Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

GÉPÍRÓNŐ SZINDRÓMA GYERTYÁT GYÚJTOK­­ V. ■ ■■ — ■—■ IGAZOLT AGGODALMAK LOTTÓ-GYORSLISTA Együttműködéssel a világ élvonalában maradni A kukoricanemesítési ered­mények — mondják a mar­­tonvásáriak — egyelőre sze­­gények. Jelenleg az országban főként amerikai hibrideket termelnek. Ha azt akarjuk, hogy egy magyar fajta nagy irányokban elterjedjen, ah­­hoz egyértelműen jobbnak kell bizonyulnia az amerikai hibrideknél. Ma már rendel­ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MELYjj BIZOTTSÁGA És 1j MECYfi TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtök, 1984. november 1. XL. évfolyam, 257. szám­­ Ára: 1,40 Ft Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Jövőnket alapozó kutatások Martonvásáron Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a tudománypolitikai irányelvek megvalósulásának tapasztala­tairól tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia martonvá­­sári mezőgazdasági kutatóintézetében. A jelentést dr. Győrffy Béla, a megyei pártbizottság tagja, a kutatóintézet igazgatója terjesztette a testület elé. A napirendi pont vitájában részt vett dr. Szanics László, az intézet pártszervezetének titkára, dr. Teplán Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia termé­szettudományi főosztályának vezetője és Juhász Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. Az elmélet és a gyakorlat szoros összhangja A jelentés hangsúlyozta, hogy a kutatásnak ki kell ter­jednie a jövőt megalapozó elméleti alapkutatásokra is, és ugyanakkor a mának szóló konkrét feladatokra is. Az in­tézet alapfeladata az elméleti kutatások folytatása. Első­sorban a szövet- és sejtte­nyésztés az a híd, amely ösz­­szekapcsolhatja a molekuláris genetikát a gyakorlati nö­vény­nemesítéssel. A hibrid búza vonatkozásában például eljutottak odáig Martonvásá­ron, hogy a gyakorlati elő­állítás küszöbére jutottak, s esetleg már a 80-as évek leg­végén megjelenhet a terme­lésben. A klasszikus növény­genetika fejlesztésében is je­lentős előrelépés történt az utóbbi években. A mezőgazdaságban igény­ként jelentkező környezetkí­mélő eljárásoknak mind na­gyobb teret szentel a kuta­tás, ennek legfontosabb esz­köze a betegségekkel szem­ben ellenálló növények kine­mesítése, hogy lehetővé vál­jék a vegyszerterhelés csök­kentése a termésmennyiség párhuzamos növelésével. Ezt a kérdést más kutatóintéze­tekkel együttműködve szán­dékoznak megoldani a mar­­tonvásáriak. A tudománypolitikai irány­elveknek az a fontos eleme, hogy a kutatás és a gyakorlat szorosan összekapcsolódjék, a búza vonatkozásában jó­részt már megoldódott. Ezt bizonyítja, hogy az idén több üzemben 8 tonna feletti hek­tárátlaggal, egyes kisebb táb­lákon pedig 10 tonna feletti terméssel fejeződött be az aratás. Az intézet kisparcel­­láin már elérték a 12—13 tonna hozamú takarmánybú­za termést is. Az ország bú­za vetésterületének marton­­vásári fajtákkal bevetett ré­sze az idén meghaladta a 600 ezer hektárt. Az intézetben már jelenleg „készen van­nak” a mostaninál bővebben termő fajták, ami biztosítja, hogy a következő években versenyben maradunk a bú­zatermesztésben.