Fejér Megyei Hírlap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

­ FEJÉR MEGYEI GY|\ ASZÁLY ÉS VISZÁLY TÁCON ■ ■ ■ ■ W ■ hn ■ V------------------------------­----------------- | ■ i|H ■ ■ ■ ■HM ■ I ■. --------------------\ TÁJÉKOZTAT A TANÁCS I SS99 9 »11 ‘ | H9S1 .U -$j1 m WB “ Kedd, HOLLAND KONYVKIALLITAS | ‘ r# lg ■■ XLIV. évfolyam ' H 51. szám LÁTTUK, HALLOTTUK, OLVASTUK ! » # Ára 1,80 Ft I —it 9­9 _ WBm Éji 1988. március 1. A bérklub nem páholy Az elmúlt években úgy tűnt, a közgazdasági szabályozók a középszerűséget „díjazzák". Mert azokat a gazdálkodó­­ szervezeteket, ahol a nyereség, az eredmény átlagon felüli volt, nagyobb mértékű elvo­nással „büntették", és alapo­san megadóztatták a dolgozó­kat bőkezűbben fizető válla­latokat is. A társadalmi-gazdasági ki­bontakozás programja zöld utat enged minden kezdemé­nyezésnek, amely oldja ezeket a még meglévő fékeket és el­lentmondásokat, gyorsítja az innováció, a tudományos-tech­nikai haladás folyamatát, erő­síti a piaci versenyképességet, ösztönöz a hatékonyabb, gaz­daságosabb termelésre vagy segít a népgazdasági egyen­súly javításában. Alig fél esztendeje hallhat­tunk először a bérklub tagság­ról. A szigorú feltételekhez kö­tött tagsági „igazolványt" még nem kapták kézhez az érintett vállalatok, odaítéléséről most döntenek, öt, nem is akármi­lyen kritériumot kell a bérklub tagoknak teljesíteniük ahhoz, hogy az országosan engedélye­zett 2,5 százalékos bérfejlesz­tésnek — az elért eredményeik alapján — akár négy-ötszörö­sét is teljesíthessék. Aki a klub „házirendjének" egyetlen pont­ja ellen vét, kizárásra ítélte­tett, sőt súlyos pénzbüntetésre is számíthat. Ezért alapos meg­fontolás és felelősségteljes döntés­ után pályázott az a több mint háromszáz hazai vál­lalat, amely eredményessége, kiegyensúlyozott pénzügyi hely­zete és jelentős mértékű tőkés kivitele révén egyáltalán gon­dolhatott a belépésre. Megyénk gazdálkodó szer­vezetei közül például a Video­ton Elektronikai Vállalat, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat, vagy a bicskei gyár­ral rendelkező MMG Automa­tika Művek évek óta nyeresé­ges, ezenkívül stabil tőkés pia­ci kapcsolatai, sőt piacbővítési lehetőségei vannak. A klubtag­sághoz garantálni kell a pályá­zónak a vagyonarányos válla­lati nyereség több mint tízszá­zalékos és a konvertibilis ex­port hasonló mértékű növeke­dését. A felvétel elbírálásakor két évre visszamenőleg meg­vizsgálják, korrekt-e a jelölt a belföldi árak alakításánál, mert az árképzés gyakorlatának tisz­tasága is nagy súllyal esik lat­ba. Ezenkívül a jelentkező gaz­dálkodó szervezet nem vehet igénybe állami dotációt és fo­lyamatosan kiegyensúlyozott, zavaroktól mentes gazdálko­dást kell folytatnia Egyik feltétel sem könnyű, a bérklub nem páholy. A bank­intézetek „mankója” alkalmi­lag segíthet ugyan a megszo­rult vállalaton, ám a hitelfel­vétel lehetőségei szigorodtak és az ehhez szükséges pénz­ügyi eszközök is szűkösek. A kiegyensúlyozott pénzügyi gaz­dálkodás alapja, hogy a válla­­­lat ne költsön többet, mint amit megtermel, másrészt áru­ját ne saját raktáraiba, hanem a vevőinek gyártsa. Nyerni csak az tud, aki mer­g tartja a mondás, így igaz ez a bérklub tagságra is. Tisztelet a pályázóknak a kockázatvál­lalásért, amellyel ezúttal nem­csak saját, hanem a népgaz­daság érdekeit is szolgálják. Szentkuti Eszter A mozgalom időszerű kérdései A SZOT elnökségének állásfoglalása Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzé­tett állásfoglalás a beérke­zett információk szerint szé­les körben alapvetően pozi­tív visszhangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszervezetek tevékenysé­gének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmazódott, találkozik a tagság többségének helyes­lésével. A tagság igényli és támo­gatja az ágazati szakszerve­zetek