Fejér Megyei Hírlap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Alkotmány 22. parag­rafusának (2) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Ország­­gyűlést. A Minisztertanács indítvá­nyozza, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjé­re az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavasla­tokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyagipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kor­mány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiz­tosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogsza­bály szigorítja az üzemi bal­eset megállapításának feltéte­leit. Nem tekinthető a jövő­ben üzeminek az olyan bal­eset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett mun­ka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele cél­jából módosította a szabály­­sértésekről szóló törvény el­járási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fo­kozottan veszélyes — szabály­­sértés esetén kiszabható pénz­bírság határát. Az Elnöki Tanács a továb­biakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Székesfehérvári Könnyűfémmű NÖVEKSZIK AZ EXPORT Minden év elején műszaki-gazdasági konferencián elemzik a Székesfehérvári Könnyűfémmű szakemberei a múlt eszten­dő eredményeit, és tanulságait. Nem maradt el idén sem az értékelés, február 27-én tanácskoztak tapasztalataikról, az idei évre szóló feladataikról. Különösen azt vizsgálták a szakemberek, hogyan illesz­kedett a múlt év a fejlesztési beruházást követő, 1988-ig szóló felfutási programba, amelynek végén 160—165 ezer tonna félgyártmányt kíván­nak termelni évente. Sikeres volt az 1985. évi dollár elszámolású piacokon több, mint huszonkilencezer tonnányi alumínium-terméket adtak el; mennyiségben majd 13 százalékkal, értékben pe­dig 20 százalékkal többet ex­portált, mint 1984-ben. Meg­növekedett az eladott meny­­nyiségben a munkaigénye­sebb, értékesebb termékek aránya. Ez az export, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt dollárelszámolású kivitelé­nek egyharmadát tette ki. Nö­vekedett a szocialista orszá­gokba eladott gyártmány, mennyiségben tíz, értékben húsz százalékkal. Nyomottak voltak az alu­míniumárak tavaly a világpi­acon: 20—25 százalékkal ol­csóbban vették meg a Kö­­fém termékeit is. Ennek el­lenére jövedelmező volt a vállalat számára a dollárel­számolású export. Sikernek könyvelhető el, hogy a rek­lamációk száma csökkent, il­letve többsége árcsökkentő piaci taktika volt. Javult a termelés program­szerűsége a gyártás megbíz­hatósága, csökkent a selejt aránya. Ezzel továbbra sem elégedett a vállalat vezetése, idén is cél a programszerűség javítása. A Köfém a mennyiségi ter­melési növekedést értékesebb termékek gyártásával, szigo­rú költséggazdálkodással, ész­szerű kockázatvállalással kí­vánja párosítani. Ebben az évben négyszázalékos terme­lésnövekedés a cél. Miután a belföldi felhasználók csupán egyszázalékos igénynöveke­dést jeleztek, a többletet kül­piacokon kívánják értékesíte­ni. Dollárelszámolású piaco­kon hatszázalékkal, demok­ratikus országokba tizennyolc százalékkal több alumíniumot szándékoznak eladni. Tavaly ötszázmillió forint nyereség volt munkájuk ered­ménye. Ez 7,8 százalékos bér­­fejlesztést tett lehetővé, amelyben szerepe volt a MAT belső érdekeltségi rendszeré­hez igazított gazdálkodásnak. K. É. Az Országgyűlés tisztségviselőinek tanácskozása Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a főváro­si és a megyei képviselőcso­portok vezetői. Sarlós István, az Ország­­gyűlés elnöke ismertette a ta­vaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Heté­nyi István pénzügyminiszter az illetékekről, Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyet­­tes a sajtóról szóló törvény­­javaslat főbb elveit vázolta fel, Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter az építő- és építő­anyagipar helyzetéről adott tájékoztatást. (MTI) . s__«3 I 1 FEJ­ÉR MEGYEI | EURÓPA PUSZTÁJA ■ m"m U * ■ W B ■ ---------------------------­A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Sf " _______________ *5^ ‘0 " [M Szombat, B Hai fi» tUIBbI j 1986. március 1. MIÉRT VAN AZ EMBER? M I I , I ■ , 1 A XLII. évfolyam, p Ük­ ¥ JgBik '■*' 'Isi 51. szám HÉTVÉGI MELLÉKLET C# fJ IjJ IMrfJTTIJ H TJ Jll II ■ Ara: 2,20 Ft LHMHMOBHBBBHBBBtitiBMtiMti 1 ftl Mtrl IlllMtlM1MI­­1M J1T1. M. 1 T I. 1 u 111 M | M­t­f. 1 fr 1 1 / li■ __________________________ Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában pénteken folytatta tanácsko­zását a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismere­tes, a kongresszus első nap­ján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pont­ról (az SZKP KB beszámo­lója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szö­vegezése és az SZKP szerve­zeti szabályzatának módosí­tása) nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottsá­gának politikai beszámolójá­ba, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az Állam­biztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állam­biztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvé­deni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző kül­földi szovjetellenes közpon­tok és egyéb ellenséges ele­mek aknamunkájával szem­ben. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámo­lójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címé­re. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásá­ban teljes jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt köz­ponti bizottságának hibájá­ból minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káder­­politikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszali­jev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépko­csikat gyártó hatalmas ter­melési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov el­sősorban új típusok gyártá­sa szükségességének szentel­te felszólalását. