Fejér Megyei Hírlap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

CT EZ* I CT E) IV/I CT^X/H I v,LAG ÚJ A TÖRVÉNY I EZw K­Z n I W I d VJI T C I egyesüljetek! A TELJES TERMÉKSKÁLÁT BEMUTATJÁK ---------------------------­------------------------- Hétfő, HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR 1986. szeptember 1. __________________ XLII. évfolyam, HÁROM MAGYAR GYŐZELEM 2050 Szam AZ ÖTTUSA IBV-N • |T|yrifn | n | JM Jd,TnT»xyr|rj | M1VTjri fn­ p MN­ ■ Ára: 1,80 Ft A közmegegyezés teremti meg a nemzeti cselekvés feltételeit Béke hétvége országszerte - Békenap Agárdon A sokszínű, változatos, meg­újulásra is képes magyar bé­kemozgalmat reprezentáló, az egész országra kiterjedő, számos hazai és nemzetközi béke és szolidaritási akció­hoz is kapcsolódó nagyszabá­sú békefesztivált rendeztek szombaton és vasárnap az Országos Béketanács és a Ma­gyar Televízió közös rendezé­sében. A fővárosban a Vörös­marty tér volt a rendezvé­nyek központja. Bánkon ifjú­sági békenapot, Érden béke­tanévnyitót tartottak. Gödöl­lőn az ország amatőr békeda­losai, Sopronban gyermekek, Százhalombattán pedig a kis­iparosok adtak egymásnak randevút a békerendezvénye­ken. Mindenütt kulturális műsorok színesítették a prog­ramot. Az Országos Béketanács el­sősorban azzal a szándékkal hívta életre ezt a nagyszabá­sú — a nemzetközi és ma­gyarországi béke és szolida­ritási akciókhoz is kapcsolódó — rendezvénysorozatot, hogy felhívja a figyelmet: az em­berek sokféle formában fejez­hetik ki békevágyukat, ötle­teik, kezdeményezéseik támo­gatásra találnak, s a béke­mozgalom aktivistáinak se­gítségével meg is valósulnak. A hétvégére hazánkba ér­kezett görög, francia, japán, szovjet, NDK-beli, holland, osztrák, lengyel és csehszlo­vák békemozgalmi képviselők mindkét napon részt vettek a békehétvége eseményein. A jelen vendégek között üdvö­zölték Jan Martensent, az ENSZ főtitkárhelyettesét is, aki nyilatkozatában elmond­ta, hogy nagy jelentőségű a magyar békemozgalom e hét­végi rendezvénye, amely hí­ven tükrözi, hogy a magyar emberek cselekvésre, és áldo­zatokra is képesek a béke ügyének érdekében. A fertőrákosi barlangszín­házban szombat este béke­nagygyűlést tartottak. Az eseményen részt vett Jan Martensen, az ENSZ főtit­kárhelyettese. A nagygyűlé­sen Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára többek között a következőket mondta: „A mostani békenagygyű­léshez hasonló demonstrá­ciókra szükség van, ha hi­szünk abban, hogy hatást, be­folyást, ...tudunk gyakorolni azokra,­­ akikre hatalmi hely­zetükből adódóan a döntés tartozik az emberiség sorsá­ról:’ Kis ország vagyunk — folytatta —, amely társadalmi be­rendeztetésénél, demokra­tikus és emberi jogokra fi­gyelő alkotmányánál fogva kivívta a világ országainak megbecsülését. Magyarország igazi külpolitikája mégis a belpolitika — hangoztatta. — Pólyák Ferenc fafaragó Agár­don készítette legújabb szob­rát A világ békéjére akkor tu­dunk hatással lenni, ha itt­hon emberszabásúak a viszo­nyok, ha nem válságok szab­dalják keresztül a társadal­mat, hanem közmegegyezés teremti meg a közös nemzeti cselekvés feltételeit.” Megyénkben Agárdon ren­deztek békenapot. „Boldog XXI. századot!” — ez a transz­parens fogadta az agárdi bé­kenap vendégeit szombat reg­gel. A strandon felállított színpadon délelőtt tíz órakor kezdődött a rendezvény, amely egész nap sokszínű programot kínált, több hely­színen, a résztvevőknek. A legfiatalabb korosztály, a gyermekek éppúgy találhat­tak korukhoz illő elfoglaltsá­got — lévén amatőr népi együttesek, dalosok és tánco­sok, továbbá az Állami Báb­színház műsora került színre — mint a politizáló felnőttek, akik a békecentrumban ren­dezett fórumon kaptak vá­laszt kérdéseikre. Nem sokkal tizenegy óra előtt befutott a béketúrán résztvevő kerékpáros csapat, amelynek tagjai Budapestről indultak a velencei-tavi ren­dezvényre. A strandon felál­lított sátrakban termékeikkel mutatkoztak be a megyében dolgozó kisiparosok, az MHSZ sátraiban pedig hajó- és re­­pülőmodellekben gyönyör­ködhettek a látogatók. A vízen és a parton sporto­lási lehetőség várta a fiatalo­kat, a rendezvény további helyszínein pedig autós ügyes­ségi verseny és népművészeti kirakodó vásár vonzott — a hűvös, szeles idő ellenére — több ezer érdeklődőt. A Fejér megyei békenapról —, amelyet az Országos Bé­ketanács és a Hazafias Nép­front Fejér Megyei Bizottsága a Magyar Televízió Hétvége műsorához kapcsolódva ren­dezett , több ízben adott helyszíni tudósítást a televí­zió, amelynek forgatócsoport­ja ott volt a Szabadbattyán­­ból Vajtára tartó békemenet gyalogtúra indulásánál is. M. E. Fotó: Rabáczy Szilárd Politikai fórum az agárdi békecentrumban Óriási Matrjoska baba fogad­ta a békenap vendégeit az agárdi strandon Köpeczi Béla tanévnyitó beszéde Lentiben Nő a nevelőtestületek döntési hatásköre Vasárnap Lentiben tartották az országos tanévnyitó ünnep­séget, s ennek keretében felavatták az ifjú zalai város új általános iskoláját. Köpeczi Béla művelődési miniszter az impozáns intézményből köszöntötte az 1986—87-es tanév kü­szöbén hazánk valamennyi oktatóját, tanulóját és mindazo­kat, akik szívükön viselik a magyar nevelés, oktatás ügyét. — A most kezdődő tanév — hangsúlyozta — a magyar oktatás történetének jelentős állomása: hatályba lép az új oktatási törvény, amely tör­ténelmünkben első alkalom­mal foglalja egységes jogi keretbe a nevelés és az ok­tatás egészét az óvodától az egyetemig. A törvény egyik fő jellegzetessége, hogy nö­veli az intézmények önálló­ságát. A jövőben a nevelő­­testületek döntési hatáskö­rébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek a pedagógiai programot, a működési sza­bályzatot, a házirendet ille­tik. Jelentősen megnő a tes­tületek szerepe az intézmé­nyek vezetőinek kiválasz­tásában, hisz a kinevezés­hez, a megbízatáshoz egyetér­tésükre lesz szükség. Remél­jük, mindez hozzájárul a pe­dagógusok felelősségének nö­veléséhez, az egyéni tulaj­donságok érvényre juttatásá­hoz, az iskola demokratiku­sabb működéséhez. A miniszter ezután arról szólt, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága ifjúsági határoza­tának és a KISZ nemrég el­fogadott programjának szel­lemében a jogszabályok mó­dot adnak a diákönkormány­zat továbbfejlesztésére, a ta­nulói és hallgatói közössé­gek tevékenységének kibon­takoztatására. Ebben a tekin­tetben is számítanak a peda­gógusok cselekvő együttmű­ködésére, hiszen a régi és az újabb iskolai, kollégiumi ha­gyományok egyaránt arra fi­gyelmeztetnek, hogy tanító és tanuló közös erőfeszítése teremthet csak értéket ki­emelő, minőséget, tehetséget megbecsülő szellemet. Hangoztatta továbbá, hogy az iskola támaszkodik a szü­lői munkaközösségekre. A családtól azt várják, hogy az értelmes együttélés normái­nak tiszteletére, a humanis­ta-szocialista értékeknek a megbecsülésére, a haza sze­­retetére neveljék a gyerme­keket. — Az oktatási törvény szellemében törekedtünk ar­ra — mondotta a követke­zőkben —, hogy jogi eszkö­zökkel is erősítsük az iskola és a társadalom közötti kap­csolatokat. Ezt szolgálja az iskolatanács, amelyet a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságai a tanácsokkal és az is­kolák igazgatóival egyetér­tésben alakítanak meg, s amelyek a helyi