és a SZOT felelős ál­láspontját, fellépését a dol­gozók széles rétegeinek élet-és munkakörülményeit érin­tő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tu­datában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az or­szág társadalmi, politikai té­nyezőinek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadalmi i gaz­(Folytatás a 2. oldalon) Gazdaságosan, hatékonyan, határidőre A megyei beruházási vállalat tervei A Fejér Megyei Beruházási Vállalat eredményesen zárta a múlt évet. Tanácsi és egyéb megbízásból összesen 1,4 mil­liárd forint értékű tevékenységet végeztek. Árbevételük 22 millió forint volt, és a­ tervezett nyereséget is elérték. Fejér megyében a VII. öt­éves tervidőszakra megfogal­mazott beruházási célok alapvetően nem változtak. A vállalatnak a múlt évben hármas feladatsornak kellett eleget tennie: lakás-, iskola- és egészségügyi beruházá­soknak. A szerényebb gaz­dálkodási körülmények kö­zött is a megyében 409 lakás elkészült, ebből 375 Székes­­fehérváron (140 tanácsi és 235 OTP-lak­ás). Agárdon át­adtak 34 szociális jellegű ta­nácsi garzonlakást, ebből a székesfehérvári tanács tízzel rendelkezett. Áthúzódó beruházásként ta­valy a megyeszékhelyen át­adták a Seregélyesi úti szak­munkásképző iskola 8 tan­termes új szárnyát. A Bregyó közben épül a 16 tantermes új középiskola, az ARÉV ki­vitelezésében. Az oktatási, művelődési jellegű épületet 1989-ben kell átadni. Sere­gélyesen 15 tantermes iskola épül. Idén Tordason is átadják rendeltetésének a 8 tantermes általános iskolát. Tavaly Szé­kesfehérváron a Széchenyi utcában megoldották az Ének-Zenei Általános Isko­la elhelyezését. A Zalka Má­té utcában a városi televízió és a sport- és ifjúsági osz­tály kapott helyet egy felújí­tott épületben. Ugyancsak befejezték a velencei úttörő­tábor fejlesztését, ahol több mint 600 gyermek nyári üdülésére van lehetőség. A múlt évben felavatták a me­gyeszékhelyen a társadalom­­biztosítási igazgatóság új épületét is, amely révén je­lentősen javultak a munka­­körülmények és az ügyfélfo­gadás színvonala. A vidéki beruházások kö­zül még szükséges kiemelni a lajoskomáromi postát és a szolgáltatóházat, amely szin­tén befejeződött. A második fontos terület a megyei kórház beruházása. A fejlesztési mérséklés el­lenére erre a célra 203 millió forintot költöttek. A terv­időszak végéig, 1990-ig el kell készülnie a rendelőinté­zetnek, és meg kell teremte­ni a diagnosztikai hátteret is. Móron folyik a 16 mun­kahelyes rendelőintézet épí­tése, 55 millió forintos költ­séggel, s jövőre befejeződik. Székesfehérváron a Lenin­­városrészben idén elkészül a 4 munkahelyes orvosi ren­delő. A vállalat kiegészítő tevé­kenységként területelőkészí­téssel is foglalkozik. Idén el­kezdték a gárdonyi strand rekonstrukciós programját és elkészült a lepsényi és a polgárdi iskola tervdokumen­tációja is. Grabsits László igazgató hangsúlyozta, hogy 1988-ban folytatódik a székesfehérvári fedett uszoda építése. Tavaly 45 millió forintot költöttek e kivitelezésre. Idén már 80 milliós értéket építenek be. A cél olyan munkaterület ki­alakítása, amely lehetővé te­szi a folyamatos belső sze­relést. Ugyancsak fontos a szé­kesfehérvári szennyvíztisztí­tó további építése, a szenny­víziszap elhelyezésének és kezelésének megoldása. Nagy gondot fordítanak a műemlékvédelemre is. Idén elkezdődik a megyei múzeum épületének és a Csók István utca 17. szám alatti régi me­gyeházának a felújítása. To­vább folytatódik az iszka­­szentgyörgyi és a fehérvár­csurgói kastélyok rekonst­rukciója. Székesfehérváron az év végéig 32 milliós költ­séggel el kell végezni a Hu­nyadi Közgazdasági Szakkö­zépiskola felújítását is. A Fejér Megyei Beruházá­si Vállalat a tanácsok csök­kenő anyagi lehetőségei miatt, idén 850—900 millió forintos beruházási kerettel számol. Csató József Tavaly elkészült