Fejér Megyei Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

fii\|C5 t7 _ _ _ _______________■^L CJ I Cm S3 Ril C f^X/ CH I | VILÁG PROLETÁRJAI, FIATALOK VITAI - 1 LlJ L II M­­ E_ %JU I I»» | l egyesüljetek, A MEGÚJULÁS FÓRUMAI ----------------------------­KORSZERŰBB VÍZELLÁTÁS ggj&, J a T$®s Hl Hetfe­ _________________________ I jgß BHBBjsT iSt HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR 9H r­'. S ^' __ 'ff l­flEB XLIII. évfolyam. _________________________ I B^R H RB «R w JHB m HÁROM ARANY, EGY CSAPÁSRA • # Ára: 1,80 Ft - \V ------------------------------­ A változó igényekhez igazodó ismeretterjesztés Küldöttek és meghívott vendégek népesítették be szombaton délelőtt Székesfehérváron az oktatási igazgatóság nagytermét. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IX. megyei küldött­gyűlésén elemezték a mögöttünk hagyott fél évtized munká­jának eredményeit, tapasztalatait. Előre mutatóan tanács­koztak annak a felismerés­nek tudatában, miszerint a TIT hivatását csak akkor tudja betölteni, ha megtart­ja és továbbfejleszti rugal­masságát, igazodóképességét, ha gyorsan reagál az idősze­rű művelődési igényekre Ehhez szükséges a társulati élet demokratizmusának szé­lesítése, az irányító tevé­kenység javítása, a megfe­lelő problémaérzékenység, a korszerű formák, módszerek alkalmazása. Részt vett a munkában Nagy Jenő, a me­gyei pártbizottság titkára, Heller Júlia, a megyei ta­nács elnökének helyettese és Lázár Tibor, a TIT Orszá­gos Központjának főosztály­­vezetője. Ott voltak a társu­lattal együttműködő politi­kai, társadalmi testületek megyei vezetői, a vállalatok, üzemek, intézmények képvi­selői. A küldöttgyűlést Pap László, a TIT Fejér Megyei Szervezetének titkára nyitot­ta meg. Ezután dr. Lancz Endre, a TIT megyei szerve­zetének elnöke fűzött szóban kiegészítést az írásos beszá­molóhoz és a határozati ja­vaslathoz. A továbbiakban a társulat megyei ellenőrző bi­zottságának jelentését egé­szítette ki Heller Júlia, az EB elnöke, majd felszólalá­sok következtek. A vita ösz­­szefoglalója után pedig vá­lasztással folytatódott a munka. Végezetül kitünteté­seket adtak át. Tartalmában megújuló, sokoldalú tevékenységet ösz­­szegezett beszámolójában a megyei elnökség és a szóbeli kiegészítés. (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a TIT IX. megyei küldöttgyűlése Több mint 400 millió forint értékű beruházás, dunántúli postaforgalmi központ készült el Székesfehérváron. Az új létesítmény avatásáról lapunk 2. oldalán tudósítunk A Horn-fok hősei A Szent Jupát vitorlás, fedélzetén a fehérvári Fa Nándorral és Gál Józseffel, szombaton, magyar idő sze­rint a délelőtti órákban sze­rencsésen megkerülte a Horn-fokot. Olyasfajta tel­jesítmény ez, mint a Mount Everest megmászása,­ a nyílt tengeri vitorlázásban nincs ennél nehezebb vál­lalkozás. A Far Gál kettős ezzel beírta nevét a sport­történelembe, ők ugyanis az első magyar sportemberek, akiknek sikerült ez a nem mindennapi bravúr! A hírhedt Horn-fokon te­hát túljutottak a hajósok, de a következő napokban nem kevésbé veszedelmes vizeken vitorláznak. Nem csupán a jeles földrajzi pont közelében kell fölké­szülniük orkánszerű viha­rokra, jéghegyek váratlan fölbukkanására, hanem azon túl is. Az An­tarktisz közelében az Atlanti-óceán még kellemetlen meglepeté­seket tartogathat. Egyelőre a szerencse kegyeibe fogad­ta őket, s remélhetőleg a következő napoban sem fordul el­­tőlük. Előrelátha­­­tólag két hétig tart, amíg elérik a La Plata öbölben fekvő Buenos Airest, az argentin fővárost, földkö­rüli utazásuk következő ál­lomását. Fa Nándor Gál József Új szovjet javaslat az európai közepes hatótávolságú rakétákról Külön kössenek róluk egyezményt Mihail Gorbacsov nyilatkozata A Szovjetunió 1986. január 15-én történelmi léptékű programot hirdetett meg, a nukleáris fegyverek szoká­­sos felszámolásának prog­ramját. Amikor ezt javasol­tuk, abból a szilárd meg­győződésből indultunk ki, hogy a jövő biztonsága nuk­leáris fegyverektől mentes biztonság. A szovjet vezetés, az ország védelmi tanácsa, amelynek vezetését rám bízták, mindig a figyelmé­nek központjában tartja or­szágunk, szövetségeseink biztonságának problémáit és az egyetemes biztonság kér­déseit. A legkisebb mérték­ben sem kételkedünk abban, hogy a földgolyó biztonsá­gát, az emberiség