Fejér Megyei Hírlap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
MEH hírlapjmt Egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Megyei Semmelweis-napi ünnepség Fehérváron Székesfehérváron, a megyei tanács nagytermében tartották tegnap délután a Semmelweis-nap megyei ünnepségét. Telekesné dr. Guoth Zita, a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője köszöntötte az egészségügy jelenlevő dolgozóit, a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetőit. Ezt követően Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökének általános helyettese mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban felidézte Semmelweis Ignácnak, az egész emberiség javát szolgáló felfedező és alkotó embernek, orvostanárnak alakját, akinek szellemi hagyatéka mellett életműve társadalmi és erkölcsi szempontból is kimagasló, rendíthetetlen szilárdsággal küzdött tanai igazáért a megcsontosodott orvosi felfogással és katedragőggel szemben, miközben orvosi praxisát a legmagasztosabb humanitással, önzetlenséggel végezte, egyetlen céltól vezérelve, győzni a halált okozó kór felett, enyhíteni, megszüntetni a szenvedést. A továbbiakban méltatta a múlt század második felétől fellendülő magyar orvostudomány kiemelkedő alakjainak munkásságát, hangsúlyozva, hogy a felszabadult ország szocializmust építő társadalma tette lehetővé a nagy elődök álmainak kiteljesedését. Sorolva az egészségügy jelentős eredményeit, azt is elmondta, hogy egészségügyünk társadalmi, gazdasági előrehaladásunkkal gyarapodott. S a gazdaság, mely nélkül az egészségügy sem fejlődhet, most nehéz időszakát éli, s ez arra készteti életünk más szféráit is, hogy azzal a va-gyonnal, amellyel rendelkezzik a mainál racionálisab-ban gazdálkodjon. Vonatkozik ez az egészségügyre is, amelynek értékei nemcsak tárgyi eszközökben jelennek meg, hanem a szakma művelőinek felkészültségében, szellemében, humánumában. Önöktől, akikkel ma együtt emlékezünk és akik eddigi munkájukkal bizonyították, hogy ott vannak a magyar egészségügyet szolgáló élvonalban, azt várjuk, hogy eddigi munkájuk mai erkölcsi elismerése erősítse hitüket, tenniakarásukat. Legyenek erjesztői, továbbra is élvonalbeli harcosai a szocialista egészségügynek, elkötelezett alkotói szocialista rendünk továbbfejlesz- | lésének — mondta végezetül Nagy Jenőné, majd nagy megbecsüléssel gratulált a megérdemelt kitüntetések- hez. Ezt követően Teubel György, a megyei tanács el-nöke, a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagja átadta a kitüntetéseket és a megyei párt-, állami és társadalmi s szervei, testületei nevében kívánt sok sikert, erőt a további munkához a kitüntetett orvosoknak, gyógyszeré-szeknek, gondozóknak, ápolóknak, az egészségügyet különféle posztokon szolgálók- nak. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Hánfalvy László, a Központi Kórház-Rendelőintézet gyermekkörzeti főorvosa átveszi a Kiváló Munkáért kitüntetést Teubel Györgytől, a megyei tanács elnökétől Az Országos Béketanács elnöksége tárgyalta Kedden ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A testület — dr. Sztanyik B. lászló elnök vezetésével — napirendre tűzte a magyar és a nemzetközi békemozgalom közötti együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit, értékelte az idei béke- és barátsági hónap rendezvényei során szerzett tapasztalatokat. Az elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalását, hogy a békemozgalom a nemzetközi életben a bizalomerősítéssel, a népek közötti — így a testvérvárosokat és az egyes személyeket is egybefűző kapcsolatok ápolásával és erősítésével hatékony módon tudja elősegíteni a helsinki folyamat továbbvitelét. Ennek érdekében