Fejér Megyei Hírlap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

TE, ÉN ÉS MINDANNYIAN Október 11-12 Gorbacsov-Reagan találkozó Reykjavikban Megállapodás született ar­ról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke október 11—12- én Reykjavikban, Izland fő­városában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorba­csov javasolta, s Ronald Rea­gan e javaslatot elfogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985 novem­berében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hoz­zá a TASZSZ. Lázár György hazaérkezett Belgiumból Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, aki Wilfried Martens belga miniszterelnök meghívására hivatalos láto­gatást tett Belgiumban, ked­den este hazaérkezett. Útjára elkísérte felesége. Kíséreté­ben volt: Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szabó Imre ipari, Tö­rök István külkereskedelmi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Németh József, ha­zánk brüsszeli nagykövete. Lázár György és kísérete fogadtatásán a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyet­tes és Horn Gyula külügyi államtitkár. Betakarították a napraforgót A közepesnél jobb termés burgonyából Elvetették az őszi árpa 25 százalékát A Fejér Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya hétfői jelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy az aszályos, napsütéses, kora őszi időjárás hatására két héttel előbb érnek a növények. Tavaly ilyenkor például a napra­forgónak is csak a felét takarították be az üzemek, tegnapig az összes termést (32 500 hektáron) magtárba szállították. A termés, a korábbi becs­lések ellenére, a legjobb re­kordokat is megközelíti. Az idei átlaghozam meghaladta a 2,4 tonnát, amíg tavaly, az időjárást tekintve jobb év­ben, „csak” 2,2 tonna volt. Az idei napraforgótermést értékelve a szakemberek fi­gyelme arra is kiterjedt, hogy milyen volt az üzemek közötti hozamkülönbség. Most 1,4 tonnától 3,3 tonnáig terjed az átlagtermés. A magasabb hozamokat Előszálláson, Dé­­gen, a Székesfehérvári Sza­­bad Élet Tsz-ben, a sárbogár­di Kossuthban és az Enyingi Állami Gazdaságban érték el. Táblaátlagaik és üzemi ho­zamátlagaik is kimagaslóak. A sárbogárdiak például 1000 hektár átlagában értek el 2,9 tonnát, az enyingiek 850 hek­táron kevés híján 3 tonnás hektárhozamot mértek. Ma már minden erő a ku­koricában dolgozik. Ennek a növénynek a betakarításával is jóval előbbre járnak a gaz­daságok, mint tavaly ilyenkor. Tavaly az összes termésből október elejére mindössze 3000 hektárnyit vágtak le, ma már túl vannak a termőterü­let 25 százalékán. A kukori­cák nedvességtartalma is kedvezőbb, zömében 14—16 százalékos, de 14 százalék alatt is bőven található kuko­rica, jóformán alig kell szá­rítani. Az üzemekből érkezett jelentések szerint az átlag 4—8 tonna között szóródik, de néhány gazdaságban, mint például a Cecei Béke Tsz-ben az eddigi betakarított terület átlaga elérte a 8,3 tonnát. Az Igazi Lenin Tsz-ben, a pol­gárdiaknál is 8 tonna fölött van a hektárhozam. Lajosko­­máromban, ahol 2000 hektár fölötti területen található ku­korica, kereken 8 tonna az eddig mért átlag. A burgonyatermelő üze­mekben a termésnek több mint a 70 százalékát szedték föl. A termés a tavalyihoz képest kevesebb (hektáron­ként 23 tonna), de minőség­ben, eltarthatóságban jobb. Hamarosan szedik a gazdasá­gokban a cukorrépát is. A cu­korgyártás megkezdődött. Ha néhány napon belül nem esik, a talaj száraz marad az utóbbi évtized legnehezebb cukorrépa szedésére kell föl­készülni. Ott, ahol megpró­bálkoztak vele, sajnos törik a gép is, a répa is, tehát a be­takarítás költségei növekedni fognak és a kevesebb hozam­ból kiesik egy bizonyos mennyiség. A korábbiaknál jóval magasabb cukortarta­lom talán valamelyest majd pózol a kiesésből. Az előzetes mérések szerint a répa cu­kortartalma 16 százalék fölött van. Megkezdődött a vetés az üzemekben: földben van már 5400 hektáron a repce. A magtermés iránt megnöveke­dett piaci igények hatására Fejér megyében egyszerre 3200 hektárral nőtt a repce vetésterülete. A tervezett őszi árpának a 25 százalékát ve­tették el. Készen állnak a ta­lajok a búza vetéséhez is; a magágy 60 ezer hektáron igen jó minőségben várja a búzát. A jelzések szerint várhatóan 20 ezer hektáron