Fejér Megyei Hírlap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

(■ REKLÁM ) BURKOLTAN ÉS NYÍLTAN VÁLTOZÓ ILLETÉKEK ÉS KORÁN KEL ... KŐKORI ESZKÖZÖKET KÉSZÍTETTEK ! 1 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I S hirlapIbm Milliomos jövő Milliomosnak mondhatjuk magunkat szülőföldünk sze-­­ retetében: több mint egymill­­­­ó forintra tehető annak a társadalmi munkának az ér-­­ téke, amellyel naponta gaz-­­­dagítjuk Fejér megye telepü-­­ léseit. Most, amikor annyi ember életében a szabad idő is pénzzel mérhető, amikor a pihenésre, alkotó erőink meg­újítására való órák egy része is a családok boldogulásának egyengetésére, személyes cél­jaink megvalósításának köze­­lebbhozatalára fordítódik, ki­váltképp figyelemre érdemes adat ez. Az esztendő három­százhatvanöt napján egész pontosan háromszázhatvan­nyolc millió forint telik tő­lünk közös otthonunk, Fejér megye jobbá, kényelmesebbé tételéért. Az elmúlt eszten­dőn is egyhatoddal több, mint amennyivel — korábbi ered­mények alapján — egyálta­lán számolni lehetett, tervké­szítéskor, a helyi tanácsok­nál. A településfejlesztést segí­tő társadalmi munka töretlen továbbfejlődést hordozó ten­denciái mindenképp nagyon fontosak a jövő szempontjá­ból. Fontosak elsősorban azért, mert a lakosság segíteni aka­­rásában milliomosnak, gaz­dagnak lenni egymagában ígéretes dolog a lakóhelynek, s a lakóhely jövőjéért, szük­ségletei biztosításáért felelős — a fejlesztési eszközökben viszont cseppet nem „vagyo­nos" — tanácsoknak. Ame­lyik városnak, nagyközségnek felnőtt, kereső népessége annyit tud szabad munkaere­jéből, tartalék alkotó energiá­iból áldozni, mint amennyi most általánosan tapasztalha­tó, annak a holnapoktól sem kell tartania. Mint ahogy kis településeink életrevalósága, biztonságos holnapja felől is végsősoron ezek a mai szá­mok döntenek. És fontos azért is „millio­­mosságunknak” ez a tudata, hogy megmérhessük magun­kat: valóban a gazda, a kol­lektív tulajdonos szemével látjuk lakóhelyünk közös gondjait. Hiszen az összefüg­gések valóban szembetűnőek. Ahhoz, hogy holnap friss víz folyhassék a csapból az új­donatúj családi otthonban, közművezetéken kell a vizet odavezetni. Ahhoz, hogy la­kótelepi porsivatagok helyett pázsiton, bokrok és virágok közt, fölserdülő fák árnyéká­ban játszhassanak a gyerme­keink a fölépítendő ligetek­re. A kommunista műszakok átutalt munkabérei, a tele­pülések harmonikus fejlődé­séért — az akciónapokon túl, folyamatosan is — végzett közösségi munka ugyanúgy közelebb segít bennünket céljaink megvalósításához. Egy-egy tágas, szép gyermek­­intézményhez, a lakossági alapellátás korszerűbb adott­ságaihoz vagy egyszerűen: a szebb, a hozzánk méltóbb te­lepüléskörnyezethez. Egyszóval: lakóhelyeink közeljövőjéhez. Amely, ím, felelősségvállalásunk „millio­­mosságának” tudatában már a mába is áthozható. Cselek­vő lakóhelyszeretet helyett nevezhetnénk ezért akár al­kotó türelmetlenségnek is. Igényességnek — magunkkal szemben, önmagunkért. Ami mindenképp a legszebb „mil­­liomosságok” közül való. Mekis János Az elöljáróságok a helyi kezdeményezések ösztönzői Az MSZMP megyei bizottságának székházában tegnap Barts Oszkárnénak, a megyei pártbizottság első titkárának elnök­letével munkamegbeszélést tartottak a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok első titkárai és a megye állami, társadalmi szerveinek vezetői. A résztvevőket dr. Tötte János, a megyei tanács vb titkára az elöljáróságok mű­ködésének tapasztalatairól tájékoztatta. Ismertette azo­kat az intézkedéseket, ame­lyeket a megyei tanács foga­natosított, hogy ez a fiatal, alig egy éves múltra vissza­tekintő intézményrendszer zavartalanul működhessen. A községi tanácsoknál a közös tanácsi forma me­gyénkben is jellemző formá­vá vált, erősítve a helyi ér­dekek érvényesülését. Az elöljáróságok létrehozásá­nak társadalmi célja ez volt, s ennek a rövid idő alatt megfeleltek az elöljáróságok. Voltak kezdeti tapasztala­tok, amelyek mintegy lebe­csülték az elöljáróságok sze­repét, míg egy másik hibás nézet túlértékelte az elöljá­róságok szerepét és lehető­ségeit, s azt a közös tanács­ból való kiszakadásra töre­kedett felhasználni. Az első időszak e szélsőségei folya­matosan megszűntek me­gyénkben is. Ahhoz, hogy az elöljáró­ságok megfelelően feltárják, érvényesítsék a helyi