Fejér Megyei Hírlap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
III Folyamatosság és megújulás A politizáló közvélemény megkülönböztetett figyelme, érdeklődése kísérte a múlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. Az előterjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalmára, a problémák megoldására. A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik várakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tényleges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangján kezelte mind az elért eredményeket, mind a gondokat és problémákat. Pártunk nem igyekezett a szőnyeg alá söpörni munkánk fogyatékosságait, nem kívánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongreszszus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, teljesíthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés számára. Az értékelésben és a feladatok meghatározásában pártunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forradalmi-tudományos elmélete, a marxizmus—leninizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valósággal. „Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek” — hangsúlyozta a kongresszuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánknak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten erősítést kapott, mert az eredményes munkának e kettő egysége volt és lesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. Politikánk folyamatossága tükröződik abban is, hogy a kongresszusi vita egyértelműen kifejezte: az MSZMP számára változatlanul alapvető törekvés az emberek életviszonyainak szebbé, jobbá, gazdagabbá tétele. A Központi Bizottság beszámolója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegeknek az életszínvonala csökkent. A kongresszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők — és meg is teremtendők — e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek második felében meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Amilyen mértékben és ütemben fokozódik a népgazdaság jövedelemtermelő képessége, javul a gazdálkodás hatékonysága, úgy kerülhet sor a kongresszus szociálpolitikai elhatározásainak valóra váltására, a vitában tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalkozási csoportok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kongresszus, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítmények értéke, minősége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fedezetet az életszínvonal emelését, a társadalmi igazságosság erősítését célzó elgondolásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogy — a XIII. kongresszus határozatának megfelelően — sikerült lényegesen előbbrejutni a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anyagiműszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása — s ez a nyomatékos figyelmeztetés is elhangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a korábbi feszültségek visszatéréséhez, ha minőségi változást tudunk elérni a munka szervezettségében, a beruházási források ésszerű hasznosításában, a gazdaság szerkezeti átalakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami társadalmi-gazdasági haladásunk immár minden tekintetben a kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősítése. Ennek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyenértékű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen velejáróinak: a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatók. A nem kívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevétékenységében. Kulcsfontos-ságú ehhez a pártdemokrácia további erősítése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fokozódjék a kommu- nisták aktivitása, öntevé- s kenysége, kezdeményező- készsége, és ami napjaink- ban különösen fontos, a jj párt politikája melletti egy- séges kiállása. A kongresszus meghozta határozatait, állást foglalt a társadalmat foglalkoztató , legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltá- sa alkotó szellemű gondol- kodást, mérlegelést, új meg- toldások keresését, megvaló- í sításukra való vállalkozást igényel minden pártszerve- zetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt , meghatározása elengedhe-tetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílus-sal folytassuk országépítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. Magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politkai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén vasárnap Moszkvába érkezett. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor hazánk moszkvai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fővárosban csatlakozott a párt- és kormányküldöttséghez. a FEJÉR MEGYEIÉS A : flfl ■ Hétfő, ,v..../’;T. i-* - • V I‘ ’ Á 1985. április 1. r ■ XLI. évfolyam, :!• '-if' % % • t; . 