művelőutas rendszerű vetés is lesz. (peresztegi) Pártfórumon tárgyalták közkinccsé tenni a jót Megváltozott az évek so­rán a népi ellenőrzés arcu­lata, munkamódszere Duna­újvárosban. Szerepe fontos, szoros kapcsolatot tart a vá­ros politikai, állami és tár­sadalmi szerveivel, segítve azok munkáját. Ezért is hallgatott meg tegnap dél­utáni ülésén az MSZMP du­naújvárosi végrehajtó bi­zottsága tájékoztatót a NEB dunaújvárosi bizottságának munkájáról. Medveczkiné Takács Ró­zsa, a NEB dunaújvárosi bizottsága elnöke számolt be feladataik végrehajtásá­ról. Munkájuk során részt vesznek országos és megyei vizsgálatokban, amelyek ál­talában egy-egy nagy hord­erejű döntést, illetve tör­vényalkotást készítenek elő, ezeken túl maguk is szervez­nek a helyi problémák fel­tárására célvizsgálatokat. Ajtajuk mindig nyitva áll a lakosság előtt, gondosan fog­lalkoznak bejelentéseikkel. A vitában megállapította a testület, hogy korrekt és segítő módon végzi munká­ját a NEB. Szakmailag fel­készült a fiatalodó, kétszáz­­nyi népi ellenőrzési gárda. Hasznos információk kerül­nek birtokukba munkájuk során, amelyek hatékonyab­ban járulhatnak hozzá a jövőben a város vezető tes­tületeinél az információfor­rások bővítéséhez. Szoros a kapcsolatuk a pártappará­tus munkatársaival, kölcsö­nösen tájékoztatják egymást a város aktuális gondjairól. Elismerően szólt a végre­hajtó bizottság a népi ellen­őrök tevékenységéről, akik a jó és követendő példák fel­tárásával segítik mind a gazdálkodók, mind az álla­mi irányító szervek munká­ját. , M­VtAr /f% F h h «r­­\ 1 1h ^ »I g Eh Eh I Eh D ft A Eh EZT I VILAG A FORRADALMI ( 1 ■, | If IV1 | 1 ^ T | I egyesüljetek i MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY " ■ ■ W ■ »mm ■ ------------------------------------­_________________ Szerda, „AMÍG MEGSZÓLAL °któ­ber 10 A NAGY HARMÓNIA” XIII- évfolyam, ____________________ 231. szám ELCSERÉLT FEJEK • M 111LUM J 1 NiiiJB'IU UJJ IJJJ J ■||JL.l|i,i­lLIL-- — Ára: 1,80 Ft (0­­ kt. ) Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács Elfogadták a fejlesztés hosszú távú koncepcióit Tájékoztató a helyi tanácsok megyei irányításáról Beszámoló a megye könyvtárhálózatának helyzetéről Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron a Fejér Megye Tanács, Teubel György tanácselnök vezetésével, aki tájékoz­tatta a testületet a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülói között végzett munkájáról, a tanács tevékenységével össze­függő fontosabb eseményekről. A napirend második pont­jaként Fejér megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú koncepcióit vi­tatta meg a tanács testülete. Az írásban kiadott részletes anyaghoz (amit lapunk szep­tember 13-i számában ismer­tettünk), Heller Júlia tanács­elnök-helyettes fűzött szóbe­li kiegészítőt. Kiegészítőjét azzal kezdte, hogy több mint kétéves elő­készítő, tervezőmunka ta­pasztalatai összegeződnek a távlati koncepciókban. Az előkészítésben részt vettek a lakosság különböző cso­portjai: az előzetes tervezetet megvitatták az SZMT, a KISZ, a népfront különböző fórumai, a tanácsi bizottsá­gok; hasznos útmutatások­kal szolgált a megyei párt­végrehajtó bizottság, illetve a megyei pártbizottság ülése. A párt- és társadalmi szervek, testületek véleménye segített ráirányítani a figyelmet a legfontosabb feladatokra és azokra a feszültségekre, ame­lyeket a következő 15 évben feltétlenül oldani, illetve megoldani szükséges. Hangsúlyozta az elnökhe­lyettes, hogy a fejlesztési koncepció nem foglalhat ma­gában minden feladatot, nem adhat választ minden gond­ra, de olyan „fogódzót” je­lent a tanácsoknak a közép­távú tervek elkészítésénél, ami a legfontosabb fejleszté­si irányokat meghatározza. Arra hívta fel a helyi ta­nácsok figyelmét, hogy a koncepciókat rugalmasan ke­zeljék, esetenként vizsgál­ják felül, a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek szerint változtassák. A vitában elsőnek Barts Oszkárné, a megyei pártbi­zottság első titkára kért szót, ismertette azokat az irány­elveket, amelyeket a megyei pártbizottság szeptember 24-i ülésén elfogadtak. Felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi 15 év eredményeit összefog­laló részből néhány terület figyelemre méltó eredményei kimaradtak. Az „elszámolás­ba” természetesen az is