Fejér Megyei Hírlap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

IP ' / T 3 ’ *. ( i £ /( . ^ FEJÉR MEGYEII Szakszervezeti kongresszus előtt ■ w m m ■ w ■ ■■ ■ ____________________ Házasodunk? Válunk? í" HH • B I V I W/M I _________________ Csütörtök, ... r . . ^ . .., 1986. január 2. 100 éves a szakoktatás Móron W1.. . . , XLII. évfolyam, 1. szám Év végi találkozások I 9 ■ VI*LIJHilHJJ*]Jl'lWilihlTJI/H1 UJTJl'JHTJJH If Ára: Ft Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt honfitársaim! Éjfélkor nemcsak egy évet búcsúztattunk és egy újat köszöntöttünk. 1985-től egy ötéves időszak is lezá­rult és a mostani újévi jó­kívánságokat is szeretném értelmezni öt boldogabb esztendőre. A mögöttünk hagyott VI. ötéves népgazdasági terv időszakában tovább gyara­podott az ország, javult egyensúlyi helyzete, meg­őriztük alapvető társadalmi vívmányainkat. Életünk azonban nehe­zebb lett, mindenekelőtt a számítottnál is szigorúbb nemzetközi gazdasági kö­rülmények, de a saját fo­gyatékosságaink miatt is. Kiviláglott, hogy népgazda­ságunk a szükségesnél las­sabban képes alkalmazkod­ni a megváltozott világpiaci követelményekhez. A termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékony­ságának javulási üteme nem volt elég ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó cserearány-romlást megállítsuk. A nemzeti jö­vedelem nem nőtt a terve­zett mértékben. Ezért főleg a belső felhasználás vissza­fogásával tudtuk csak meg­teremteni a gazdaság külső és belső egyensúlyát. 1985-ben népgazdaságunk teljesítménye több területen elmaradt az előirányzattól, és ez nem írható csak a zord tél számlájára. Súlyo­san esik latba, hogy a gaz­dálkodás és az irányítás nem javult a kívánalmak­nak megfelelően. Ezek a tények még inkább sürgetik a gazdaságirányítás folya­matos korszerűsítését, az önállósággal együttjáró fe­lelősség érvényesítését és a demokratizálódás felgyor­sítását, mint egymással ösz­­szefüggő, egymást segítő feladatok megvalósítását. A tervezettnél lassúbb fejlődés ellenére bizonyossá vált, hogy a vállalatok meg­növekedett önállósága, vál­lalkozási szabadsága meg­sokszorozhatja a hatéko­nyabb gazdálkodás lehetősé­geit. A kisvállalatok és a kisszervezetek pedig egye­bek közt olyan jelentős te­rületeken oldották a feszült­ségeket, mint a választék javítása és a különböző la­kossági szolgáltatások. Eredményeink közé so­rolhatjuk a szocialista de­mokrácia erősödését is. Ezt nemcsak olyan országos jelentőségű események tük­rözték, mint a XIII. párt­­kongresszus, az országgyű­lési és tanácsválasztások, a szakszervezetek, illetve a Hazafias Népfront válasz­tásai, hanem a jog- és ha­táskörök decentralizálása, s nem utolsósorban a válla­lati tanácsok megválasztá­sának előkészítése, lebo­nyolítása is. A jelen tanulságai egy­bevágnak sok évszázados történelmi tapasztalataink­kal: népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és a felelősségtudat, azaz meg­vannak azok a képességek, amelyekkel a legnehezebb időkön is úrrá tudunk len­ni. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében is köszö­netet mondjak mindazok­nak, akik fizikai vagy szel­lemi munkásságukkal, al­kotó tevékenységükkel, nem ritkán személyes példájuk­kal hozzájárultak nehéz helyzetünk jobbításához. Tisztelt honfitársaim! A Magyar Népköztársaság területénél és lélekszámá­­nál nagyobb mértékben igyekezett hozzájárulni a nemzetközi feszültségek ol­dásához, az enyhülés és a bizalom légkörének vissza­téréséhez. Mi a legnehezebb időkben is azon voltunk, hogy szükség van a párbe­szédre, a vitás kérdések tár­gyalások útján való rende­zésére. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek a genfi Gorbacsov—Reagan csúcs­­találkozót, amely elősegí­tette egymás álláspontjai­nak jobb megértését, hoz­zájárulhat a két nagyhata­lom közötti viszony norma­lizálásához. A csúcstalálko­zó lehetőséget teremtett a nemzetközi légkör javításá­hoz, ahhoz, hogy egy árnya­lattal jobb körülmények kö­zött folytathassuk belső építőmunkánkat. Meggyő­ződésünk, hogy a szocialista országok közösségének a békés egymás mellett élés megvalósításáért, a fegy­verkezési hajsza megállítá­sáért, a leszerelésért, a bé­kéért és haladásért folyta­tott következetes harca az egész emberiség jövőjét szolgálja. Örömünkre szolgál az is, hogy a Magyar Népköztár­saságot, mint szocialista országot, a szocialista kö­zösség szilárd tagját meg­bízható, korrekt partnernek ismerik el világszerte, amelyre politikai és gazda­sági kapcsolatainkban egy­aránt számítani lehet. Ta­pasztalataink szerint velünk őszinte törekvéssel erősítik az együttműködés szálait a Szovjetunió, a szocialista közösség országai, éppen úgy, mint a harmadik világ és a fejlett tőkés államok. Becsülik szándékainkat, ki­számíthatóságunkat, készek a kapcsolatok tovább építé­sére az élet minden terüle­tén. További elismerést szer­zett hazánknak az európai kulturális fórum megren­dezése. Általános az a véle­mény, hogy Magyarország jó házigazdának bizonyult. Biztosította és elősegítette a legeltérőbb vélemények megvitatását, egymás állás­pontjának jobb megértését, ezáltal pedig hozzájárult az európai biztonsági és együtt­működési folyamat erősö­déséhez is. Külön siker számunkra, hogy a fórum tanácskozásain részt vevő politikusok és jeles kulturá­lis személyiségek közelebb­ről is megismerhették éle­tünket, illetve a magyar kultúra értékeit. A magunk részéről a to­vábbiakban is azon fárado­zunk, hogy politikai okok ne akadályozzák a kölcsönö­sen előnyös gadasági és kul­turális kapcsolatok fejlesz­tését. Az idei esztendőről és a most induló VII. ötéves tervről szólva el kell mon­danom: politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális programunk pártunk XIII. kongresszusának elvi dönté­seire épül. Figyelemmel van azokra a nemzetközi tényezőkre és folyamatokra, amelyek visszahatnak szo­cializmust építő munkánk­ra. Elsősorban azt veszi szá­mításba, hogy nemcsak hazánk, hanem szocialista közösségünk valamennyi országa a megújulás idő­szakát éli, a fejlődés hozta újabb és bonyolultabb fel­adatokkal találja szemben magát. Ezek a körülmények még inkább szükségessé te­szik a népünk érdekeit szolgáló, egyeztetett közös politikát. Építve a nemzetközi együttműködésre, belső gondjainkat azonban ma­gunknak kell megoldanunk. Életünk alakulása nemzet­közi megbecsülésünk, dön­tően a hazai építőmunka sikerétől függ. A VII. ötéves tervben nem kisebb feladatokat fo­galmaztunk meg, mint a gazdaságirányítás további fejlesztését, meghirdetett társadalmi-gazdasági prog­ramjaink megvalósítását, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozását, illetve ezek által a gazdasági növekedés ütemének növelését, a kül­gazdasági egyensúly továb­bi javítását és a gazdasági teljesítményekkel összhang­ban életkörülményeink job­bítását. Ezek a keretek minden vállalat és intéz­mény, minden közösség és minden egyén számára le­hetővé teszik az alkotóbb szellemű, önállóbb, ered­ményesebb munkát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok az új év első napján pártunk Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány