Fejér Megyei Hírlap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Kedd, 1990. január 2., XLVI. évfolyam, 1. szám Ára: 4,30 Ft Fegyverek zaja nélkül kezdődött az új esztendő Romániában Véglegessé vált a vezetés hatalmi szervezetének összetétele - Lehetőség új pártok alapítására - Eltörölték a halálbüntetést - Leállították a gigantikus beruházásokat - 450 tonna vöröskeresztes segélyszállítmány Fegyverek zaja nélkül lépett az új esztendőbe Románia. Bukarestben csendes volt az éjszaka. A lakosság figyelembe vette a rendőrség felhívását, amely arra vonatkozott, hogy szilveszterkor ne robbantsanak petárdákat, mert ez megtéveszti a készenlétben levő katonai egységeket és rendfenntartó erőket. A bukarestiek otthonukban töltötték a szilvesztert, és ezúttal a román televízió jóvoltából szórakoztató műsort élvezhettek egészen a hajnali órákig. Romániában nemcsak az újév első napja munkaszüneti nap, hanem január 2-a is, mert a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa erre vonatkozó rendeletet adott ki. Az év utolsó napján a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa újabb rendeleteket adott ki, átszervezéseket hajtott végre és kinevezéseket eszközölt. Véglegessé vált a vezetés hatalmi szervezetének öszszetétele. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke Ion Iliescu, akinek feladatköre azonos az államfői jogkörrel. Első alelnök: Dumitru Mazilu. Elnökhelyettesek: Cazimir Ionescu, Király Károly. Titkár: Dan Martian, ők valamennyien tagjai a tanács végrehajtó irodájának. A testületnek összesen tizenegy tagja van, a felsoroltakon kívül Bogdan Teodoriu, Vasile Neacsa, Silviu Brucan, Gheorghe Manole, Ion Caramitru és Nicolae Radu is a végrehajtó irodához tartozik. A tanács tizenkét munkabizottságot hozott létre. Azok egyike a nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozik és elnöke Király Károly. Rendeletileg szabályozták Romániában a pártok alapítására és működésére vonatkozó előírásokat. A jövőben szabadon alakítható politikai párt vagy társadalmi szervezet. Fasiszta célkitűzésű pártot, vagy olyan szervezetet, amely az állam törvényes rendje ellen küzd, nem engednek működni. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa újabb, korábban hozott rendeleteket helyezett hatályon kívül. Szám szerint húsz törvényt helyeztek hatályon kívül, köztük a boltok és éttermek nyitvatartását szabályozó rendelkezést, így például szerte Romániában az éttermek este kilencig voltak csak nyitva, ezt a gyakorlatot az új rendelkezés megszüntette. Akárcsak az 1978- ban kiadott úgynevezett önigazgatási törvényt, amely kötelezte a megyéket, hogy önállóan biztosítsák lakóik ellátását. Nem kell a jövőben az országból kivándorló személyeknek „adót” fizetniük. A Ceausescu-diktatúra a kivándorlókat arra kötelezte, hogy oktatási és egészségügyi ellátási költségek címén bizonyos összeget fizessenek az államnak. Megszüntettek egyes gazdasági, főként az energiaellátás és bányászat területén bevezetett katonai ellenőrzést, eltörölték a kötelező hűségesküt, és a kistermelőknek nem kell kötelezően szerződniük az állammal. Feloldották a piaci termékek kötött árrendszerét: a termelők a piaci kereslet-kínálat alapján alakítják ki az árakat. Rendelet szabályozza azt is, hogy a politikai pártok munkahelyeken nem szerveződhetnek, csak a lakóhelyeken. Helyi idő szerint vasárnap 23.00 órakor hangzott el a bukaresti rádióban és televízióban Ion