a Seregélyesi úti szakmunkásképző 8 tantermes új szárnya is Tanácsülés Dunaújvárosban Városfejlesztés, lakásgazdálkodás ülést tartott tegnap délután Dunaújváros Tanácsa, Sáros­ József tanácselnök vezetésével. A testület munkájában részt vett dr. Sziklai Antal, a megyei tanács elnöke, Horváth And­rás, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A testület beszámolót hallgatott meg a két tanács­ülés közötti időszak fonto­sabb eseményeiről, továbbá megválasztották a megyei tanács tagjai sorába dr. Ko­vács Pált, a Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályá­nak vezető főorvosát. Döntést hozott a testület a városi tanács 1988. évi költ­ségvetését és városfejlesztési tervét illetően. Dunaújváros tanácsa egymilliárd-három­­száztízmillió forinttal gaz­dálkodik ebben az esztendő­ben. A kiadások döntő há­nyadát a város intézmény­­hálózatának működési és fenntartási költségei viszik el. Fejlesztési célokra 268 millió forintot fordít a ta­nács, jelentősebb új beruhá­zások indítására nem kerül­het sor az idén. Folytatódnak a már megkezdett beruházá­sok, többek közt a gyógype­dagógiai iskola építése, befe­jeződik a városi kórház konyhájának rekonstrukció­ja. Kétmillió forintot kíván­nak fordítani a Pentele vá­rosrész úthálózatának kor­szerűsítésére. A fejlesztési elképzelések között kiemelt helyet kap 1988-ban is a la­kásépítés; 122 millió forintot áldoz a városi tanács új la­kások építésére. A tanácsülés egyik kiemelt napirendi pontját képezte a hatályos lakásügyi tanácsren­delet módosítása. Dunaújvá­rosban több mint tízezer ta­nácsi lakás van, a helyi sza­bályozás tehát a város lakos­ságának jelentős részét é­rin­ti. Nagy vitát váltott ki a tanácsi bérlakások elidege­nítése, illetve megvásárolha­­tóságának kérdése. A testü­let részletesen megvitatta az előterjesztett alternatívákat, és minden véleményt figye­lembe véve határozott a té­mában. A döntés értelmében a vá­rosi tanács lakásállományá­nak 55 százalékára érvényes az elidegenítési korlátozás. Nem vásárolhatják meg a bérlők a régi városmag egy részén a bérleményeket, to­vábbá a területi megkötés nélkül nem idegeníthetők el azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok sem, ame­lyekben a kétszobásnál na­gyobb lakások aránya az 50 százalékot meghaladja. A város nyugdíjasházában lé­vő lakások is korlátozás alá esnek. V. I. Építési telkek a város körül A nyolcvanas évek kezde­tétől, folyamatosan csökkent Székesfehérváron — miként az országban is — az állami lakások építése, ezzel egyide­jűleg több magánerős lakás készült. 1986-ig viszonylag nagyszámú építési telket tu­dott a tanács kijelölni és tartós használatba adni. Székesfehérvár Város Ta­nácsa V. B. műszaki osztá­lyára évente átlag 4—5 ezer telekigénylés érkezik, ám ennek csak töredékét tudják kielégíteni. A megyeszékhe­lyen jelenleg egyáltalán nem tudnak építési telket adni. A műszaki osztályvezető, Heinrich Péter tájékoztatása szerint, a városkörnyéki tele­püléseken, Szabadbattyán­­ban, Sárkeresztesen és Pát­­kán van még lehetőség átla­gosan 300 négyszögöl nagy­ságú építési telkek kijelölé­sére, amelyeket a székesfe­hérvári igénylők és jogosul­tak között, kívánnak kiosz­tani. Szabadbattyán mellett szólnak a jó közlekedési és közművesítési lehetőségek. Itt hosszú távon ezres nagy­ságrendű telkek kijelölése lehetséges. 1987-ben 40 telek készült el és 14 talált gazdá­ra. Sárkeresztesen az első ütemben 25 telek kialakítását tervezik a nyolcvanból, bár itt előzőleg meg kell oldani a biztonságos vízellátást. Pát­­kán megfelelő az infrastruk­túra, itt 60 építési telket je­lölnek ki a közeli jövőben. Az árakról annyit, hogy a fehérvári magánforgalomban lévő telkek feléért lehet hoz­zájutni az előbbi helyeken építési telekhez. p. a. Sárkeresztesen 80 telek kialakítását tervezik Fotó: Fási László

Next