Fejér Megyei Hírlap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
szág területére ma estig változóan felhős lesz az ég, főként északon lehet egy-egy zápor. Az északnyugati szelet eleinte az hőmérséklet 14 és 19 fok között alakul. Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hőmér- Celsius-fok FEJÉR MEGYEI Alföldön még kísérhetik gi ■'£ A jB széllökések, J |K ■ többnyire mérsékelt dél- yí fi O nyugati szél várható. A -fifi , ' ifi fi fi : -jÉ (1926), legalacsonyabb »Taf B fo »Fi BH Bio »1 B 880*» ■« átlaghőmérséklet 8,2 Celsius-fok. Szerda, 1989. november 1., XLV. évfolyam, 259. szám Ára: 4,30 Ft Az interpellációk, kérdések napja az Országgyűlésen Népszavazás: november 26-án Elnökválasztás: január 7-én Felhatalmazás a kormánynak a bős-nagymarosi szerződés módosítására Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáriris ülés megkezdése előtt — reggel 9 óraikor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefke (Békés m., 15. ,v.k.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a Parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a ke-reskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintetttárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövőévi természeti gabonaáraikat állapított meg. Ezaddig érvényes, amíg az ártörvénytaz Országgyűlés meg nemtárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértetett, s az Országgyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabólcs-Szatmár m. 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy amezőgazdasági ágazatban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A kormány ús megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági ésélelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő sem a Parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításaikor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdaságii keresetszabályozás megszűnése kerüljönbe az adótörvénytervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Árvai Lászlóné (Heves m. 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a Parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986- ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselőis és az Országgyűlés is elfogadta. Fenyvesi Henrik (Somogy ,m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizetővendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülőkörzetekben, a Balaton környékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a venéglátáshoz szükséges infrastruktúrát kialakítani. Véleménye szerint a Balatonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszii lehetővé. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást, így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás, a telekadó, a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Megdöbbenve értesültem róla — mondotta —, hogy a költségvetési koncepcióban a körzeti, területi feladatok között nem preferált a gyermek- és ifjúsági üdültetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük ennek finanszírozására. Akármenynyire rossz az ország anyagi helyzete mindez megengedhetetlen. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy az 1990-es költségvetés jóváhagyása előtt hiba lenne a kormány részéről erre érkezni egyes részletkérdésekben. Az 1990-es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról, hogy elvonnák a támogatást a gyermek és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —, hogy az államháztartás nehézségei miatt (Folytatás a 2. oldalon) Kapcsolgatom a televízió gombjait, keresek valami lazítót — alkonyodik, kinn szem mereg az eső, ráérek kicsit, •egyedül vagyok. Kapcsolgatom s a Parlament tűnik föl •a képernyőn. Már kapcsolnám tovább, mert este szoktam megnézni az összefoglalót, meg most mint mondottam — olyan lazíthatnékom van. Aztán megáll a kezem a távirányítón. Elsőbb nem is a témára figyelmezek, pedig a mi kis összezsugorított hazánkban mennyi indulatot is váltott már ki, mennyi vér és könny folyt már miatta, hanem aformára. Arra, hogyan emelkednek szólásra a képviselők. Fegyelmezetten, a parlamen- t táris formákat betartva kén s szülnek véleményt nyilváníta-ni a törvényjavaslatról. A V Tisztítótűz földtörvényről. A földről. S fölforrósodik a terem levegője, a tisztelt képviselő urakkiesnek fegyelmezettségükből, s dehogyis olvasnának egy betűt is előre elkészített papírosokból! Mozdul akéz, a test, a váll, villan a tekintet, elfullad a hang, vagy csattan a fölháborodástól — zeng a kupola. S csodák csodája, az indulatok nem elszabadulnak, hanem éppen szárnyukra veszik a gondolatokat! Nincs pongyola megfogalmazás, nincs fölösleges ,töltelékszó. Tulajdonképpen ők „azt hiszemek” nélkül, világos, érthető, ostorcsapáspontosságú mondatok hangzdnak. A téeszelnök, a miniszter, a gazdálkodó nem paragrafust, élettelen jogszabályt, ■visszás törvényt körvonalazásásán, indulatai sodrában azt mondja, amit érez, amit gondol, ami fontos. Sallang és távoltartás nélkül. Jó nézni a képviselők arcát, amely nem hűvös egyformaságról, de személyes érzésekről árulkodik. Jó hallani a fölszökő hangsúlyokat. S jó gondolni: ezek az indulatok hány százunkat, ezrünket, százezrünket kavarják föl otthon, ugyanígy, s már mióta i S az indulatok csitulásával, miként szelídülnek végre fegyelmezett törvényekké. Mert kell a fegyelem, de csak az a fegyelem, amely az érzések és indulatok tisztítótűzén átesett. — zsoltár — ! December 2-3-én szovjet-amerikai csúcs Mihail Gorbacsov és George Bush első találkozójára idén decemberi 2 3-án kerül sor a Földközi-tengeren: a megbeszélések felválva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter. -M Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, tegnap az Országház Munkácsy Termében a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából találkozott a különböző pártok és szervezetek képviselőivel mti Terefoto Dunaújvárosi védnökség Csomakörös felett • Állásfoglalás a leendő önkormányzatokról Már nyári ülésen eldöntötte a dunaújvárosi tanács, hogy védnökséget vállal megsemmisítésre ítélt erdélyi település felett. A tegnap délelőtti ülésen tehát már csak az adott település kiválasztása volt a feladat. A tanácstagok nagy többséggel Csomakörösre, Körösi Csoma Sándor szülőfalujára szavaztak, a mintegy ötszáz lakosú Kovászna megyei falucskára. Határozatukról értesítik a budapesti román nagykövetséget, a magyar kormányt, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi munkatársait. Felkérik a magyar külügyminisztériumot, hogy a rendelkezésükre álló információkkal segítse a dunaújvárosiakat Csomakörös sorsának figyelemmel kísérésében, s hogy védnökségüknek konkrét tartalma is legyen, információkat kérnek a Csomakörösről Magyarországra menekültekről, hogy lehetőségeihez mérten segíthesse őket új életük megszervezésében a város. A tegnapi tanácsülésen egyébként több más napirendi pont mellett döntöttek a helyi választókörzetekben működő szavazatszámláló bizottságok elnökeinek és titkárainak, valamint tagjainak megbízásáról. Gondosan ügyelve arra, hogy az akár a köztársaságielnökválasztáson, akár a helyhatósági választáson jelölteket állító pártok tagjai neve(Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozás a nagyvállalatnál Munkástanács lesz a Videotonban? A munkavállalói beleszólás kell! Az utóbbi két esztendőben jórészt megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a magyar vállalatoknak, így a Videotonnak is működnie kell. A vállalat átalakítva külső kapcsolatrendszerét, szervezetileg idomult a változásokhoz, ma már vállalatcsoportként, nagyon jelentős külföldi tőkét bevonva működik. Ez a tény is indokolja, hogy belső életét — elsősorban érdekképviseleti, érvényesítési rendszerét — is igazítsák, az elmaradást pótolva, az új helyzethez. E gondolatokat vázolta Kázsmér János elnök, vezérigazgató, a tegnap délutáni tanácskozást megnyitva, amelynek céljaként a fentieket jelölte meg. Az eszmecserében részt vettek az MDF, az MSZP, az SZDSZ, a BAL, a SZOT és a Vasasszakszervezet, a Szolidaritás Munkásszövetség országos és helyi szerveinek képviselői éppúgy, mint a nagyvállalatnál már megalakult első munkástanács elnöke, a dolgozók képviselői. A vita középpontjába nagyon rövid időn belül a tulajdonreform, az érdemi munkavállalói beleszólás, s lehetséges intézménye, a munkástanács került. Párt(Folytatás a 3. oldalon) Az exportot korlátozzák, Kínából importálunk Nem lesz húshiány Nincs Magyarországon globális húshiány, és várhatóan az év végén sem lesz — tájékoztatta kedden az MTI munkatársát Szórádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi főcsoportfőnöke. Elmondta azt is, hogy helyi ellátási zavarok tapasztalhatók, ezek megelőzésére a minisztérium intézkedéseket tett. Mint ismeretes, a nyáron a sertéshúsért rendkívül magas árat fizettek szinte mindenütt a világon, s ez arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy minden mozgósítható készletüket exportálják. Főként az élősertésnek volt nagy keletje. Ezért aztán a hazai piacon felszökött az élőállatok felvásárlási ára, s a különböző felárakkal együtt elérte a kilogrammonkénti 62—70 forintot. Azért, hogy ez a helyzet megszűnjön — húzta alá a főcsoportfőnök —, s ne kelljen még átmeneti húshiány• (Folytatás a 3. oldalon)