elhatározta: az európai nemzeti békemozgalmakkal folytatott konzultáció után kezdeményezni fogja, hogy 1988- ban Budapest adjon otthont egy olyan nemzetközi békemozgalmi vitafórumnak, amely a helsinki folyamat további erősítésére lenne hivatott Hálózatfejlesztések A városkörnyéki bizottság ülése Bicskén Bicske városkörnyéki bizottsága tegnap tartotta ülését, amelyen a körzet tanácsainak elnökei vettek részt. Az ülésen a székesfehérvári és a tatabányai ÉDÁSZ üzemigazgatósága VII. ötéves tervre vonatkozó bicskei körzetbéli fejlesztési, hálózatbővítési és rekonstrukciós terveit ismertette, valamint a távközlési fejlesztési lehetőségekről szólt a Budapest-vidéki Postaigazgatóság képviselője. Az elektromos hálózatban a középfeszültségű vezetékek száma a jövőben sem változik, ams keresztmetszetű gerincvezetékeket azonban nagyobbra cserélik. Így a viszonylag alacsony ipari fejlettségű terület villamosenergia-ellátása biztosított lesz. A Bicskekörnyéki községek kisfeszültségű hálózata a folyamatosan végzett vezetékcserék és a transzformátorsűrítések eredményeképpen korszerűen, biztonságosan felel- nek meg a’ követelmények- nek. A transzformátorállomások számát nem növelik, a cserékkel érik el a nö-vekvő teljesítményt. A meglévő teljesítmény tartalékok arra elegendőek, hogy az ÉDÁSZ valamennyi újabb bojler bekapcsolást elvégezzen. Az új utcák, a nagyobb építkezések, telekosztások villamos igényének kielégítésére a helyi tanácsok anyagi hozzájárulása szükséges. A telefonállomások növelésére, a hálózatbővítés után — Etyek kivételével — lehetőség nyílik. A folyamatban levő hálózatfejlesztéseken túl, a posta nem tudja az igényeket kielégíteni. Ezért tanácsi, közületi és egyéb gazdálkodók, valamint lakosság erőforrásaira támaszkodva kívánják a tervezett fejlesztéseket megvalósítani. A megyei nyilvános távbeszélő hálózat fejlesztésével egyidejűleg a bicskei körzet nyilvános hálózatát is bővítik. Pártfórumon tárgyalták A gazdaságban még sok a tartalék A gazdálkodó szervezetek 1987. első féléves tevékenységéről is tárgyalt, Seres József első titkár vezetésével a Székesfehérvári Városi Párt-végrehajtó bizottság. Előadója Máthé Ferenc politikai munkatárs volt, és a tájékoztató a Központi Bizottság 1986 novemberi határozatának végrehajtását elemezte. A kiegészítőben is elhangzott és a tájékoztatóban is megfogalmazódott, hogy az első félév gazdálkodásáról nem éppen kedvező az összkép, az előrelépés még várat magára, és nem sikerült megállítani a negatív folyamatokat. A munkafegyelemben, a munkaerő-gazdálkodásban jó irányúak a változások, ugyanakkor a gazdálkodás meghatározó területein nincs jelentős változás. A szerződéses fegyelem, az alkatrészellátás nem javult, és a vállalatok egy része a kivárásra rendezkedett be. Az év derekán a körzetben a termelési érték az éves terv 49, a nyereség 47 százalékát, az export 48 százalékát éri el. Kevesebb a rendelésállomány, mint tavaly, ez vonatkozik a szocialista és a tőkés exportra is. A féléves eredmények 7 százalékkal kisebbek a tavalyi időszaknál, a foglalkoztatottak száma másfél százalékkal csökkent, a beruházások pénzügyi teljesítése pedig a másfélszeresére nőtt. Az ipar teljesítménye kismértékben gyengébb a városi átlagnál, ennek oka néhány nagyvállalat és középüzem gyengélkedése. Az iparon belül egyébként vállalatonként igen eltérő a kép, és a gazdálkodásban sok egymást kioltó hatás érvényesül. A mezőgazdaságban a legtöbb gondot az időjárás okozta, ugyanakkor elhangzott, hogy az utóbbi hetekben már sokkal kedvezőbb a kép, mint év elején, és például gabonából jó közepes terményátlagokat várnak. A kereskedelem áruforgalma 2,5 százalékkal nőtt, az áruellátás összességében