'é, ti "76. szám ■ IJ IMJjyill'f i't írSillIM Ára: 1,80 Ft Felszabadulásunk ünnepére készülünk Ünnepségek, avatások, katonai díszszemle, kitüntetési rendezvények Felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Nagygyűléseken, baráti találkozókon, a felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokon, képzőművészeti és dokumentumkiállításokon idézik fel 1045. április 4. történelmi fordulópontjára és az utat, amelyet az ország azóta megtett. A főváros utcái, terei már fellobogózva várják az ünnepnapot. Üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik a középületek és az állami intézmények homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás. Április 3-án ünnepi külsőségek között katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtt a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulási ünnep alkalmából április 2-án Állami- és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Parlamentben, a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért kimagasló eredményekért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Országházban az Elnöki Tanács kitüntetéseit adják át eredményes tevékenységük elismeréséül az állami és a gazdasági élet különféle területein dolgozóknak. Az ünnep előestéjén az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az MSZBT Országos Elnöksége díszünnepséget rendez a Magyar Állami Operaházban. Az ünnep napján este az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. Országszerte számos koszorúzási ünnepségen tisztelettel adóznak a hazánk szabadságáért a felszabadító harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emlékének. Április 3-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet és a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Hétfőn, április elsején a harkányi bolgár hősi emlékműnél, Beremenden a jugoszláv katonai temetőben tartanak koszorúzási ünnepséget. Ugyancsak ezen a napon Hajdúböszörményben felavatják és megkoszorúzzák a felszabadító harcokban hősi halált halt román katonák sírkertjét. Kedden helyezik el a kegyelet virágait a solymári angol katonai temetőben, az angol, az ausztrál, a lengyel, a kanadai és az új-zélandi katonák emlékművénél, továbbá a Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművénél. Budapest lakói, a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői valamennyi kerületben felkeresik a szovjet hősi emlékműveket, virágokkal borítják az emléktáblákat és a szobrok talapzatait. Népköztársaságunk fegyveres erői, a Magyar Néphadsereg, a Határőrség és a Munkásőrség egységei — április 4-én katonai díszszemlével köszöntik hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Délelőtt 10 órakor — immár huszadik alkalommal — hangzik majd fel a díszszemlére szólító harsona hangja a felvonulási téren. A katonai díszszemle után fiatalok ezrei ifjúsági tömegdemonstrációval köszöntik felszabadulásunk ünnepét. Az évforduló tiszteletére országszerte új kulturális létesítményeket, gyermekintézményeket, kereskedelmi egységeket avatnak fel. A fővárosban április 1-én adják át Kőbányán, az Újhegyi úton a társadalmi munkával épült új sportligetet. A következő napon nyitja meg kapuit az Országos Széchényi Könyvtár új otthona a Budavári Palota F épületében. Az ünnep napján Újpesten kisegítő iskolát avatnak, április 5-én pedig a rekonstrukció után megnyílik a III. kerületi Kórház utcai piac. Megyénkben is méltóképpen készülődnek hazánk felszabadulása 40. évfordulójának köszöntésére. A termelő helyeken már tavaly kibontakozó, és idén már eredményekben jelentkező kongresszusi és felszabadulási munkaverseny résztvevői vállalásaik teljesítésével és vállalásaik megújításával, kommunista műszakokkal járulnak hozzá a jubileumi esemény ünnepléséhez. Április 4-e előtti napokban társadalmi munkások sokasága dolgozott a lakóhelyeken, rendezték a szovjet hősök emlékműveinek és más emlékhelyek környékét. Megyénk minden településén megemlékeztek már saját lakóhelyük felszabadulásának évfordulójáról, ezekben a napokban pedig hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját köszöntik ünnepi megemlékezésekkel, koszorúzási rendezvényekkel, kulturális és sport programokkal. A jeles évforduló alkalmából számos helyen hívtak, vagy hívnak össze magyar—szovjet baráti találkozót, nemzedékek tapasztalatcseréjét és többféle vetélkedő is zajlik, az úttörők pedig az évforduló alkalmából ünnepélyes csapatgyűlést tartanak. Már kézhez kapták a meghívót a kitüntetési ünnepségre a termelőmunka, a politikai, társadalmi közélet élenjárói, köztük olyanok, akik 1945 óta részesei az építőmunkának. Mindenütt elkészültek már az ünnep programjai, ame(Folytatás a 3. oldalon.) Kommunista műszakot tartottak szombaton a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság székesfehérvári gépműhelyének dolgozói; a Jancsár utcai műhely és udvarának szépítésén, a hulladékvas öszszegyűjtésén teljes létszámban részt vettek. (Kommunista műszakok a megyében című riportunk a 2. oldalon) Fotó: Gregority Antal