Fejér Megyei Hírlap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

VASÁRNAP HELYETT HÉTFŐN Losonczi Pál újévi köszöntője " Tisztelt honfitársaim! Kedves elvtársak! Hagyományaink szerint búcsúztunk az öcső téridőtől és köszöntjük az újat. Szil­veszterkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előretekintve azt kí­vánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöt­tünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történel­münkbe, mint egy könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a pár­beszéd élénkülése ellenére sem csökkent, a gazdasági építőmunka külső feltételei szá­munkra tovább romlottak. A vártnál nehe­zebb körülmények mellett elért eredmé­nyeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája ré­vén a magyar népgazdaság a fő gazdaság­­politikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a ter­vezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasá­gi termelés, a kedvezőtlen időjárás ellené­re is. Olyan jelentős beruházások fejeződ­tek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzeme és a budapesti Metrit új sza­kasza. Felújítottuk a Szolnoki Papírgyárat, az Állami Operaházat, az Árpád-hidat és a Baleseti Kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a kül­­gazdasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is min­denki számára érezhetően — az életszínvo­nal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kór­házi ágyak száma, széles körben megtör­tént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett, új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülés­nek legfőbb tényezője az a szocialista nem­zeti egység, amellyel népünk felsorakozik politikánk mögé, egyre felelősségteljeseb­ben élve demokratikus jogaival és köteles­ségeivel. A másik az, hogy népgazdasá­gunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpoli­tikájának legfőbb célja: belső építőmun­kánk külső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének követke­zetes szolgálata, őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évforduló­ja — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent meg­teszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész so­ra látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű or­szágokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hoz­zá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együtt­működés újabb lehetőségeit tárták fel, ha­nem barátság szálait is erősítették és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetkö­zi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességé­től, az erősödő népi-nemzeti egységtől, épí­tőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszön­tünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. öt­éves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről ho­zott döntéseink gyakorlati megvalósításá­hoz. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk esetében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és meg­szilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően vál­tozott társadalmunk egésze, népünk mű­veltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinen­sén. Széles körű kapcsolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetlenül társadalmi rendszerétől. S e kapcsolatok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocia­lista ország, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, elkötelezve az emberiség hala­dása a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialis­ta rendszerben lévő hatalmas erőforráso­kat. Népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmé­nyek javításának, a társadalmi igazságos­ság jobb érvényesítésének anyagi feltéte­leit. Demokratikus­­ intézményeink fejlesz­tésével a szocialista célok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egységet. A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választáso­kon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik már eddig is bebizonyí­tották rátermettségüket, akik az ország­­gyűlés törvényalkotó munkájában, alkot­mányos funkcióinak gyakorlásában felelős­ségteljes részvételre képesek, akik élni tud­nak a tanácsok megnövekedett önállóságá­nak lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal szá­molva szerény növekedést irányoz elő. Gaz­daságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi verseny­ben helytállni, s egyidejűleg a hazai fo­gyasztók növekvő igényeit is kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehe­zebb helyzetekben bizonyította rátermett­ségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tu­lajdonságok segítették át a viharos évszá­zadokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajo­kon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a tovább­élése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társa­dalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a töb­bi szocialista országgal békénk, biztonsá­gunk, szocialista építőmunkánk felbecsül­hetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első nap­ján, pártunk Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a kormány és a magam ne­vében is — kívánok országunk minden ál­lampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esztendőt. (MTI) M _____________________________ L _ |\ f ^ LT világ proletárjai, NAPILAPOK: | [Zw L 11 M V­ EZ I El I egyesüljetek | ÚJÉVTŐL HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Csütörtök, ------------------------- ' ifilt A 1985. január 3. ÉVSZÁZADOS­­ MERÉNYLETHISTÓRIA XLI. évfolyam, _________________ ^ 1. szám ÉVVÁLTÁS KÉPERNYŐ ELŐTT I ^ • y i tTM | i u T'iy |VM j b ii vi| vé ^ra: ^ Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői szerdán az új év al­kalmából jókívánságaikat fe­jezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. (MTI) MUNKÁSGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Már hagyomány, hogy az év első munkanapján a megye nagyobb üzemeiben, vállalatainál munkásgyűlésen adnak számot az elmúlt év eredményeiről és ismertetik az idei feladatokat. Az évindító munkásgyűlésekre jó hangulatban érkeztek a nagyüzemek dolgozói: eredményes esztendőt zártak, jó munkájukkal nem csupán az 1985-ös év terveit, hanem a kialakuló új ötéves tervet is sikeresen alapozták meg. Valamennyi üzemi fórumon figyelmeztettek a veze­tők arra, hogy a VI. ötéves terv záró éve, 1985- az eddiginél is hatékonyabb, szervezettebb termelést, gazdálkodást követel munkástól, irányítótól egyaránt A Videoton több mint tíz százalékkal növeli termelését 1985-ben is Megmaradni a világpiacon A Videoton Elektronikai Vállalat több mint ötezer munkását a Rákóczi gyár­egység nagycsarnokában Né­meth Ottóné, a szakszerveze­ti bizottság titkára köszöntöt­te, majd Papp István vezér­­igazgató méltatta a 19 ezer főnyi kollektíva 1984. évi eredményeit. Elmondta, hogy 1983-hoz képest 17 százalék­kal, az éves tervhez képest­ 2,4 százalékkal túlteljesítet­ték termelési­ előirányzatukat és összesen 13,2 milliárd fo­rint termelési értéket reali­záltak. Tovább növekedett a Videoton termelésében az export és a számítástechnikai termékek részaránya, s bár a költségek nem csökkentek a kívánatos mértékben, meg­alapozott műszaki fejlesztés­sel tavaly is biztosítani tud­­ták a nagyvállalat töretlen dinamikáját. Ezután arról beszélt a ve­zérigazgató, hogy az élesedő konkurrenciaharc 1985-ben a Videotontól is hatékonyabb és rugalmasabb gazdálkodást kíván, hogy az anyagbeszer­zési zökkenők ellenére szigo­rúbb készletgazdálkodással és önköltségcsökkentéssel versenyben tudjon maradni a világpiacon. Az idei eszten­dőre egyébként szintén több, mint 10 százalékos termelés­­bővítést, kereken 15 milliárd forint termelési érték eléré­sét tűzte célul a nagyválla­lat. Mint Papp István hang­súlyozta: biztonságot ad szá­mukra, hogy az éves terv 86 százalékát már év elején ren­delésállománnyal támaszthat­ják alá, viszont feladataikat nehezíti, hogy az 1,8 milliárd forintos termelésnövekedés zöme az export termékek kö­rét bővíti. Hangsúlyozta a vezérigaz­gató a VII. ötéves terv meg­alapozásának fontosságát. A Videoton a VI. ötéves terv időszakára 54,8 milliárd fo­rint értékű termelést irány­zott elő­ és az 1985. évi terv sikeres teljesítésével várha­tóan 58,8 milliárdot ér el. A következő öt évre még di­namikusabb előrehaladást, 1986—1990 között 90 milliárd forint értékű termelést tűz­tek ki célul. Végezetül a munká­sgyűlé­­sen közölték, hogy a megnö­vekedett feladatok teljesíté­séhez 1984. évi 9 százalék után, 1985-ben tízszázalékos átlagos béremelést tervezett a Videoton. Zs. Cs. Még többet exportra A Székesfehérvári Könnyű­fémmű munkásgyűlését teg­nap reggel a Présmű II. üze­mében tartották. A gyár kol­lektívája előtt, Tóth Géza igazgató ismertette az 1984-es esztendőben végzett munka tapasztalatait és az új év kü­szöbön álló feladatait. A fehérvári gyárból ta­valy 8 százalékkal több ter­mék került ki, mint az előző évben. A Köfém 14 százalék­kal növelte tőkés exportját, amely így elérte a teljes ter­melés 20 százalékát. A gyár 7 százalékkal több terméket szállított belföldre, s eleget tett a szocialista országok felé vállalt kötelezettségei­nek is. A múlt év elemzése során az igazgató külön is kiemelte az öntöde gyáregység erő­feszítéseit, amellyel megala­pozta a tőkés export növelé­sét: 1983-hoz képest az öntö­de 2,1, a hengermű 4,5, a présmű gyáregység pedig 8,7 százalékkal teljesített többet. A Köfém múlt éves tevé­kenységére alapvetően a szi­gorú költséggazdálkodás volt jellemző. Ennek is köszön­hető, hogy a gyár eredmé­nye végül is 200 millió fo­rinttal növekedett. A mennyiség látványos növekedése mellett sajnos nem volt erős oldala a ter­melésnek a határidők pontos betartása és az egyenlete­sen jó minőség — hangsú­lyozta Tóth Géza igazgató. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolása az idei esz­tendő fontos feladata. A tavalyi év legfontosabb eseménye volt a félgyárt­mányfejlesztő állami nagybe­ruházás befejezése. Sok fi­gyelmet követelt és energiát emésztett fel az újabb léte­sítmények birtokbavétele, a „beüzemelés”, a technológiák pontos kidolgozása. A jövő feladata a „pálya­­módosítás”, az intenzív (bel­ső) fejlesztési törekvések ke­rekednek felül; az idei esz­tendő nagyobbrészt ennek a (Folytatás a 2. oldalon)

Next