kielégítő. A lakosság készpénzbevételei 4 százalékkal, a kiadások ezt kissé meghaladva, 5 százalékkal nőttek. A hozzászólások szerint az első félév gazdálkodásában mindamellett kedvező tendenciák is vannak, megtalálhatók az útkeresés jelei. Többen hangsúlyozták, hogy a jó irányú intézkedések mellett a szabályozók változásának, a jelentősebb döntéseknek jobban kellene igazodniuk a politikai határozatok célkitűzéseihez szz. Szerkezetváltás Fejér megyében (14) Termelés-korszerűsítés Balinkán A Balinkai Szénbánya két új függőleges aknával és a hozzájuk tartozó külszíni, föld alatti létesítményekkel gyarapodott, illetve gyarapszik az 1975-ben megkezdett, s a tervek szerint, 1988—89- ben befejeződő rekonstrukcióval. E munkálatok lehetőséget nyújtanak újabb szénterületek termelésbe való bekapcsolására, a szellőztetés, a bányászati segédanyagok, eszközök, a meddő szállításának korszerűsítésére, a munkaidő jobb kihasználására, a biztonság fokozására. Az utóbbi tényezők adták meg ahhoz is az alapot, hogy gyökeresen megváltoztassák a termelés technikai-technológiai kereteit, mégpedig horizontális és vertikális bővítéssel. Korábban tavasszal-nyáron általában kettő, összeílésen három frontfejtést üzemeltettek és a fejtések szélessége nem haladta meg a 100 métert. A múlt év közepétől 150 méterre növelték fejtéseik szélességét, s csak kettőt üzemeltettek, illetve üzemeltetnek. Korábban egy-egy évben átlagosan 2,5 frontfejtésük termelt, összesen 250 méter szélességben, ezen túl egész évben kizárólag két frontfejtésből termelnek, összesen 300 méter szélességben. Ez a „szélességnövekedés’ adja a horizontális bővítést. . A balinkai mezőben két széntelep van egymás fölött. A kísérőtelepet — ami átlagosan 80 centiméter vastag — 45—50 centiméter meddőréteg választja el az alul lévő kitermelt, illetve kitermelendő, átlagban 220— 240 centiméter vastagságú főtelepről. A kísérőtelepet eddig nem tudták kitermelni. Most azonban elhatározták, hogy kitermelik, mégpedig az alsóval együtt, egyszerre. E vertikális (függőleges irányú) termelésbővítés lényege tehát az, hogy a két széntelepet, a köztük lévő meddőt, egy, átlagosan 3,6 méter vastagságú szeletben fejtik le. Ehhez vállalatuk, a Veszprémi Szénbányák várpalotai pajzsgyártó üzeme új biztosítószerkezetet (pajzsot) fejlesztett ki, ami lehetővé teszi a 3,6 méteres szelet biztonságos fejtését. Az új pajzsok őszre készülnek el és szerelhetik be a balinkai üzemben. Ezt megelőzve, kísérletképpen, a múlt év közepén az egyik 150 méteres frontfejtésükbe olyan pajzsot építettek be, amit 50 centiméterrel megmagasítottak, így a korábbi, 240—250 centiméteres szelet helyett, ebben a fejtésben már három méter vastagságot fejthetnek. A fejtések szélesítésével, s az egyik magasításával jelentősen fokozták a termelés koncentrációját és létszámot, költséget takarítottak meg, miközben növelték a teljesítményeket. A múlt év első felében 243 834 tonnát, a másodikban (a korszerűsítések után) 338 235 tonnát termeltek. A második félévben az üzem napi átlagos teljesítménye 1670 tonnáról 2271 tonnára (35 százalék), az egy dolgozóra, műszakonként jutó fejtési teljesítmény 15, tonnáról 21,8 tonnára, a föld alatti és az összüzemi teljesítmény pedig 35 százalékkal nőtt. A korábbi maróhengerrel gépesített, 100 méter széles, de nem magasított frontfejtésük napi átlagban 750 tonna szenet adott. A 150 méterre szélesített és megmagasított, maróhengeres fejtés napi átlagtermelése 1470 tonna volt, de előfordult olyan hónap is, amikor 1950 tonnára nőtt a napi átlag. Az idei első féléves termelési adatok további néhány százalékos termelékenység-növekedést mutatnak. T. F. Az ötven centiméterrel megmagasított frontfejtés