Fejér Megyei Hírlap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

ŐSZI SZEZON A KONZERVGYÁRAKBAN BUTIK A PARKBAN MIÉRT DRÁGA A GYÜMÖLCS? KÖZMŰVELŐDÉS POLGÁRDIBAN Városféltők Aggódó fehérváriak tucat­jai kértek „elsősegélyt" a na­pokban, szerkesztőségünket meg a városvédő egyesületet keresve: segítenénk valam­i­képp — a városi értékeket féltő közvélemény erejével — megvédeni a Szabadság té­ri tanácsháza idestova há­romszáz esztendős kőpárká­nyait. Bevallom, nekem is nagy kő esett le a szívemről, mikor megtudtam: nem kell néhai Thomas Wach kőfaragómes­ter ablakkereteit féltenünk, amelyeket a városháza kapu­jával együtt 1717—18-ban ké­szített remekbe, amikor az épület ((akkori felújítása so­rán) ma ismert arcát meg­kapta, az egykorú feljegyzé­sek tanúsága szerint. Most ugyanis, mint a tör­ténelmi belváros járókelői naponta látják, ismét hom­­lokzatfelújítást él át az öreg épület. Nem utolsósorban a közvélemény hatására, hiszen a városvédők már az egyesü­let alakuló gyűlésén szóvá tették: Székesfehérvárnak ezt a már-már jelképévé vált, nemes homlokzatát szükséges lenne állandóan jó karban tartani. A kőkeretek féltésére egyébként az adott okot, hogy a tatarozás során az egyik sérült párkánykeretet eltávo­lították. Mint a tervezőirodá­tól a beruházási vállalatig, majd a városi tanács műsza­ki osztályáig, műemlékvédel­mi hatóságig terjedő „nyomo­zásaim" bebizonyították: sze­rencsére csak ideiglenesen. A városképi-műemléki m­értékkel bíró építészeti elemek — en­nek az egyetlen, sérült da­rabnak a híján — bántatla­­nul bent maradnak a falban. És ez megnyugtató. Még akkor is, ha tudomásul kell vennünk, hogy a jelenleg zajló homlokzattatarozás nem ad módot rá, hogy a kőkere­tek régi szépségükben emel­jék ki az ablakokat a hom­lokzat látványából; ennek megoldására majd csak a teljes épületrekonstrukció so­rán nyílik lehetőség. De, úgy érzem, legalább ennyire megnyugtató az is, hogy ennek az egyetlen, fal­ból kikerült, sérült kőpár­kánynak a látványa — s az abból fakadó, szerencsére té­ves következtetések — ilyen nagy aggodalmat keltettek a városi közvéleményben. A városi értékeket féltő nyugtalanság (akár okkal, akár „nyitott kaput döngetve" mozdul segítségért) minden­képp egy erősödő városvédő szemléletet jelez a közvéle­ményben. Ezt a sebesült párkánykö­vet, mint az illetékes és fe­lelős nyilatkozatokból kitű­nik, akkor is visszahelyezték volna az öreg városháza fa­lába, ha a közvélemény nem mozdul meg a védelmében.­­De mennyi más az indokolt aggodalommal szóváteendő értékromlás (hogy csak egy mindennapi példát idézzünk, a műemlék­ falak feliratokkal aló telimázolása a fehérvári elvárosban), ahol valóban okség lenne „elsősegélyre”, mihamarabb a­ztán meg: az aggodalom ilett segítő szándékú ese­­detek sokaságára. Olyan tdalmi erőre, amelyre Jenkor bízvást támasz­hat a városi értékek óvá­­nk és gazdagításának bon­­tozó folyamata. Mekis János ­ FEJ­ÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A lajoskomáromi Győzelem Termelőszövetkezetnél, mintegy 16 ezer tonnányi silókukoricát tárolnak a szarvasmarha-állomány téli etetésére Fotó: Rabáczy Szilárd Hét vége, hét eleje a földeken Késik a búza vetése A Fejér megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya hétfői összefoglaló jelentéséből kitűnik, hogy a hét végi munkaprogramokat az előző napokban hullott nagy csa­padék