érde­keket, elsősorban a közös érdekek figyelembe vételé­vel, a közös tanácson belül tudják érvényesíteni. A kö­zös tanácsok elősegítették az elöljáróságok döntési jogai­nak érvényesítését­. A bizto­sított jogok elégségesek, ma az a legfőbb feladat, hogy ezekkel az elöljáróságok megfelelő színvonalon tud­janak élni. A helyi intézmé­nyek újjáalakulása, fejlődé­se segíti a folyamatot. Jog­szabályaink 24 döntési jogot biztosítanak az elöljárósá­goknak, ami nem kevés. Ugyanakkor a közös tartács felelőssége egyetemleges te­vékenysége egész területén. Ezért a helyes községpolitika érdekei nem az elzárkózást, hanem az együttműködés erősítését igénylik az elöl­járóságoktól. A tájékoztató részletesen kitért az elöljáróságok egyetértési és véleményezési jogainak érvényesülésére, amelyet szervezési és műkö­dési szabályaikban megfo­galmaztak a közös tanácsok. A megyében működő elöl­járóságok megtették a köz­élet alakításában is az első fontos lépéseket, együttmű­ködve a községek társadalmi szerveivel. A korábban né­hány társközségben jelenlévő feszültségek oldódni látsza­nak az elöljáróságok létre­jötte óta, a megyei tanács keresi a zavartalan együtt­működés fejlődésének to­vábbi lehetőségeit. A megyé­ben 31 elöljárót választottak tavaly: alkalmas, rátermett, áldozatkész állampolgárok, akiknek személye garancia arra, hogy a helyi kezdemé­nyezések ösztönzői legyenek. Tanévértékelés, feladatokkal Több az előremutató változás Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban tegnap délelőtt tanévzáró értékelő és az új tanév feladatait meghatározó megyei értekezletet tartottak, amelyen az alsó-, a középfokú oktatási és gyermekvédelmi intézmények vezetői, a közokta­tás helyi irányítói az iskolák, párt-, KISZ- és szakszervezeti szerveinek képviselői, valamint a szakfelügyelettel foglalko­zók vettek részt. A nagyszámú hallgatóság előtt először Nagy Ilona, az MSZMP Fejér Megyei Bi­zottságának osztályvezetője tartott előadást. Elöljáróban utalt arra, hogy ked­vezőtlen gazdasági körülmé­nyek között kell folytatni a közoktatáspolitikai határo­zat megvalósítását. Ezt köve­tően részletesen ismertette az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága 1982 júniusában hozott közoktatáspolitikai intézkedési tervének idő­arányos végrehajtásáról szó­ló jelentést. Előadásában emlékeztetett arra, hogy közeleg a ma­gyarországi szocialista építés egyik fontos eseményének évfordulója. Történelmi je­lentőségű volt 1956 őszén a szocializmus, a munkáshata­lom megvédése és megújítá­sa, a párt újjászervezése, az új szövetségi politika kiala­kítása, a nemzeti egység megteremtése. A fiatalok er­ről az időszakról nem ren­delkeznek személyes tapasz­talatokkal, ezért is fontos, hogy az oktatási intézmé­nyekben az ifjúság az ese­ményekről pontos történelmi értelmezés alapján tájéko­zódhasson. Ezután ifjúság­­politikai kérdésekről szólt, hangsúlyozva, hogy a KISZ megújulási törekvései nem választhatók el az oktatási törvénytől. Pasztner Frigyes, a Fejér Megyei Tanács V. B. műve­lődési osztályának vezetője mélyrehatóan, területenként értékelte a múlt tanév ese­ményeit és a Művelődési Mi­nisztérium felügyeleti vizs­gálatainak megállapításaira is támaszkodva, több előre­mutató változásról számol­hatott be az óvodai ellátás, az általános és középfokú oktatási intézmények tárgyi feltételeit, pedagógiai ered­ményeit tekintve. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mun­kafegyelem megszilárdítása össztársadalmi feladat lett a XIII. pártkongresszus óta. Az iskolának sem szabad tűrni a fegyelmezetlenséget, és csak a kellő színvonalú, fegyelmezett munkát szabad értékelnie. Hosszan és alapo­san elemezte a szeptember elsején hatálybalépő új ok­tatási törvényt és a végre­hajtásával összefüggő nagy­számú feladatot. Az értekezleten felszólalt Kracsun Csaba, a KISZ Fe­jér Megyei Bizottsága első titkára, aki a XI. KISZ- kongresszus határozataiból adódó megújulási törekvé­sekről beszélt, különös te­kintettel a tanintézetekben folyó munkáról és a szep­tembertől várható változá­sokról. Sajtos Katalin me­gyei úttörőelnök értékelte a csapatszintű úttörővezetői értekezleteket, amelyek elő­készítették a IX. országos úttörővezetői konferenciát. Ismertette a következő tanév nagyszabású országos úttö­rőjátékát, amellyel a KISZ zászlóbontását köszöntik majd a gyerekek. M. L. Elhunyt Papp István Megrendülten tudatjuk, hogy Papp István állami díjas, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója június 29-én, 66 éves korában, közúti baleset következtében meghalt. Te­metéséről később intézkednek. Az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, Ipari Minisztérium, a Videoton Elektronikai Vállalat dolgozói (MTI) Papp István szabolcsi munkáscsaládban született 1920-ban. 1939-ben édesapja mesterségét folytatva, ko­vácsként kezdett dolgozni a Diósgyőri Gépgyárban. Az éveken át végzett nehéz fi­zikai munka tartást és mél­tóságot adott egyéniségének egész életére. 