Iliescunak, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének „újévi köszöntője”. Közölte: a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa eltörölte a halálbüntetést, leállította a Ceausescu-diktatúra gigantikus beruházásait. A Duna-csatorna, az új Constantai kikötő, a bukaresti új közigazgatási palota építését nem folytatják, a terveket felülvizsgálják. Romániában márciustól bevezetik az ötnapos munkahetet. Kijelentette, hogy a Ceausescu által bejelentett több mint 60 millió tonnás gabonatermésről szóló hír súlyos valótlanság volt, mert mindössze 16,9 millió tonna termett. Számos olyan intézkedést jelentett be, amely a parasztság vállalkozói kedvét ösztönzi. A továbbiakban szólt arról, hogy az új vezetés nehéz helyzetet örökölt, amelyből csak együtt, egységben tud kilábalni az ország. „Nem vagyunk rabjai semmilyen ideológiának, széles körű dialógust akarunk az ország egész lakosságával, beleért(Folytatás a 2. oldalon) GYERTYÁK ÉLŐKÉRT ÉS HOLTAKÉRT. A Népművészek Egyesületének Fejér Megyei Szervezete, a megyénkben élő, alkotó népművészek 1989. december 31-én délután Székesfehérváron, a palotavárosi királyparkban, Bethlen Gábor fejedelem emlékoszlopánál gyertyát gyújtottak. A jelenlévők mély együttérzésüket fejezték ki a romániai árvákkal, a szegényekkel, a sebesültekkel és kegyelettel megemlékeztek a harcokban elesett áldozatokról lvesznek, akiket támogatni kell A megye jobban jár, de... Az Országgyűlés a legutóbbi ülésszakán első olvasatban tárgyalta az 1991-től érvénybe lépő államháztartási reform tervezetét. Ennek főbb témái: a költségvetés, a tanácsi gazdálkodás, az elkülönített pénzalap és a társadalombiztosítás. A tanácsi gazdálkodás több lényeges eleme már 1990-től életbe lép, azzal a szándékkal, hogy mérséklődjön a központi újraelosztás szerepe. Dr. Gálicz Tibor, a megyei tanács vb közgazdasági és költségvetési osztályának vezetőjét arról kérdeztük, miként érinti a reform megyénk településeit, tanácsait, milyen előnyökkel jár és lesznek-e hátrányai? — A tanácsi gazdálkodás- ban meghatározó szerepe lesz a személyi jövedelemadónak, amely a lakhely szerinti tanácsokat illeti majd- Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó országos átlaga 6500 forint, a Fejér megyei ennél magasabb, 6912 forint. Adódik ez abból, hogy néhány településen magasabb az egy személyre jutó személyi jövedelemadó, így például Székesfehérváron 9821 forint, Dunaújvárosban 9634 forint, Kincsesbányán 9803 forint, Pusztavámon 8946 forint, Móron 8445 forint. A költségvetés kiegészítést ad azoknak a ta(Folytatás a 2. oldalon) ---------------------------------r*f,téli idő Várható időjárás az ország területére ma estig: változóan felhős, párás, helyenként ködös idő várható, elsősorban az ország nyugati felében kisebb hószállingózás és ködszitálás is előfordulhat A keleti, délkeleti szél többnyire gyengemarad. A legmagasabb nappali hőmérséklet az átmenetileg ködös helyeken fagypont körül alakul, a tartósan ködös helyeken —2 és —5 fok között várható. _ ______■ Egyetlen napot sem... Fáradt, másnapos a város. Néhány mogorva arcú koránkelő — vagy épp ez éjszakán szemhunyásnyit sem alvó— rója sietős léptekkel az utcákat . . . Hol van már az új esztendőt köszöntő éjszakai, éjféli szirénabúgás, papírtrombitaszó, önfeledt kacagás, pezsgős-koccintás, mámor? Szorgalmas utcaseprők takarítják az üvegtörmeléket, petárda-maradványokat, az aszfaltba taposott konfettiszemeket. Egy