még mindig akadályozza. A talajok helyenként szinte járhatatlanok a nagy súlyú erő- és munkagépekkel. Ezért a napraforgó betakarítása is lelassult, szombaton estig az összes területnek a 75 százalékával végeztek a tsz-ek és az állami mezőgazdasági nagyüzemek. Lelassult, a gyári szállítási időpontok egyeztetése elle­nére is, a cukorrépa szedése. Akadályozó tényező a leg­több helyen az elázott talaj. Az ercsi gyár más megyéből szállított répával indult, de csak lassított ütemben foly­tathatják a termelést, mivel a partnerektől várhatóan csak a hét közepe táján ér­keznek majd nagyobb répa­szállítmányok. A kukoricát késve kezdhe­tik az idén a legtöbb gazda­ságban. A megyei tanács összesítő jelentése szerint mindössze négy százalékát takarították be az összes ter­mésnek, ami azt jelenti, hogy ugyancsak késői vége lesz az idén a kukoricabetakarítás­nak. Amint arról már koráb­ban tájékoztatták az illeté­kes szakembereket az üze­mek, legelőbb a nedves tá­rolásra kijelölt táblákat kez­dik mindenütt. A kukoricá­ban várhatóan a hét vége fe­lé gyorsul majd fel a munka. A legtöbb üzemben októ­ber elsejére programozták a búza vetését. Az időpontot most módosítaniuk kellett, mivel az előkészített talajokat (az összes terület 70 százalé­ka) a lehullott 65—70 milli­méter csapadék teljes egé­szében eláztatta. Valószínű, ezért csak a hét közepén, de inkább pénteken indulnak meg a gazdaságok a búza ve­tésével. A­ tervek szerint az ősszel 80 ezer hektáron vet­nek búzát, ami azt jelenti, hogy hasonló területen lesz kenyérgabona, mint az előző évben. A szükséges technikai eszközökkel minden gazda­ságban rendelkeznek, szinte kívánság szerint kaptak a legjobb minőségű választott fajták vetőmagjából. Az őszi vetésekhez igényelt műtrá­gyát is megkapták min­denütt, a korábban még ke­vésnek ítélt komplex műtrá­gyából is úgy tűnik, az idő­arányos mennyiség nem hi­ányzik majd. Az ősz eleji munkák köré­be tartozik a burgonya sze­dése és a silózás is. A több mint 15 ezer hektár nagyon jó minőségű, fővetésű siló­termésnek eddig a 92 száza­lékát tették el télre. A bur­gonyának 55 százaléka van a tárolókban, a termést jó kö­zepesnek becsülik a legtöbb termelő gazdaságban. (pdf) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Kedd, 1984. október 2. XL. évfolyam, 231. szám Ára: 1,40 Ft Q. ^ ■■ S/HT.KÖZPONTI DragoevgradDa könyvtár a SZÉKESFEHÉReA utaztak ^ f/4. Tegnap reggel Horváth Fe­rencnek, az MSZMP Székes­­fehérvár városi Bizottsága titkárának vezetésével politi­kai delegáció utazott a bul­gáriai testvérvárosba, Blago­­evgrádba. A küldöttség­­— amelynek tagja dr. Gartai István, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra és Nagy Gabriella, a Ha­zafias Népfront székesfehér­vári bizottságának titkára — többek között megbeszélése­ket folytat az együttműködé­si megállapodás szellemében, s jövő évre szólóan előkészíti az együttműködés tervezetét. A küldöttség október 6-án érkezik vissza Székesfehér­várra. Újabb Videoton­­televíziók Kínába Százhúszezer televíziót ex­portál az idén és a jövő év első hónapjaiban Kínába a Videoton Elektronikai Válla­lat. 1984-re korábban csak nyolcvanezer készüléket ren­deltek a kínai külkereske­dők — a mennyiség nagyob­bik részét már útnak is in­dította a székesfehérvári gyár­t, de a közelmúltban újabb negyvenezer fekete-fehér, il­letve színes tévé szállítására kötöttek