1951-től rövid ideig a Mechanikai Művek igazgatója. 1952-ben nevez­ték ki a Videoton jogelődje, a Székesfehérvári Vadász­tölténygyár igazgatójának, 1961 óta a Videoton Elektro­nikai Vállalat vezérigazgató­ja. A gyár Papp István har­mincnégy évi irányító mun­kája alatt vált Európa-hírű nagyüzemmé, amelynek te­vékenysége évek óta kihal népgazdaságunk fejlődésére. Az időközben gépészmér­nökké iskolázott kovács neve Székesfehérváron egyet je­lentett a gyár, a város fejlő­désével. A Videoton Papp István vezetése alatt tizen­nyolcezer munkavállalónak és családjának ad biztos megélhetést. Kitűnő szakem­berek ezrei nevelődtek itt fel, megalapozva a magyar elektronika jelenét és jövő­jét. És a „vezér”, hiszen ne­vét a fehérváriak évek óta így rövidítik, szorgalmazója volt, hogy a gyárral együtt gyarapodjék a város, segítsé­gével létrejöjjön óvoda és főiskola, technika háza, sza­badidőközpont, a gyár nevét viselő sportegyesület. Papp István szép és gaz­dag örökséget hagyott a ma­gyar elektronikai iparra és arra a városra, amelyet mé­lyen és okosan szeretett. Szókimondó, őszinte em­ber volt. A fizikai munká­sok ebből mindig megérezték a saját fajtájuknak kijáró közvetlen bizalmat, az irá­nyító munkában, társak pe­dig a kemény következetes­séget. Sokat követelt magá­tól is, másoktól is. Posztján maradt, mikor elérkezett a nyugdíjazás ideje, mert félt a tétlenségtől, s úgy érezte, képes még alapokat fektet­ni a jövőhöz vezető útra. Tevékenységét sok-sok magas elismerés kísérte. Négyszer vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát, kitüntették a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrenddel, és legutóbb az állami díjjal. Személyes életében is gondja bátor ember volt. Vállalta három gyerek fel­nevelésének gondját-örömét, tucatnyi rangos társadalmi megbízatás terhét-tisztessé­­gét. Üstökös volt, abból a szép, melegfényű fajtából, amely a felszabadulás után jelent meg. Fény volt, amely­hez igazodni lehetett. Egy tragikus véletlen, autóbaleset áldozata lett, őrizzük emlékét, vigyázzuk, gyarapítsuk az örökséget, amit ránk hagyott. Nagy Jenő A munkaidőalap védelmében módosítják a postai nyitva tartást A postahivatalok módosí­tott nyitva tartásáról tartott tegnap délelőtt sajtótájékoz­tatót a fővárosban Szathmá­­ri Géza, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság igazgatója. Hangsúlyozta, hogy az új nyitva tartási rend — amely július 7-től lép életbe — egy tavaly decemberi, a munka­­időalap védelméről szóló mi­nisztertanácsi határozat szel­lemében született. Alapvető cél, hogy ne csak munkaidő alatt intézhessék postai ten­nivalóikat az ügyfelek, s en­nek érdekében már koráb­ban is történtek intézkedé­sek. Az is gyakorlat volt az igazgatóság működési terü­letén, hogy nagyobb üzemek­ben kihelyezett kis postahi­vatalokat működtettek, ahol a dolgozók létszáma indo­kolta az ügyfélfogadást. Az igazgatóság területén 585, úgynevezett kishivatal van, ahol eddig pénteken tartottak egy órával tovább, 17 óráig nyitva. Mivel azon­ban ennek ellenére is a hét­fő volt a legzsúfoltabb, leg­látogatottabb postai nap, ezentúl egységesen hétfőn lesz a 8—17 óráig való nyit­va tartás. Az egységességet a távbeszélőhálózat, és a ki­alakult szállítási rendszer in­dokolja. A megyeszékhelye­ken szombaton 8—12 óráig, vasárnap pedig a főpostán 8—10 óráig fogadják az ügy­feleket. (Székesfehérváron a Kossuth utcai postán 12 órá­ig.) A hosszabbított nyitva tar­tást a helyi tanácsok igé­nyével egyeztették a volt já­rási székhelyeken, így Móron például hétfőn, Bicskén azonban szerdán tartanak nyitva 18 óráig a postán. Né­hány fiókban megszűnik a pénzbefizetés korlátozása egy órával a zárás előttig.

Next