betört kirakatot rendőrautó vigyáz... Milyen évre ébredsz Magyarország? Milyen reményekkel, vágyakkal, tervekkel? Behozunk-e valamelyest az évtizedes késésekből!? Többen fognak-e örülni ebben az évben, mint bánkódni és dühöngeni? Az elégedettek lesznek-e többen vagy az elégedetlenek? A bontás vagy az építés , éve lesz-e 1990? ■ Mennyi kérdés és háromszázhatvanöt napnyi válasz. Az elsőt írjuk. A kérdések napját. Az utcasarkon — mint már két éve mindennap e reggeli órában ■— gumicsizmás, kopott kucsmás, zsákját átalvetőként hordó bácsi bukkan fel ... A kukákban guberál. — Boldog, új évet! — néz rám. — Köszönöm, önnek is! Egy napot sem hagy ki? — Nem lehet, nem szabad egyetlen napot sem! — replikázik, majd komótosan megigazítja az iszákot, s ballag tovább. Stossek Mátyás Szűrös Mátyás r • r • I M u is/• újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Köszöntöm Önöket az 1990- es esztendő első napján. Boldog új évet kívánok a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárának, a határainkon túl élő magyaroknak, minden becsületes jó szándékú embernek szerte a világon. Reménységgel és bizakodással, ha nem is minden aggodalomtól mentesen köszöntöm Önöket a XX. század utolsó évtizedének küszöbén, egy eseményekben, rég várt fordulatokban gazdag esztendő után, 1989 kiemelkedő év volt hazánk életében. Nagy és ígéretes történelmi átalakulást, mindenre kiterjedő, radikális reformfolyamatot bontott ki a társadalmi és az állampolgári akarat. Ezt azonban szinte a huszonnegyedik órában, az általános összeomlás közvetlen veszélyével szembesülve sikerült megtenni, s az új esztendőiben gazdasági talpon maradásunkért és nemzeti méltóságunkért — a történelemben nem először — újra aggasztó körülmények között kell megküzdenünk. A nagy átalakulásban súlyos teherként nehezednek ránk négy évtized következményei. Kudarcot vallott a szocializmusnak kikiáltott gazdasági és politikai gyakorlat, mert szembefordult a valóság törvényeivel, a szabadság és az igazság általános követelményeivel, mert magával az emberrel került összeütközésbe. Kitartásra, megsokszorozott energiára van most szüksége a nemzetnek a politikai, az anyagi és erkölcsi romok eltakarításához, a demokrácia és a jólét megalapozásához. Kedvező körülmény, hogy Közép- Kelet-Európában sorra leomlottak a diktatúrák. Szakadatlanul kérdezzük, hogyan és miért jutottunk idáig. Hiába rázzuk azonban indulattal az öklünket, és annak sincs értelme, hogy nap mint nap elpanaszoljuk balsorsunkat, sérelmeinket, a ránk telepedett idegen akaratot magunk és a világ előtt. A bölcs és haragmentes szembenézésnek, a józan számvetésnek lehet csak helye és haszna. Úgy tűnhet néha, hogy történelmünk nem egyéb, mint örökös nekifeszülések és kudarcok sorozata. De hogyan maradhattunk meg akkor mégis annyi balszerencse, oly sok viszály után magyarnak, Magyarországnak? Hamis és indokolatlan, sőt félrevezető a teljes reménytelenség keserű, önfeladó érzete. Történelemünk nem a szakadatlan szerencsétlenségek halmazata, hanem a törhetetlen újrakezdések megtestesítője és kifejezője. Ez a tanulság tölthet el bennünket reménységgel a mai időkben is, amikor ígéretes segítőkészséget tapasztalunk ugyan világszerte, de a magyar társadalom és gazdaság átalakítását mégis magunknak kell önmagunkért véghezvinnünk, akár emberfeletti erőfeszítések árán is. Tudjuk és érezzük: minden a mi munkánkon múlik. Sok szó esik gazdasági segélyekről, de támogatni