Fejér Megyei Hírlap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

Sajtótájékoztató a Parlamentben A szelektív iparfejlesztés programja A piac, ezen belül is nagyrészt exportorientált, szelektív iparfejlesztés cselekvési programjáról tájékoztatta az újság­írókat tegnap délelőtt a Parlamentben Kapolyi László ipari miniszter. Bevezetőben elmondta, hogy az utóbbi néhány év­ben már kétszer megvitatta a kormány az iparpolitika közép- és hosszú távú fel­adatai összegező elképzelé­seket. Program szerint még az idén az Országgyűlés előtt is számot kell adnia a mi­niszternek az ipar helyzeté­ről, a fejlesztéssel összefüg­gő elképzelésekről. Az Or­­szággyűlés szeptemberi ülése elé kerülő, a társadalmi-gaz­dasági kibontakozás teendői­vel összefüggő kormányzati munkaprogramnak is szá­mottevő részét képezik az iparpolitikai elképzelések Magáról a programról szólva a miniszter hangsú­lyozta: az ipari szerkezetát­alakítás igényét, feladatait, annak hatását a társadalmi­gazdasági környezettel össz­hangban, a reformfolyamat felerősítésének részeként szükséges vizsgálni. Ügyelni kell arra, hogy a ma, a hol­nap és a távolabbi jövő el­képzelései ne keveredjenek és ne keresztezzék egymást. Az ipar szerkezetében alap­vető változás (amikor a fel­dolgozóipar aránya eléri a 70 százalékot) csak a követ­kező évtized közepére vár­ható; nem halasztható vi­szont a költségérzékenység, a minőség, a termelékenység javítása, ezek tehát minde­nütt mai feladatok. A belső piacépítésben na­gyobb figyelmet fordítanak a differenciálásra. Főleg azokból a tartós fogyasztási cikkekből igyekeznek bővíte­ni a kínálatot, választékot (kisfogyasztású személygép­kocsik, tévékészülékek, ház­tartási gépek, eszközök) amelyeknek hozzáférhetősé­ge nélkül nem várható el a fogyasztóktól az energiával való takarékosság. Bizonyos vitákra utalva hangsúlyozta a miniszter, hogy a főmunkaidőben vég­zett tevékenység jobb meg­becsülésének nem kell együttjárnia a vgmk-k és egyéb belső vállalkozási for­mák visszaszorításával. El­lenkezőleg, az a cél, hogy — mivel a teljesítményeket el­sősorban a főmunkaidőben szükséges javítani — a gaz­dasági munkaközösségek te­vékenysége kapcsolódjék jobban a nap­feladatokhoz, és jelenjenek meg olyan új belső vállalkozási formák, amelyek a tulajdonosi kötő­dést erősítik. Különösen az úgynevezett autonóm mun­kacsoportok kialakulását tartaná fontosnak az ágazati minisztérium, mint a belső vállalkozás legkorszerűbb formáját. Szükség van arra is, hogy a szocialista brigá­dok vállalásait is közelítsék az ilyen vállalkozásokhoz. Külön kitért Kapolyi László arra, hogy az ipar szerkezetét egyeztetni szük­séges a munkaerő szerkeze­tével. Felesleges azon vi­tatkozni, hogy lesz-e, elke­rülhető-e a munkanélküli­ség, hiszen a korszerű, úgy­nevezett „húzóágazatokban” is kihasználatlan kapacitá­sok vannak; az átlagos mű­szakszám 1,2 és 1,7 között változik. A szerkezet válto­zásával összefüggő munka­erőmozgás kapcsán ne a fe­leslegességet, hanem a kor­szerű képzettség szükséges­ségét emlegessük; a képzés, az átképzés, a továbbképzés javítására szükséges nagyobb gondot fordítani. Kérdésekre válaszolva a többi között elmondta a mi­niszter, hogy káros szembe­állítani az alapanyag-ter­melő és a feldolgozó ipart; korszerű anyagok nélkül lehetetlen korszerű feldol­gozóipart kiépíteni. Az azon­­ban elhatározott szándék, hogy a kitermelő ipar fej­lesztését egyértelműen alá­rendelik a feldolgozó ipar fejlesztésének, szükségletei­nek. Szóba került, hogy sze­mélygépkocsi-összeszerelő ügyben vállalatközi tárgyalá­sok folynak a japán Suzuki céggel. A szovjet ZAZ sze­mélygépkocsi típusból (a Zaporozsec gyárral kialakí­tandó együttműködés ter­mékéből) szeptemberben