléka — elavult, már nem képes maradéktalanul a kulturált, színvonalas ellátás biztosítására. Mintegy 1500 kereskedelmi egység felújítása vált szükségessé. A SZÖVOSZ elnöksége a hálózat korszerűsítésének elősegítésére — a kormányzati szervek egyetértésével — három évre szóló akciót kezdeményezett. Az áfészeknek azonban általában kevés ehhez a pénzük. A SZÖVOSZ javaslatára a Pénzügyminisztérium hozzájárult, hogy az áfészek által befizetett tartalékalap egy részét az akció keretében a kistelepülések kereskedelmi hálózatának rekonstrukciójára fordíthassák a szövetkezetek. Ez az összeg az idén mintegy 120 millió forint. Az áfészek pályázat útján részesülhetnek ebből — vissza nem térítendő — támogatást. A támogatás odaítélésénél előnyben részesítik azokat a rekonstrukciókat, amelyekhez az áfészek nagyobb arányban használják fel saját forrásaikat. Túlteljesítette tavalyi termelési tervét a Fémmunkás székesfehérvári gyára. Az üzem eloxált alumínium-nyílászáróit, dekoratív homlokzati elemeit az országhatáron kívül is ismerik. Tavaly többek között a végszerelde derekas munkájának eredményeként, határidő előtt teljesítették a Líbia számára gyártott, 60 millió forint értékű megrendelést és már december közepén hajóra rakhatták az utolsó exportszállítmányt. Egyébként belföldre a Székesfehérváron épülő postai góhhivatal, a budapesti Krisztina telefonközpont, a László Kórház és több más közintézmény számára készítettek kőhídmentes nyílászárókat, homlokzati elemeket. Képünkön: a végszerelde Béke szocialista brigádja Fotó: Gregority Antal Nemcsak pénz kérdése környezetvédelem Fehérváron Tegnap délután, dr. Répási Gellért elnökletével Székesfehérváron, a városi tanács épületében tartotta ülését a Fejér megyei Tanács Településfejlesztési Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága. A bizottság a megyeszékhely környezetvédelmi helyzetével foglalkozott Grabsits László, a városi tanács elnökének általános helyettese tartott tájékoztatót, majd a jelenlévő szakemberekkel együtt válaszolt a kérdésekre. A hozzászólásokból egyértelműen kisugárzott a városért való aggódás, hiszen — mint azt a bizottság elnöke is megfogalmazta — a nagy múltú megyeszékhely, annak értékei nemcsaka fehérváriaké, hanem az egész országé. Nagy tehát a felelősség, amikor Székesfehérvár lakókörnyezetének megóvása, védelme kerül szóba. A bizottság állást foglalt az egyik legnagyobb probléma, a városi szennyvíztisztító ügyében: tovább kell folytatni a „harmadik ütem” építésével az eddigi beruházások nyomán máris jelentős kapacitású (40 ezer köbméter naponta) tisztítómű létesítését. Fő feladat a jövőben a szennyvízhálózat növelése, a veszélyes nehézfémek kinyerése, valamint az iszapból kapható melléktermékek hasznosítása mezőgazdasági célra. A városi szemét elhelyezésére ki kell jelölni az új szeméttelepet, hogy 1985 végén már oda szállíthassanak. Erre Székesfehérvár közigazgatási területén belül alkalmas hely nincs, ezért várhatóan a Csala és Lovasberény között lesz a közeljövőben a megyeszékhely következő szeméttelepe, amely hosszú időre megoldaná a hulladékok elhelyezésének problémáját. Hangsúlyozták: az utcák parkok és egyéb közterületek tisztításába jobban be lehetne vonni a fehérvári üzemeket, ha már saját, tanácsi erőből nehezen oldható meg ez a feladat. A légszennyezés megszüntetése érdekében tanácsos lenne fehérvári üzemeknek is megpályázniuk bizonyos összeget a környezetvédelmi alapból, amelyet közvetlenül ilyen célra hoztak létre. A bizottság hangsúlyozta: a különféle társadalmi szervek, a rendőrség (és minden mozgósítható „erő”) szorosabb, összehangoltabb együttműködésével sokat lehetne javítani a város környezetvédelmi helyzetén, hiszen a szemetelés megszüntetése, a parkosítás és parkrongálók megfékezése közös ügy. Mindenkié, aki valamilyen szállal kötődik Székesfehérvárhoz. B. L.