csak azt lehet és érdmese, aki erre rászolgál. Segíts magadon, az Isten is megsegít! — Vallja a népi bölcsesség, s bizonyára azok a körök is, amelyek kiállására bizton számítunk. Tisztelt Hallgatóim! Sorsfordító volt az elmúlt esztendő. Megjelentek és működnek már az új politikai erők és pártok, létrejöttek az állampolgári szabadság, a jogállamiság biztosítékait jelentő első sarkalatos törvények, gyökeresen megújítottuk alkotmányunkat, kikiáltottuk a köztársaságot. Bízhatunk már a demokratikus rend erejében, nem fenyeget immár bénítóan az erőszak és a visszarendeződés. Eltökélt a közös szándék, hogy az Önök, a nép akarata szerint, amit majd szabad, demokratikus választásokon nyilváníthat ki, végigmegyünk a megkezdett úton. A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, és ahol a magyar és más nemzetiségű állampolgárok megtalálják számításukat. Működő demokráciára, türelmes humanizmusra, történelmi értékeink vállalására van ma szükségünk. Csak így, az embernek ember iránti szolidaritására, a szülők, a gyermekek és unokák, a testvérek, a rokonok és a barátok szeretetére építve válik lehetővé, hogy mielőbb kilábaljunk a válságból, csak így válhat teljessé jövendőnk. Legyen beleszólásuk az állampolgároknak a közügyekbe, az országos és helyi döntésekbe. Az eltartott tisztviselők, a minisztereket is beleértve, legyenek az adófizető polgárért és ne fordítva. A parlamenti és lakossági demokrácia, az önkormányzat útját járjuk és ezt az utat alkotmányosan, törvényesen kell megtennünk. Kedves Honfitársaim! Türelemre és megértésre kérem Önöket. Állítom és hirdetem, hogy az országnak van fizikai és lelkiereje, elszántsága a küzdelemre,,e azokra még akkor is, ha sajog minden porcikája. Manapság legnagyobb gondunk az, hogy a gazdaság formálódása nem követi a politikai átalakulást. Elengedhetetlen, hogy a gazdaságos, nyereséges termelés legyen az értékmérő, kapjon illő elismerést minden, valóban értéket teremtő munka. De nem lehet sikere semmiféle racionalistának és közérthetőnek tűnő politikának, amely megmenti ugyan az államot a csődtől, a költségvetést a hiánytól, de olyan áron, hogy az állampolgárok szegény sorsra jutnak, vagy elvesztik hitüket. Az állam és a költségvetés tartósan csak akkor nyerheti vissza egyensúlyát, ha az ország polgárai szociális biztonságot, garantált jólétet élveznek. Célunk a vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság megteremtése, a magas műveltség, a kultúra elterjesztése, a vállalkozó kedv ösztönzése, oly módon, hogy a jövedelmek természetes differenciálódása mellett is szembeszállhassunk a fenyegető nyomorral, és a jövőben senki se kerülhessen méltatlan emberi s kilátástalan anyagi, szociális helyzetbe. Radikális fordulatra, gyökeres, demokratikus társadalmi változásokra van szüksége Magyarországnak, abban az értelemben is, hogy semmilyen párt, semmilyen erő se kerülhessen többé egyeduralmi helyzetbe. Jól működő, korszerű, rugalmas, a mérnököket, feltalálókat és a munkásokat nagyrabecsülő gazdálkodási szerkezetre van szükség. Jó költőkre és kereskedőkre, holtig , tanuló papokra és bölcs földművelőkre. Elégedett emberekre, akik jól megélnek a teljesítményük szerinti jövedelemből, okos befektetéseik hozadékából, olyan országra, ahol létbiztonság és nyugalom van. A Magyar Köztársaságban az ésszerűségnek kell áthatnia a hatalmat. A társadalom erkölcsének nem lehet más alapja, mint a munka. a (Folytatás a 2. oldalon)