érkezik hozzánk az első öt mintapéldány. Szó van az új Skoda típus gyártásában va­ló részvételről, a lengyel au­tóiparral való együttműkö­désről is. F. F. Államtitkári tájékoztató a MÉM-ben Agrártermelésünk hároméves teendői A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és a fagazdaság 1988— 1990-es munkaprogramjának előkészítéséről tájékoztatta tegnap délelőtt az újságírókat dr. Villányi Miklós államtit­kár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Elöljáróban elmondta, hogy a program kidolgozása az MSZMP Központi Bizott­sága 1986 novemberi határo­zata után kezdődött. A ter­vezetet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet tárgyalta meg. Új lendületet adott a munkának a KB jú­liusi állásfoglalása. A ter­vezetet­ a szükséges kiegé­szítések után augusztus 24- én az Országgyűlés mező­­gazdasági bizottsága is meg­tárgyalja, hogy aztán a Par­lament elé kerülő kormány­­programba ileszthető legyen. Az államtitkár hangsú­lyozta, hogy agrártermelé­sünk továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a népgazda­ságban. Biztosítania kell a belföldi ellátást, a népgazda­­ság külkeresk­edelmi egyen­súlyának javítását­­,és a jö­vedelemtermelő-képesség növelését. . "• Az élelmiszerter­m­elés­ het­ven százaléka kerül hazai felhasználásra. Figyelembe véve a már elért magas fo­gyasztási színvonalat, nem annyira a mennyiségi bőví­tés a cél, hanem az élelmi­szerek választékának, minő­ségének a javítása. Merész, de nem irreális az az elképzelés, mely szerint az élelmiszergazdaságnak 1990 végéig ötven százalék­kal kell növelnie konverti­bilis elszámolású egyenlegét. Ehhez, a kivitel dinamikus növelése mellett, a behoza­talt jelentősen mérsékelni szükségeltetik.­­ A piac elvárásaihoz jobban igazodó, más szerke­zetű és minőségű export­­struktúra kialakítására van szükség. A termelők és a feldolgozóipar szervezett kapcsolatának javítása mel­lett erősíteni kell a külke­reskedelem közös érdekelt­ségét, kockázatvállalását — mondta dr. Villányi Miklós. Továbbra is meghatározó lesz a gabona- és a húster­melés. Ugyanakkor bővítik az egyenként kisebb volume­nű, de gazdaságos, kézimun­ka-igényes termékek előál­lítását. A mezőgazdaságban, de főleg az élelmiszeripar­ban termékszerkezet-váltás­ra lesz szükség. A választék, a kiszerelés, a csomagolás korszerűsítését jól szolgálja a tej-, a szesz-, a baromfi- és a tartósítóiparban már részben megvalósult fejlesz­tés. Hasonlókra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban is. A tárca meg akarja való­sítani a búza, kukorica és a napraforgó beltartalmi ér­ték szerinti átvételét. Növe­lik a kukorica és az árpa, csökkentik a búza vetéste­rületét. A kertészeti növé­nyek termesztésében a ház­táji gazdaságokra a jövőben is nagy szükség lesz. Sürgető feladat a vágó­marha-termelés gazdasá­gosságának javítása. Mérsé­kelten tervezik növelni a sertéshústermelést párhuza­mosan a minőség javításá­val. A juhtenyésztés fellen­dítésének érdekében a mi­nisztérium jövőre további érdekeltségnövelő ösztönző­ket kíván bevezetni. Fej­leszteni kell a baromfiága­zatot a piaci igények és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével. G. G. [ ^Sifl­jfcfl4(1rc^­ I ( f--------------1 FEJÉR MEGYEI (“­“) HETI VILÁGHÍRADÓ ■ kV Mmm II M­­­mmm VJ I bal V------------------/ . I I | 1987. augusztus 1. HÉTVÉGI MELLÉKLET | £S || fi I 1 ^ |«8ff XLIII. évfolyam, HONVÉD—VIDEOTON AZ MLSZ-BEN ^ # inTTOTTITHOTíHlIAáAf FJILKl'P [MWl!hyfHVTITl Áro 2 20 Ft MIT TERVEZNEK A MŰSZAKIAK? tfTi l&WEP . UH­U Ti c * lg A­­ill M Szombat, /& Felfelé igyekszik a nagyvenyimi Spirál Nagyvenyimen a­ zirci apátság hajdani olajütője he­lyén a hetvenes—nyolcvanas években egy dinamikusan