nevében is minden hazánk­fiának, Magyarország vala­mennyi barátjának boldog, eredményes és békés új esz­tendőt. (MTI) Sikeres esztendő Záhonyban A MÁV záhonyi üzem­­igazgatóságán egy különö­sen nehéz, de igen jól sike­rült esztendő tapasztalatait összegezik ezekben a napok­ban. Az import- és tranzitfor­galomban csaknem három százalékkal szárnyalták túl a kitűzött célt. Több mint tíz­millió tonna árut fogadtak a Szovjetunióból és továbbítot­tak rendeltetési helyére. Az exportforgalomban a tava­lyi, csúcsnak vélt mennyi­ségnél hatszázezer tonnával több áru hagyta el a határt Záhonynál, s ennek ellenére érezhetően enyhült a koráb­bi vagonhiány. Mindennek eredményeként a záhonyi üzemigazgatóság 110 millió forinttal teljesítet­te túl éves bevételi tervét, s ebből a tavalyinál összesen 9,5 millió forinttal több jö­vedelemhez jutottak a vas­utasok. (MTI) Gorbacsov és Reagan üzenetváltása „Jó jelnek tekintem, hogy az új évet, amelyet nemzet­közi békeévvé nyilvánítot­tak, azzal kezdjük, hogy közvetlen üzeneteket vál­tunk. Reagan elnök a szov­jet néphez, én pedig Önök­höz szólok” — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az amerikai néphez intézett újévi televí­ziós üdvözletében. Az amerikai televíziós há­lózatok rendes adásukat megszakítva sugározták új­év napján Mihail Gorbacsov üzenetét. A három nagy adó­hálózat, s velük együtt több száz helyi adó a moszkvai közvetítéssel egyidőben su­gározta Ronald Reagan ame­rikai elnöknek a szovjet néphez intézett újévi üze­netét is. Ez volt az első eset 1972 óta, hogy amerikai el­nök a szovjet televízióban beszélt — akkor Nixon mon­dott beszédet moszkvai láto­gatása során. Leonyid Brezs­­nyev 1973-ban, amerikai lá­togatása során mondott be­szédet az Egyesült­­ Államok televíziós hálózataiban. Az újévi üdvözletek cseréjéről a két vezető genfi tanács­kozásán jött létre megálla­podás, az üzeneteket előre rögzítették és azonos idő­pontban sugározták a két országban. Hasonló alkalom még sohasem volt arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői újév nap­ján köszöntsék egymás or­szágának népét. Gorbacsov újévi üdvözle­tében aláhúzta: az üdvözle­tek cseréje reményteljes jele annak, hogy kedvező válto­zás következik be a két or­szág kapcsolatában , még akkor is, ha ez a változás egyelőre csak kisebb is. „Ez a pár perc számomra jelen­tőségteljes jelképe annak, hogy kölcsönösen törekszünk a közeledésre egymás felé” — hangoztatta, utalva arra, hogy ez a folyamat a genfi csúcstalálkozón kezdődött. „Népeink megadták nekünk ehhez a felhatalmazást. Azt akarják, hogy konstruktív és megszakítás nélküli párbe­szédet folytassunk és ez a párbeszéd kézzelfogható eredményeket hozzon” — hangoztatta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára aláhúzta: a szovjet nép bé­két akar. Emlékeztetett ar­ra, milyen súlyos áldozato­kat hozott a szovjet nép a békéért az elmúlt háború­ban, amelyben a szovjet és az amerikai nép egymás ol­dalán, vállvetve har­colt. „Együttműködésünknek megvan a történelmi gyö­kere, amely most ösztönzőleg hathat a jövő érdekében ki­fejtett közös erőfeszítéseink­re” — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Leszögezte: az Egyesült Államok képviselői­vel folytatott beszélgetései, az onnan érkező levelek meggyőzték: az amerikai nép is tisztában van azzal, hogy a két országnak sohasem szabad háborúba keverednie, mert egy ilyen összecsapás a legsúlyosabb tragédia len­ne. „A mai világ egyik reali­tása, hogy értelmetlen új fegyverek révén keresni a nagyobb biztonságot — han­goztatta a