Fejér Megyei Hírlap, 1990. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1990-06-01 / 127. szám

LOTTÓ: 14, 31, 57, 69, 85 FEJÉR MEGYEI Péntek, 1990. június 1., XLVI. évfolyam, 127. szám Ára: 4,30 Ft Kissé melegebb idő Várható időjárás ma es­tig: a nappali gomolyfel­­hőképződés mellett min­denütt többórás napsütés lesz. Helyenként zápor, zi­vatar várható. Zivatar ide­­jén megerősödik a szél. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 19, 24 fok között alakul. Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hőmér­séklet 32,5 Celsius fok (1979), a legalacsonyabb 7,6 Celsius fok (1955), a sok­évi átlaghőmérséklet 19,0 Celsius fok. Ügyrendi és politikai viták az Országgyűlésben Módosították a földtörvényt, szigorították az állami ingatlanok elidegenítését A jövő héttől, hétfőn és kedden ülésezik a T. Ház Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Ház­bizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és ked­­den tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanács­kozik. A bejelentés vélhetően találkozott a képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Ország­­gyűlés, szinte „egymásba értek” a plenáris­ ülések. Az Országgyűlés bizottságai — szükség szerint — szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácsko­zások napján nem tarthatnak ülést A plénum munka­rendjéhez hasonlóan 10.30 órakor kezdik tanácskozásai­kat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a par­lamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők a Parlamenten kívüli feladatainak elvégzé­sére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat bi­zottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják meg. Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Or­szággyűlés a földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával foly­tatja munkáját Másfél nap elteltével, sok­kal inkább ügyrendi és po­litikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslat­ról vitázva, az Országgyűlés — 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett — elfogadta a föld­törvény módosításáról szóló s az állami ingatlanok elkó­tyavetyélését megakadályozó tervezetet. A csütörtök délelőtt lezaj­lott általános vita mottójá­ul Dénes Jánosnak (MDF) az a mondata szolgálhatna: „amennyire egyszerű volt mocsokká gyűrni a tulajdont annál bonyolultabb ezt törvényesen a kor szint­jén, a világ erkölcsének megfelelően rendezni ”. Már ebből a megjegyzésből is ki­tűnt: szó volt az ülésterem­ben állami termelőszövetke­zeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő önkor­mányzati tulajdonról, egy­kori paraszti és polgári ma­gántulajdonról. A vita alaphangját mégis a Fidesz és elsősorban Or­bán Viktor előző napon el­hangzott hozzászólása adta meg — s ahogyan ők fogal­mazták —, a képviselők ma inkább az ő nézeteiket mi­nősítették, semmint érveiket ellenérveikkel cáfolták vol­na. Mások pedig — miként az elnöklő Szabad György egyik kommentárjában erre is kitérve utalt — a konkrét témától eltérve szólaltak meg. A Fidesz — amelynek vé­leményét ezúttal Ungár Klá­ra, majd később Tirst Ta­más fejtette ki ismételten — következetesen kiállt amel­lett, hogy a törvénymódosí­tásra szellemét tekintve szükség van, ám benyújtott formájában, a módosító ja­vaslatokkal együtt kezelhe­tetlen, ezért ismételten sür­gette a teljes tulajdonkon­cepciót a kormánytól. Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt frakcióve­zetője arra figyelmeztette: a közvélemény nem érti a vi­ta lényegét, nem érti, hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új földtörvény tárgyalásáról van szó, hanem olyan tör­vényjavaslatról, amely lehe­tővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a földtör­vénnyel összefüggésben a Parlamentnek legyen még miről tárgyalnia. Idézett is egy levélből saját vélemé­nyének alátámasztására. Ám az Országgyűléshez, a kép­viselőkhöz érkező állampol­gári levelek ismertetésétől Fodor István, a független képviselők megbízottja óva intett, viszont Kónya Imre, az MDF parlamenti csoport­jának vezetője „megvédte” a felszólalót azzal, hogy a köz­véleményre igenis figyelni kell, különösen akkor, ami­kor a törvényhozás botlado­zik, s a képviselők előkészí­tés nélkül alkotnak tör­vényt. Ekkor kért szót Kövér László (Fidesz), kijelentve: sem Torgyán Józsefnek, sem másnak nem fog sikerülni az, hogy a Fideszre rákény­­szerítsék a parasztság­, a vallás- és az egyházel­lenes­ség szerepét. Ugyan utalt arra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását éppen a kormánypártoktól érkező módosító javaslatok sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett, amelyet a módosítások mó­dosításának nevezett. Dor­­ (Folytatás a 2. oldalon) Bod Péter Ákossal a Videotonról Mózs József Fejér megyei képviselőt (SZDSZ) arról kér­deztük: történt-e valami Fe­hérvárt érintő dolog a keddi bizottsági napon? — Igen, volt alkalmam be­szélni Bod Péter Ákos gazda­sági miniszterrel a Videoton pénzügyi „mentőövéről”. Kér­tem, és egyetértettünk abban, hogy a szükséges tisztánlátás­hoz meg kell hallgatnia a má­sik felet, a dolgozók képvise­lőit is. Tisztázni kell azon alap­kérdéseket, amelyek a jelen helyzethez vezettek a Videoton­ban. Vajon a hadiipari fejlesz­tés címén fölvett pénzeket mi­re fordították? Mennyi veszte­séget okoztak az át nem gon­dolt beruházások? Vizsgálni kell a külföldiek által készített Videoton-tanulmányokat. Mi az igazság a szovjet részvények dolgában? s mindenekelőtt: kik a felelősök a kialakult helyzetért, s hol vannak most ők? — A dolgozókat ezek a kér­dések jobban foglalkoztatják, ők nem azt várják, hogy a ka­pun belüli munkanélküliséget a végtelenségig finanszírozza az állam. Ez számukra meg­alázó. Munkát szeretnének, s nem folytonos átszervezéseket. — A miniszter úr egyetértett velem ezekben a kérdésekben. Most rajta hát a sor. zs. m. Göncz Árpád a hadgyakorlaton A CSATA II.20-KOR KEZDŐDIK Éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatot tar­tott csütörtökön délelőtt Gyu­­lafirátót térségében a Savaria szombathelyi gépesített lö­vészdandár egy zászlóalja. Mint Steuer Ferenc ezredes, a hadsereg nevelési főnöke, parancsnokhelyettes az új­ságírókkal közölte, ez takaré­kos hadgyakorlat, mert a ko­rábbiakhoz képest felébe, 30 millió forintba kerül. A meg­takarítást úgy érték el, hogy a szombathelyi zászlóalj tech­nikáját páncéltörő tüzérségi és lángszóró eszközökkel, va­lamint harci helikopterekkel, vadászrepülőgépekkel erősí­tették meg. A hadgyakorlatot megte­kintette Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnöke, a Magyar Honvédség főparancsnoka; Balogi Balogh György, az Ország­­gyűlés honvédelmi bizottsá­gának elnöke; és Raffay Er­(Folytatás a 2. oldalon) Az államelnököt és a honvédelmi bizottság tagjait Gyuricza Béla hadseregparancsnok és Borsics László vezérkari főnök kalauzolja a gyakorlótéren Fotó: Somogyi Tamás Amerikai-szovjet csúcstalálkozó NEHÉZ, KEMÉNY TÁRGYALÁSOK Mihal Gorbacsov szerdán, közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban meg­érkezett a washingtoni csúcs­­találkozóra. A szovjet elnök és házigazdái aznapi nyilat­kozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgyalások várhatók a német kérdésről, s a fegyverzetkorlátozásról csakúgy, mint a balti álla­mok önállóságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai látogatását záró szerdai sajtóértekezletén szo­katlanul — és váratlanul — keményen fogalmazott. Ki­fejezte reményét, hogy a né­met kérdésben „vannak még tartalékok” a szovjet és az amerikai álláspont közelíté­sére, de hozzátette: a Nyugat „nem sokat gondolkodott az ügyben , azt hiszik, hogy diktálhatnak, s számunkra ez elfogadhatatlan”. „Csalód­nak, akik azt hiszik: a Szov­jetuniót annyira leköti a pe­resztrojka, hogy halászhat­nak a zavarosban”, fogalma­zott Gorbacsov. (Folytatás a 2. oldalon) Június 7-én Moszkvában Ülést tart a VSZ Politikai Tanácskozó Testülete A VSZ-tagállamok előzetes megállapodásának megfele­lően június 7-én Moszkvában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete.­ ­ Az MTI külügyi forrásból származó értesülése szerint a tanácskozás tervezett napi­rendjének megfelelően a résztvevők áttekinti az ösz­­európai folyamat alakulását, illetve az új európai bizton­sági struktúrák kialakulásá­nak és az európai stabilitás megerősítésének távlatait. Ezzel összefüggésben véle­ménycserét folytatnak a Var­sói Szerződés keretein belüli együttműködés demokratizá­lásáról, korszerűsítéséről és átalakításáról. Az ülés részt­vevői tájékoztatást kapnak a szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról is. A Magyar Köztársaság ál­lami küldöttségében jelen lesz Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Somogyi Ferenc külügy­­minisztériumi államtitkár. A tanácskozáson a magyar de­legáció a kormány jóváha­gyott külpolitikai programja alapján, illetve a kérdésről (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás olasz képviselőket fogadott Szűrös Mátyás, az Ország­­gyűlés alelnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta az olasz képviselőház védelmi bizottsága küldöttségét. A találkozón szó volt az euró­pai biztonság aktuális kérdé­seiről Ezzel kapcsolatban Szűrös Mátyás kifejtette, hogy a magyar külpolitika célja a tömbök nélküli Eu­rópa kialakítása, amelyet fokozatosan valósíthatunk meg. Az Országgyűlés alelnö­ke szólt arról is, hogy ma­gyar részről nagy jelentősé­get tulajdonítunk a regionális együttműködéseknek, s ezen belül is a most formálódó Adria—Duna együttműkö­désnek. (MTI) Hol a gyógyír a nehéz kínokra? Egyiptomban a Halottak könyve olyan szent formulá­kat tartalmazó tanú volt, melyet a halottak mellé he­lyeztek, hogy a túlvilágon igazolják őket. Vajon a szá­zadvég emberei mely mű­vekkel lehetne igazolni? Meggyőződésem, hogy ko­porsónkat ki kellene bélelni több fontos könyvvel, mert mostanság az emberről nem készül bibliai méretű és mélységű írás. Szüks­égünk van egyálta­lán az írások mai tengerére, amely elborít bennünket? Mire jutottunk általuk, mire megyünk velük? Mit tudunk kezdeni az írástudók felelős­ségével, a­mikor mindig több kérdésben vagyunk tanácsta­lanok? Világjelenség, hogy keve­sebb szépirodalmat olvasunk, de lényegesen több napi in­formációt, praktikus ismere­tet. Hiányoznak a tartást, a méltóságot, az emelkedett­séget teremtő olvasmányok életünkből, amelyek nemcsak mennyiségileg gyarapítanak, minőségünkbe is beleszólnak. A könyvhetektől mindig vá­runk minőségi szikrákat, újabb felismeréseket. Erről beszél az első kötetes Fe­hér Béla Zöldvendéglőjének egyik figurája, amikor így fogalmaz: „Látom a messzit, meg ami túl vár rajta". Ez a messzire látás gyöt­­relmes állapot, örökös két­ségbeesés, bizonytalanság, lelkifurdalás. Hogy ne es­sünk pánikba, hogy ne adjuk fel, ezért kellenek a hiteinket és erőinket megnövelő mű­vek. A kétezer éves Antigo­nétól ma is életerőt, önbi­zalmat kaphatunk. „Számta­lan csoda van, de az / em­bernél jelesebb csoda nincs. Tanácstalanul soha sem áll / holnapja előtt. / És bár a haláltól / nem menekülhet, / kieszelt nehéz kínokra gyógy­írt.” Sok kín halmozódott­­el bennünk, körülöttünk. Né­hányra gyógyírt magunk is találunk, de a legsúlyosab­bakra közösen kell kieszel­nünk az orvosságot. Zágoni Erzsébet

Next