gazdasági, politikai és kulturális élet képviselőiből állnak. A jog­szabályok igyekeznek elő­mozdítani a gazdasági egy­ségek és az iskolák közötti együttműködést is a pálya­­választásban, a gyakorlati oktatásban, az elhelyezkedés­ben. Bízunk abban, hogy a gazdaság egyre inkább felis­meri: életbevágó érdeke az általános műveltségi színvo­nal emelése és a szakképzés javítása. A miniszter beszámolt a hallgatóságnak arról, hogy a z i£fiÖ­rt gazdasági nehézségek ellenére a kormány a hete­dik ötéves tervben a közok­tatás jelentős fejlesztését ha­tározta el. A következő öt évben tovább bővítik az óvodai hálózatot, s mintegy 3500—4000 általános iskolai, 2200 középiskolai tantermet, 3000 iskolai tanműhelyi mun­kahelyet és 6000—7000 diák­otthoni szálláshelyet hoznak létre. Az egyetemeken ebben az időszakban jelentős re­konstrukció folyik, és bővül a felsőoktatási kollégiumi há­lózat. Köpeczi Béla beszédét így folytatta: — A nevelés és oktatás ha­tékonyságának megjavításá­ban a pedagógusok játsszák a fő szerepet, ezért súlyosan esik latba, hogy helyenként hiány van szakemberekben. Ezt a hiányt igyekszünk pó­tolni a pedagógushallgatók létszámának növelésével, en­nek eredményeire azonban csak 3—4 év múlva számít­hatunk. Addig is arra törek­szünk, hogy a nyugdíjasok bevonásával és az aktív pe­dagógusok újabb teherválla­lásával pótoljuk a hiányokat, és szakmailag felkészítsük a képesítés nélkülieket. A miniszter bejelentette, hogy általános iskola első két osztályában a jövőben nem lehet képesítés nélkülieket al­kalmazni. A művelődési tárca veze­tője rámutatott: az említett jogi, gazdasági, személyi fel­tételek megteremtése azt a célt szolgálja, hogy nevelé­­sünk-oktatásunk járuljon hozzá a tudományos-techni­kai haladás eredményeinek hazai alkalmazásához, a gaz­daság fejlesztéséhez, a társa­dalom demokratizálásához, a személyiség sokoldalú, huma­nista szellemű formálásához. Ebben a fő eszköz a pedagó­giai munka korszerűsítése. Az 1978 óta bevezetett új tantervek és tankönyvek ki­próbálásának szakasza véget ért, és a tapasztalatok alap­ján az általános iskolában el­kezdték a szükséges változ­tatások végrehajtását. E tan­év programjának része az is­kolai testnevelés és a diák­sport fejlesztése is. A közel­jövőben megalakulnak a diáksportkörök és -egyesüle­tek. A testnevelés és a sport (Folytatás a 2. oldalon) Tanévnyitó, iskolaátadásokkal Fejér megyében ma több mint 56 ezer általános isko­lásnak és csaknem 17 ezer, középfokú oktatási intéz­ménybe járó diáknak kez­dődik meg a tanítás. Az új tanév ünnepélyes megnyitá­sát a hétvégén tartották az iskolákban. Több tanévnyitón nem csupán azt állapíthatták meg örömmel, hogy a gyerekek megint nőttek, gyarapodtak, hanem azt is, hogy megújult, bővült, korszerűsödött az is­kola is. Megyénkben az új tanévben csaknem hatvan­nal több tanteremben kez­dődhet meg a tanítás az ál­talános iskolákban, s több településen ez azt jelenti, hogy megvalósulhat a vál­tás nélküli munkarend. A tanévnyitót ünnepélyes iskolaavatással egybekötve tarthatták szombaton Csák­­váron, ahol a tizenkét tan­termes oktatási intézményt Nagy Jenőné, a megyei ta­nács elnökének általános helyettese adta át. Gárdony­­ban nyolc, Bakonycsernyén hat, Kálozon öt új tanterem­ben kezdődhet meg a tanítás. Ercsiben teljesen felújítva várta a tanulókat a tíztan­termes iskola. Székesfehérváron a Lenin városrészben a Kelemen Bé­la úti 16 tantermes általános iskola avatására vasárnap a tanévnyitó keretében került sor, ahol Szűcs Sándor, a városi tanács elnökének ál­talános helyettese mondott beszédet. Felvételünk a szé­kesfehérvári ünnepségen ké­szült.

Next