szovjet vezető. — A fegyverkezési verseny minden újabb lépése jelen­leg csupán megnöveli a ve­szélyt mindkét fél s az egész emberiség számára. Maga az élet követeli meg erőteljes és következetes formában, hogy a nukleáris fegyvertár visszafejlesztésének útját kövessük, tartsuk meg a bé­kének a világűrt. Ez az, amiről most Genfben tárgya­lunk s nagyon szeretnénk, hogy ezek a tárgyalások az idén er­editiény­t hozzanak” — mondotta. Gorbacsov utalt a két or­szág rendkívüli felelősségé­re. „Az egész emberiség iránti kötelezettségünk az, hogy a béke biztos távlatát nyissuk meg, olyan távlatot. (Folytatás a 2. oldalon) A vállalkozások éve Új utakon az Alba Volán A jövedelmezőség megtar­tása érdekében az elmúlt években — különösen tavaly — jelentős profilváltoztatás­ra kényszerült megyénk köz­úti fuvarozó vállalata, az Alba Volán is. A beruházá­sok csökkenésével kevesebb lett Fejérben is az építőipa­ri, útépítési munka. Mivel ezek korábban jelentős fel­adatokat adtak a fuvarozók­nak is, újabban más lehető­ségek után kellett nézni. Az Alba Volánnak nem kellett messzire menni mun­kalehetőség ügyében: a me­gyénkben frissen nyitott bányaüzemek új és jó lehe­tőséget kínáltak a Volánnak a tömegáru-fuvarozásban. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis egy hason­ló profilváltás mindig sok problémát szül: újabb eszkö­zökre, gépi berendezésekre, speciális szállító járművekre és a dolgozók területi át­csoportosítása nélkül lehe­tetlen vállalkozni a profil­változtatásra. A megyében ez azt jelentette, hogy a déli területekről a kapacitásokat át kellett csoportosítani a megye északi vidékeire, a bányák — Pusztavám, Már­­kushegy, Nagyegyháza — térségébe. A profilváltás a gépi esz­közök megújítását, megvál­toztatását is szükségessé te­szi. A legnagyobb gondokat éppen ez szülte a Volánnál, ugyanis a fejlesztésre fordít­ható összegből csak nagyon szerény mértékű, inkább csak a „szintentartást” szol­gáló beszerzéseket engedhe­tett meg magának a vállalat. A szükséges 100—110 teher­forgalomban kívánatos új jármű helyett csak 70-et vásárolhattak. Nagyobb műszaki fejlesz­tési lehetőséget kínál a nem­zetközi fuvarozási feladatok­ban való aktívabb részvétel. A jövőben erre is igyekez­nek jobban odafigyelni a Volánnál. Ehhez persze kor­szerű eszközök is kellenek, mint például azok a japán teherfuvarozó járművek, amelyek közül néhány máris megérkezett a vállalathoz. Az Alba Volán a tavalyi nehézségek ellenére végül is sikeresen teljesítette éves feladatát: 156 millió forin­tos nyereséget tudhat magáé­nak a kollektíva. Ez vala­melyest kevesebb a terve­zettnél, de így is biztosítja a dolgozók megélhetését és szolgálhatja a legfontosabb fejlesztéseket. A tavalyi munka alapján átlagosan 4—4,5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak a Volán dolgozói. Ennél a vállalati átlagnál valamivel többet kapnak az idén az autóbusz gépkocsivezetők. Az elmúlt évben összesen 113 millió utast szállítottak az Alba Volán autóbuszai. Az év során 26 új buszt si­került vásárolni, így a vál­lalat a megelőző esztendőhöz hasonlóan 391 autóbusszal látta el személyfuvarozási feladatait. Az idén — a ter­vek szerint — huszonhét új autóbuszt vásárol a Volán a régi, „lefutott” járművek ki­váltására. Továbbra is cél a nagyobb befogadóképességű, csuklós buszok arányának növelése. Az év első fele a fehérvári tömegközlekedési rekonst­rukció jegyében zajlik majd: a felméréseket, előkészítő munkákat követően a szo­kásos tavaszi helyett, szep­temberben adja ki új me­netrendjét az Alva Volán, B. L.

Next