­keznek olyan kiinduló forrá­sokkal, amelyek jobbak le­hetnek, mint az amerikai faj­ták. Hangsúlyozva a megalapo­zott eredmények gyakorlati alkalmazását, a martonvásári intézet vezetői óvnak attól, hogy tudományosan kellően meg nem­­alapozott, esetleg kétséges eredmények idő előtt a gyakorlati termelésbe kerüljenek,­ így nem értenek egyet olyan eljárásokkal, amelyek csak a termelési költségeket növelik és nem a termést. Az intézet szoros kutatási kapcsolatokat épített ki és tart fenn a szocialista és nem szocialista országok intézetei­vel, illetve vállalataival. A martonvásári fajták a szocia­lista és nyugat-európai orszá­gokban egyaránt elterjedőben vannak. Fontos feladatnak tartják a szocialista orszá­gokkal folytatandó közös ku­tatások fejlesztését a KGST keretein belül. A martonvá­sári intézet 1980 . óta koordi­nációs központja a KGST kukoricakutatásoknak, amely­nek az első eredményei az utóbbi két évben jelentkez­tek. A martonvásári kutatóin­tézetben felfejlődőben van egy aktív, tehetséges, fiatal kutatógárda, amely képes az előző nemzedék eredményei­nek továbbfejlesztésére. Még jobb utánpótlást lehetne biz­tosítani, ha a kutatómunká­ra alkalmazott fiatalokra na­gyobb vonzást gyakorolna a kezdő fizetés (3000—3400 fo­rint). A vita során elhangzott, hogy a gabonatermesztésnek van egy küszöbe — hektáron­ként 3,7—3,8 tonna —, amely alatt a termelés veszteséges nálunk. Gazdaságilag ez is indokolja a nagy hozamot adó fajták nemesítését és elter­jesztését. Az eredmények tükrében elmondható, hogy ma a mar­tonvásári kutatásokra fordí­tott minden forint jobban kamatozik az országnak, mint bármikor. A felszólalók hang­súlyozták a martonvásári ku­tatóintézet mintaszerű kap­csolatát Fejér megyei mező­­gazdasági nagyüzemekkel. A gondok között igen sú­lyosként jelentkezett, hogy a kutatási műszerek és beren­dezések felújítására és fej­lesztésére bocsátott összegek szerénysége előbb-utóbb fé­kezőleg hat a kutatómunkára. Dr. Teplán Ferenc felszóla­lásában méltatta a kutatóin­tézet vezetésének alkalmassá­gát, erre a vezetésre az aka­démia a következő években is számít — mondotta. A legfontosabb jövőbeni feladatok közt az országos gabonaprogram megvalósítá­sának segítését jelölte meg az akadémia főosztályvezetője a martonvásári intézet szá­mára, amelyhez az itteni ku­tatók eddig is nagyban hoz­zájárultak. Ezen belül előre kell lépni a kukoricatermesz­tés fejlesztését szolgáló ne­mesítő munkában, hatéko­nyabban az eddiginél. A végrehajtó bizottság mél­tányolta azt a mértéktartó, és korrekt hangvételt, amely­­lyel az intézet igazgatója a kutatók nagyszerű eredmé­nyeiről szólt. Martonvásár neve, a kutatók munkája ré­vén, messze túlnő az ország határain, elismerést szerezve a magyar tudománynak. Boór Ferenc, a megyei párt­­bizottság titkára a vita ösz­­szefoglalójában hangsúlyozta, hogy a martonvásári kutató­­intézetben az alkotómunká­hoz nélkülözhetetlen nyugodt, kiegyensúlyozott légkör van, ami nagy vonzó és megtartó erő. A végrehajtó bizottság a jelentés és a vita alapján megerősítette a kutatóintézet tudományos törekvéseit, és kérte az akadémiát, e törek­vésekhez a lehetőségekhez mérten járuljon hozzá anyagi eszközökkel is. N. J. Radzsiv Gandhi az ideiglenes miniszterelnök Merénylet áldozata lett Indira Gandhi Gyilkos merénylet áldozatává vált szerdán Új-Delhiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsőségesek a miniszterelnöki rezidencia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő szerint 11 órakor következett be. Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállították és az orvosok haladéktalanul mű­tétet­ hajtottak végre a több sebből erősen vérző sérültön. Felsőtestéből hét löveget tá­volítottak el, de a kómába esett kormányfő életét már nem tudták megmenteni. A hírügynökségek jelenté­se szerint Indira Gandhi re­zidenciájából közeli hivata­lába indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázsból tü­zet nyitott rá. Feltételezik, hogy tettüket bosszúnak szánták, amiért Indira Gan­dhi júniusban parancsot adott az amritszári arany­templomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pontos száma és további sorsuk egyelőre nem ismeretes. Az UNI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőr ruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége meg­ölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő vi­szont kijelentette, hogy a merényletet elkövető két sze­mélyt letartóztatták. Zail Szingh elnök megsza­kította külföldi körútját és szerdán délelőtt Észak-Je­menből visszarepült Új-Del­­hibe. Radzsiv Gandhi, a mi­niszterelnök-asszony fia nyu­gat-bengáliai látogatását megszakítva, ugyancsak visszautazott a fővárosba. (Folytatás a 2. oldalon) Fejlődő nemzetiségi kultúra Móron Mór város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tegnap délután ülést tartott. A testület egyebek között­ a nemzetiségi politika végrehajtásának tapasztalatairól szóló előterjesztést vitatta meg, amelynek előadója Kovács Ferenc, a művelődési-, egész­ségügyi- és sportosztály vezetője volt. Mór, a Dunántúl egyik leg­jellegzetesebb német nemze­tiségi települése, a becslések szerint ma, mintegy 2—3000- re tehető a nemzetiségi lakos­ság száma. Képviseletük a különböző szintű testületek­ben arányuknak megfelelő. Amint az a jelentésből is ki­derült, az alapvető törekvés az, hogy a nemzetiségi kul­túra ápolásának feltételeit helyben teremtsék meg és az ezzel kapcsolatos teendők végrehajtása igényli a város­ban élő magyarok és nemze­tiségiek még szorosabb együttműködését. Az óvodák közül kettőben 143 gyermek vesz részt né­met anyanyelvi oktatásban. Az általános iskolákban az összes tanulók 74 százaléka tanul németül, a gimnázium­ban pedig tagozatos osztá­lyok működnek. Az iskolákat rendszeresen ellátják német nyelvű sajtó­termékekkel. A német nyel­vű könyvállományuk folya­matosan gyarapodik, ennek összetétele azonban még mindig nem a legmegfele­lőbb. A német nemzetiségi tele­pülések szakmai módszertani központja a városi művelő­dési centrum. Feladata: az anyanyelvi kultúra ápolása. A hazai német zenei kultúra megőrzésében segít a felnőtt fúvószenekar újjászervezése, valamint a művelődési köz­pont énekkara és tánccso­portja. A szellemi és tárgyi értékek megőrzése szempont­jából örvendetes, hogy meg­kezdődött a néprajzi gyűjtési munka. A nemzetiségi kultú­ra ápolásának rendszeres és értékes eseménye a kétéven­ként megrendezésre kerülő móri napok. Móron jelentős erőfeszíté­sek történtek a nemzetiségi nyelv, kultúra felélesztésé­ben, erősödik a hagyományok ápolása. Jó ütemben halad a nemzetiségi politika végre­hajtására hozott határozatok megvalósulása. E folyamat erősítése érdekében a végre­hajtó bizottság részletes fel­adatokat szabott meg. Sz. Z. A több mint ezer hektár cukorrépa betakarításának felénél tartanak a lajoskomáromi Győzelem Tsz-ben. A termés jó, az eddig betakarított területek hektárátlaga 53,54 tonna Fotó: Rabáczy szilárd Aczél György előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tartott előadást Művészetpolitikánk időszerű kérdései címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kul­turális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitá­­ciós és Propaganda Osztályá­nak vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelente­ti. (MTI)

Next