megállapodást. A harmincnyolcezer fekete-fe­hér és a kétezer színes ké­szülék felét még az idén, a többit pedig a jövő év elején szállítják a megrendelőknek. A szállítások gyorsítására és a költségek csökkentésére az idén megpróbálkoznak a televíziók vasúti szállításá­val, s ha a módszer beválik, a jövőben már vagonokban utaznak Kínába a székesfe­hérvári televíziók. (MTI) Országgyűlési tisztség­­viselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben ta­nácskozást tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok veze­tői. A képviselőket Apró An­tal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a soron követke­ző, őszi ülésszakkal kapcsola­tos tudnivalókról. Az októ­ber 18-án kezdődő plénum várhatólag megvitatja a tisz­tességtelen gazdasági tevé­kenység tilalmáról szóló tör­vényjavaslatot, a külügymi­niszter beszámolóját kormá­nyunk nemzetközi tevékeny­ségéről, valamint a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökének tájékoztatóját a tanácstörvény végrehajtásá­ról. E témákat dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, Nagy János külügyminiszté­­riumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke ismertette, majd Markója Imre tájékoztatást adott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggő jogszabály-előké­szítő munkáról. Több látványt a múzeumlátogatóknak Bemutató az ásatáson Az október idén huszonharmadik alkalommal múzeumi és műemléki hónap, amelynek jelmondata nincs, de változatla­nul gazdag eseménysorozatot ígér. A megyei megnyitót dr. Fitz Jenő szombaton délután Gorsiumban tartotta, a megyei múzeumigazgató a római kori város feltárását, az 1984. évi ásatások eredményét mutatta be az érdeklődőknek. Több időszaki kiállítást te­kinthetünk még Fehérváron. Az István király Múzeum Fejér és Komárom megye az avar korban, a dunaújvárosi és a tatabánya-alsógallai avar telep és temető címmel szem­lélteti a dunántúli régészeti kutatásokat. Még néhány napig láthatjuk a Csók Ist­ván Képtárban az István ki­rály Múzeum új képzőművé­szeti szerzeményeit, majd ok­tóber 20-án Mengyán András festőművész kiállítása nyílik meg. A századforduló pente­­lei — mai óvárosi — női vi­seletét, a hétköznapok és az ünnepek ruhadarabjait mu­tatja be október 5-től Duna­újvárosban, az Intercisa Mú­zeum néprajzi gyűjteményé­ből válogatott anyag. Az em­lített helyszínek mellett tár­latvezetést tartanak Csákvá­­ron is. A Fehérvár műemlékei so­rozat keretében a Dózsa György tér és a Vörösmarty tér múltjáról beszél Kovács P­ár művészettörténész ok­tóber 18-án, az István király Múzeum előadótermében. Dunaújvárosban, az Interci­sa Múzeumban Dunaújváros és környéke az őskorban címmel Pásztor Emília ré­gész október 4-én, egy héttel később Pannónia provincia címmel. Szabó Klára régész tart előadást, október 18-án a dunapentelei kulturális és politikai egyesületeket mu­tatja be Matuss Lászlóné új­kortörténész. A kiállítások, előadások mellett lesz ásatási bem­utató (Fehérvárcsurgón tekinthe­tik meg az érdeklődők a ta­valy és idén, az eresztvényi erdőben feltárt kora vasko­ri halomsírokat). Hangver­seny — a tervek szerint a Tátrai-vonósnégyes ad kon­certet a fehérvári Budenz­­házban —, s október 22-én tartják az idei néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat, valamint az új- és legújabb­­kori történeti pályázat me­gyei eredményhirdetését is.

Next