fejlődő üzem létesült. Min­denesetre a Spirál Autójaví­tó Vállalat illetékesei jó üz­letet kötöttek, amikor 1971- ben megvásárolták az egysé­get, s azóta a vállalat 3-as számú, nagyvenyimi üzeme­ként működik. A fejlődésre jellemző, hogy 1971-ben az üzem 125 dol­gozója 14 millió forintnyi termelési értéket produkált — majd 1 millió forint vesz­teséggel — viszont 1987-ben, az első félévben 100 millió forint termelési értéket 28 millió forint nyereséggel ál­lítottak elő, igaz 260-an. Az is igaz, hogy másfél évtized­del ezelőtt 8 forint volt az átlagórabér, most, beleszá­mítva az augusztusi emelést is, 31 forint. Legfontosabb termékük —­ mint Deák Ferenc üzemveze­tőtől megtudtam — a tömlő­­szorító bilincs. Ezt svéd alap­anyagból svéd — lízingben bérelt — gépsorokon gyárt­ják. Évente 12—13 milliót. Ugyanakkor a svéd partner­nek évente mintegy 65 mil­lió bilincshez való csavart is szállítanak. (Az utóbbit hazai alapanyagból állítják elő.) Ezenkívül személyau­tókhoz gyártanak kipufogó­dobot, évente százezret, ja­vítanak személyautó fékpo­fákat, harmincezret egy év­ben, s mintegy negyvenezer elektromos hosszabbító ká­beldugót is előállítanak. Az üzem évről évre gazda­godott, fejlődött. Négy új műhellyel, három raktárral és a legmodernebb, számí­tógép-vezérlésű gépsorokkal gyarapodott az elmúlt másfél évtizedben. Kiépült a telep vízrendszere, fűtéshálózata, kommunikációs rendszere. Termékeik, szolgáltatása­ik keresettek a hazai és kül­földi piacokon egyaránt. Er­re építve szeretnének ha­sonló ütemű fejlődést elérni a következő években is. S. M. A számítógép-vezérlésű, bérelt gépsorokon percenként két­száz csavart gyártanak a tömlőszorító bilincshez Magyar pártküldöttség Lengyel­országban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Petrovszki Istvánnal, a KB tagjával, a KB párt- és tömegszervezetek osztá­lya vezetőjével — a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására — július 27— 30. között Lengyelország­ban tartózkodott. A delegációt fogadta Ka­­zimierz Cypryniak, a LEMP KB titkára, aki tá­jékoztatást adott a lengyel testvérpárt előtt álló idő­szerű feladatok teljesítésé­ről. A magyar küldöttség tanulmányozta a lengyelor­szági önkormányzati szer­vek és tömegszervezetek te­vékenységét, a LEMP ve­zető szerepének érvényesü­lését a társadalmi-gazdasá­gi megújulás időszakában. (MTI) A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Fejér Me­gyei Bizottsága. A testület elsőként tájékoztatót hall­gatott meg az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülésének állásfoglalásá­ról. Utána megvitatták és elfogadták az Ifjú Gárda parancsnokság 1987—88. évi munka- és üléstervére vonatkozó javaslatot és az elmúlt képzési év tapaszta­latairól­ szóló jelentést. 180. szám Megkezdődött az export 28 ezer tonna búza a dunaújvárosi magtárban Július közepén, pontosan 14-én, kezdődött a „nagy­üzem” a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dunaúj­városi üzemegységében. Ugyanis ezen a napon fo­gadták az idei első szállít­mányt, a perkátai termelő­­szövetkezetben aratott búzát. Major András üzemvezető elmondotta, hogy július 29-ig több mint 28 ezer tonna bú­za került a magtárakba. Megkezdődött az idei termés exportja is, a hónap végéig mintegy 9 ezer tonnát rak­tak uszályokba. A vasbeton­siló és vízirakodóban 24 órás műszakokban, folyamatos a munka. Egy műszakban 1400 —1600 tonna gabonát tudnak uszályokba rakni. Az üzem éves tervében egyébként több mint 60 ezer tonna gabona (búza, árpa, zab) fogadása és forgalmazá­sa szerepel. A napi ötven tonna kapa­citású dunaújvárosi malom­ban is megkezdődött a múlt héten az új búza őrlése. Je­lenleg fele-fele arányban készül­t- és újbúzából a liszt.

Next