fennmara­dását közös erőfeszítésekkel és politikai eszközökkel, nem pedig fegyverekkel kell sza­vatolni. A népek, a pártok és moz­galmak túlnyomó többségé­nek józan gondolkodása, az emberiség léte megőrzésével kapcsolatos természetes cse­lekvési ösztön kizárja, hogy elfogadjuk az emberiség ön­­gyilkosságának logikáját. A világ előtt viselt nagyfokú felelősségtől áthatva a Szov­jetunió azért száll síkra, hogy találjanak kölcsönösen elfogadható megoldásokat a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes béke meg­teremtése érdekében. A Moszkvában nemrégi­ben megrendezett fórumon ismételten megéreztük tudo­mány és a kultúra, a politi­ka és a vallások képviselői­nek várakozását, aggodal­mát, feszült útkeresését, is­mét határozottan éreztük, hogy korunk fordulópontot jelent. Reykjavik megmutatta, hogy a nukleáris leszerelés nagyon is megvalósítható politika. Az izlandi főváros­ban egyetlen lépésre vol­tunk olyan döntések egész csoportjától, amelyek ösz­­szeségükben a nukleáris ve­szély frontjának mély áttö­rését jelentették volna. Eb­ben rejlik Reykjavik min­den nagyszerűsége és tragé­diája. A nagyszerű az volt, hogy megnyíltak a nukleáris fegyverektől mentes világ (Folytatás a 2. oldalon) Németh Károly hazaérkezett Finnországból Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese a Finn Kommunista Párt meghívására február 24. és 28. között pártküldöttség élén Finnországban tartóz­kodott. A delegáció tagja volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára, Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes veze­tője, és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. A látogatás során Németh Károly meg­beszéléseket folytatott Arvo Aaltoval, az FKP elnöké­vel és találkozott a Finn Kommunista Párt több más vezetőjével. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon kölcsö­nösen tájékoztatták egy­mást a két ország helyzeté­ről, a pártjaik előtt álló leg­fontosabb feladatokról. Át­tekintették a nemzetközi élet, valamint a nemzetkö­zi kommunista és munkás­­mozgalom kérdéseit. Az MSZMP küldöttsége szombaton hazaérkezett. (MTI) Szorgalom és hozzáértés A 2200 hektár szántón gazdálkodó Székesfehérvári Kossuth Tsz szombaton tar­totta­ zárszámadó közgyűlé­sét a Volán éttermében. A maroshegyi közösség szám­vetésén részt vett Somogyi László építési és városfej­lesztési miniszter, Knizse Gyula, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának tit­­kára, Kiss Sándor, a Fejér Megyei Tanács elnökhelyet­tese, ott voltak a megyeszék­hely párt­tanácsi vezetői, a Teszöv és a partnergazda­ságok képviselői. Mint Radics Mihály elnök összegezte, az aszály okozta, 10 millió forintnyi hozam­kiesést az állattenyésztés, főként a baromfi ágazat csak részben tudta pótolni. Az 1986-ban bevezetett ágazati önelszámoló rendszer és a hatékonyabb gazdálkodás azonban hathatósan csök­kentette a ráfordításokat. Ennek köszönhető, hogy a Kossuth Tsz tavaly árbevé­telét és nyereségét is, egy­aránt emelni tudta. A szorga­lom, hozzáértéssel párosul­va a 226 millió forint érté­ket és csaknem 30 millió fo­rint nyereséget hozott létre. A tsz nyereségtartalékát­­9 millióval növelte, az egy tagra jutó éves jövedelem pedig megközelítette a 97 ezer forintot. A fehérvári Kossuth az állattenyésztés rekonstruk­ciójára készül. Elavult ser­téstelepét felszámolta, a ba­romfitartás is fejlesztésre szorul és megkezdik az új szarvasmarhatelep, vala­mint takarmánytároló épí­tését. A maroshegyiek zárszám­adó közgyűlésén felszólalt Somogyi László miniszter, aki gratulált a közös gaz­daság jó eredményeihez. Ki­emelte, hogy a magyar gaz­daságban, iparban és mező­­gazdaságban egyaránt, a költségcsökkentés révén a jövedelemteremtő képesség növelése a legfontosabb fe­ladat. Erre adott jó példát tavaly a Székesfehérvári Kossuth Tsz tagsága. Kül­piaci helyzetünkről szólva a miniszter a műszaki fej­lesztés, a technikai színvonal emelésének szükségességét húzta alá, hiszen ez a meg­újulási folyamat egyformán szolgálja a termelékenység a termékminőség javítását és a külpiaci versenyképes­ség fokozását. A zárszámadó közgyűlés a tavalyi szocialista verseny­mozgalom elismerésével zá­rult. A tsz brigádjai közül négyen arany jelvényt, a legjobb tagok közül tizen­egyen Kiváló Dolgozó kitün­tetést vehettek át. Zs. Cs. Fehérvári Kossuth Tsz

Next