bele­tartozik, hogy egyes területe­ken maradtak feszültségek, ellentmondások, sőt újak ke­letkeztek. Ezek között emlí­tette, hogy a termelő ágaza­tokban viszonylag lassú a korszerű követelményekhez igazodó szerkezetváltás, az új eljárások, módszerek, technológiák meghonosítása; a munkaerő-gazdálkodás nem eléggé segítette a haté­kony foglalkoztatást; nagy a tartalék a vállalatok közötti együttműködés, a kooperá­ciók fejlesztésében. A me­gyei pártbizottság is meg­erősítette azt a véleményt, hogy jelentős az ellentmon­dás a megye gazdaságának termelési színvonala, pro­duktuma, illetve az infra­struktúra, a kommunális el­látás színvonala között Az egészségügyi ellátottságban, a hírközlésben, a közműel­látásban meglévő feszültsé­gek már a gazdasági tevé­kenységére is kedvezőtlenül, fékezőleg hatnak. A feladatokról szólva hangsúlyozta: a fejlesztések­ben főleg a rekonstrukciós megoldások jöhetnek szóba a következő 15 évben. Az élő­munkával, az eszközökkel, az anyaggal való hatékonyabb gazdálkodást össze kell kap­csolni a piac igényeihez job­ban igazodó termékszer­kezet kialakításával. A kom­munális fejlesztésekben min­denekelőtt az arányosságra szükséges nagyobb figyelmet fordítani; a lakosság igé­nyeihez, a települések sze­repköréhez igazodva úgy, hogy az alapellátás színvo­nala mindenütt segítse a te­lepülés népességmegtartó erejét, csökkentse a városba áramlást. Kovács László, az SZMT titkára a szakszervezetek vé­leményét tolmácsolva tett ja­vaslatot további módosítá­sokra. Szekeres Károly (Ná­­dasdladány) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereske­delmi fejlesztésekben to­vábbra se feledkezzenek meg a­ diák- és közétkeztetésről. Tamás Miklós három kiste­lepülés (Isztimér, Bakony­kúti, Guttamási) fejlődésé­nek felgyorsulásán példázta az egyenrangú településfej­lesztés első eredményeit. Horváth András, a megyei népfrontbizottság titkára a koncepciók népfronton belüli vitájáról számolt be, hang­súlyozva: a tömegmozgalom a maga eszközeivel mindent megtesz, hogy segítse a meg­fogalmazott célok elérését. Nagy Jenőné, a megyei ta­nácselnök általános helyette­se az ifjúságról való gondos­kodással összefüggő felada­tokra hívta fel a figyelmet. A testület végül — a ja­vasolt módosításokkal együtt — elfogadta a megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú koncepcióit. Kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés A továbbiakban dr. Töttő János, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára tájékoztatta a testületet a helyi tanácsok megyei irá­nyításának gyakorlatáról és az irányítás továbbfejleszté­sének, tökéletesítésének fel­adatairól. Felvázolta a már két évtizede tartó irányítás­korszerűsítési folyamatot, amely jellemzője társadal­munk egészének, ezen belül a tanácsi munkának is. E folyamatban rámutatott, mi­lyen nagy mértékben növe­kedett az utóbbi időben a ta­nácsok feladat- és hatás­köre. Az állami és társadal­mi munkamegosztásban a lakosság életviszonyaival, közérzetének alakításával kapcsolatos tennivalók szé­les körével a tanácsok fog­lalkoznak, így az állami fel­adatok jelentős hányada tar­tozik a lakosság által válasz­tott népképviseleti szervek irányítása és ezáltal a lakos­ság ellenőrzése és befolyása alá. A jelentős mértékű de­centralizálás során érvénye­sült az a politikai törekvés, hogy a helyi érdekeltségű fejlesztési, ellátási, szolgál­tatási, igazgatási kérdések­ben — a valós igények és lehetőségek alapján — hely­ben döntsenek. Ez nemcsak hatásköri igazgatás-szerve­zési kérdés, mert a helyi ta­nácsok így válnak érdekeltté a helyi ügyek legmegfelelőbb eldöntésében és így vált lehe­tővé a lakosság közvetlen bekapcsolása a döntések elő­készítésébe, végrehajtásába. Több intézkedés történt an­nak érdekében, hogy a ta­nácsok feltételrendszere, munkájuk módszere a nö­vekvő követelményeknek megfelelően alakuljon. Foglalkozott az előadó a járások megszűnése után ki­alakult helyzettel, a helyi tanácsok megnövekedett önállóságával, felelősségé­vel, a városkörnyéki bizott­ságok, valamint az elöljáró­ságok működésével is. Hang­súlyozta: megteremtődött a szükségessége és lehetősége (Folytatás a 2. oldalon) Külön napirendi pontként foglalkozott a tanácsülés a megye könyvtárhálózatának helyzetével, a fejlesztés fő irányaival

Next