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erő­forrásokban hallatlanul gaz­dag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szer­­gej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Rámutatott a Szibé­ria „hasznosítása” és „élet­tel való megtöltése” közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpe­dig nagyon ésszerűen és kö­rültekintően megoldani. Név szerinti bírálatot ka­pott a­ péntek délelőtti ülé­sen a közlekedésügyi mi­niszter első helyettese. „Mi­lyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elv­társ?” —­ kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Sza­­harov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet fő­város metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányoznak a tervek és a költségvetések. Szovjet Örményország vi­rágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üd­vös hatásáról beszélt felszó­lalásában Karen Demircsjan, az örmény KP Központi Bi­zottságának első titkára. Őt Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok mél­tó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gaz­dasági fejlesztéséből, a veze­tő iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Az élesen bíráló hangvé­tel folytatódott a szovjet kulturális miniszter felszóla­lásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának, kifakadt azok ellen a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra neheze­dő nem jövedelmező terhet láttak a kulturális építő munkában. Magatartásuk következtében az elmúlt öt évben visszaesett a kulturális beruházások üteme. Gye­­micsev miniszter elmondta, hogy a Szovjetunióban je­lenleg 622 színház működik, ez kevesebb a háború előtti számnál. Szemjon Grosszu, a Mol­dovai KP KB első titkára a köztársaság ötéves tervének teljesítését elemezve szóvá tette, hogy a részleges elma­radás egyes pártszervezetek formális munkastílusára, a döntési bátorság hiányára ve­zethető vissza, ami különö­sen az intenzív gazdálkodás­ra való áttérésben okoz kö­vetkezetlenséget. Egy üzbegisztáni bentla­kásos iskola igazgatónője. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlő­dése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelé­sének, a szovjet nép szocialista önigazgatása tovább­fejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak aktív, egyeztetett lé­péseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megjavítása, amire lehetőséget adnak a Mi­hail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában sze­replő szovjet javaslatok. Kijelentették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra törekszik, hogy a nem­zetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősöd­jék a szocialista közösség országainak egybeforrottsá­­ga, valamennyi haladó és békeszerető erő együttműkö­dése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését átte­kintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítet­te, hogy a marxizmus-leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködé­sét, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új for­máinak és módszereinek bevezetését, különösen a tu­dományos-műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság lég­körében tartották meg. Lázár György Uljanovszkban A kongresszus vonzó és lelkesítő programot ad a jövő számára Pék Miklós az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Lázár György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykövet , az SZKP XXVII. kongresszusán rész­vevő magyar pártküldöttség tagjai — pénteken kétnapos látogatásra Uljanovszkba ér­keztek. A magyar vendégeket Moszkvából elkísérte Alek­szandr Bolsov, az uljanovszki területi tanács elnöke és Bo­risz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövete. Az ulja­novszki repülőtéren a delegá­ciót Vlagyimir Burinovics, a területi pártbizottság titkára és más helyi vezetők kö­szöntötték. Népviseletbe öl­tözött fiatal lányok a ven­dégszeretet hagyományos je­leként kenyérrel és sóval fo­gadták a magyar küldöttség tagjait. Pénteken délután a kül­döttség virágkosarat helye­zett el az uljanovszki Lenin­­emlékműnél. Ezután az SZKP uljanovszki területi bizottságának székházában Alekszandr Bolsov tájékoz­tatta a magyar vendégeket a közép-volgavidéki terület politikai és gazdasági életé­ről. Lázár György tájékozta­tást adott a szocialista építő­­munka magyarországi ta­pasztalatairól. A magyar pártküldöttség tagjai ezután a hazánkkal is kapcsolatban álló uljanovszki egyedi nehézszerszámgép­gyárba látogattak, majd ugyanott barátsági gyűlésen vettek részt. Alekszandr Martinov ve­zérigazgató a vendégeknek tájékoztatást adott a 36 or­szágba — köztük Magyaror­szágra is — szállító gyár te­vékenységéről. A gyár első részlege 1955 decemberében lépett üzembe. Vertikális marógépek és hosszmegmun­káló gépek sorozatgyártásá­ra, valamint különleges szer­számgépekre szakosították. Napjainkban a gyár szám­jegyvezérlésű szerszámgépe­ket, megmunkáló központo­kat és nagy termelékenységű speciális szerszámgépeket gyárt. A gyár egyik szerelőcsar­nokában tartott barátsági gyűlésen Alekszandr Bolsov beszédében hangsúlyozta, hogy az uljanovszki terület lakosságát örömmel töltik el a szocialista Magyarország eredményei. Meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar dolgozók az­­MSZMP XIII. kongresszusán hozott hatá­rozatokat, a VII. ötéves terv céljait is valóra váltják. Be­széde végén további sikere­ket kívánt a magyar népnek a fejlett szocialista társada­lom építéséhez. A nagygyűlés részvevőinek nagy tapsa közepette lépett a szónoki emelvényre Lázár György. Lázár György bevezetőben átadta a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXVII. kongresszusára érkezett ma­gyar küldöttség és személy szerint Kádár János szívé­lyes üdvözletét. —• Ezekben a napokban a világ közvéleményének fi­­gyelme Moszkva felé fordul, ahol az SZKP XXVII. kong­resszusa végzi történelmi jelentőségű munkáját — mondotta. — A Központi Bi­zottság politikai beszámolója. (Folytatás a 2. oldalon)

Next