Fejér Megyei Hírlap, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

Továbbra is igen meleg Várható időjárás az or­szág területén ma estig: a napsütést főként nyugaton és északkeleten zavarja meg időnként felhősödés, egy-egy zápor, esetleg he­lyi zivatar. Az északkeleti szél időnként megélénkül. Továbbra is igen meleg lesz. A hőmérséklet dél­után 27 és 32 fok között várható. Az ezen a napon eddig ■mért legmagasabb hőmér­séklet 36,3 Celsius fok (1917), a legalacsonyabb 9,5 Celsius fok (1884), a sokévi átlaghőmérséklet 22,0 Cel­sius fok. ,,Ágyaznak az elvtársak” Gárdonyban Van itt minden, mint a rossz boltban A Velencei-tó partján van egy fiatal város, Gárdony, ahon­nan többnyire üdüléssel, szórakozással és sportolással kap­csolatos hírek érkeznek, mintha minden rendben lenne. Szinte szó se­m esik az itt élők gondjairól. A helybéliek ha­talom- és tulajdon-átmentésről, lobbizásról, különböző ér­dekcsoportok embereinek ügyeskedések­ről beszélnek. A Magyar Demokrata Fó­rum helyi vezetősége meg­szakította a kapcsolatot a tanács vezetésével, hiszen nem tudták elfogadni a még mindig uralkodó állapoto­kat. Molnár Károly, a ve­zetőség tagja először a ki­alakult politikai közéletről beszélt. — Amilyen kicsi ez a vá­roska, olyan nagy a lobbi­zás. Ágyaznak az elvtársak, szorgalmasan. A kérdés csu­pán az, mennyire lesz nyu­godt az álmuk. Van itt min­den, mint a rossz boltban: részvénytársaság, nyugdíjas miniszterrel; volt MSZMP- üdülő, komfortosítással (ki­vonva az értéket a vagyon­elszámoltatásból); egészség­­ügyi üdülő, luxusszállodává alakítva; kft-k, jól fizetett ügyvezetőkkel, ahol a be­vitt vagyon olykor állami, szövetkezeti, amit „haszno­sításra” bérelnek. — Ezek a tények motivál­ták önöket, hogy megszakít­sanak minden hivatalos kapcsolatot a helyi tanács­csal? — Vitatkoztunk, tiltakoz­tunk, kompromisszumot kö­töttünk, de szinte minden megállapodást fölrúgtak. Bérbeadnak épületeket, köz­területeket. Például, a gár­donyi üdülőházakat egy kft kapta meg, palackozott ita­lok árusítására. Találtak tá­mogatásra szoruló fiatalem­bert, lakótelket juttattak ne­ki — igaz, a VIB főtitkárá­nak gyermekéről volt szó. Az új rendőrkapitánynak a már temetőparkolónak fenn­tartott közterületet adták el, hogy lakást építhessen. Az agárdi tóparton (Tópart u.­ 13.) a nádfedeles házat is eladták — versenytárgyalás nélkül. Ezeket a tranzakció­kat „természetesen” az or­szággyűlési választások után követték el. És mindez a tanácstestület szentesítésé­vel történt. — Ezek szerint a vezetők saját elképzeléseiket szen­­tesíttetik? — Igen. Az előzetes egyez­tetés ellenére megállapodást kötöttek a sürgető lakótelek­­kialakítás megoldására úgy, hogy annak csupán 15 szó­ (Folytatás a 3. oldalon) Rt. lett a Népszabadság Részvénytársaságként mű­ködik tovább a Népszabad­ság. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja, hétfőn a német Bertelsmann AG-val kötött „házasságot”. Az rt. további tagjai: a Sza­bad Sajtó Alapítvány — a lap korábbi tulajdonosa, amely a lappal kapcsolatos összes jogot átruházta az rt.-ve­­, az Agrobank, az Általános Értékforgalmi Bank, valamint a Láng Ki­adó. A vállalkozás hátterét Eötvös Pál főszerkesztő, egy­ben az rt. igazgatótanácsá­nak elnöke, valamint Ke­­reszty András felelős szer­kesztő és Gunter Thielen, a Bertelsmann AG igazgató­­tanácsának tagja kedden sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Sajtó Házában. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP­­ POLITIKAI NAPILAP Nyilatkozik a Videoton megbízott vezetője Nem alamizsnát kérünk A Videoton Elektronikai Vállalat irányításával ideiglenesen dr. Ábrahám László vezérigazgató-helyettest bízták meg. A 35 éves, kétdiplomás, három nyelvvizsgával rendelkező szak­ember első munkahelye a Videoton.­ ­ A megbízás elfogadását attól tette függővé, hogy négy dologban kap-e támo­gatást a minisztériumtól. Mik voltak ezek? — Segítséget kértem ab­ban, hogy elüljön a Video­ton körüli sajtó-hullámve­rés, mivel ez nem tesz jót a vállalat hírnevének, s nem könnyíti meg a végleges ve­zető helyzetét sem. Továbbá kértem, hogy a felügyelő bi­zottság a jelenlegi helyzettel foglalkozzon, az évekkel ez­előtt hozott döntések vizsgá­lata ráér a negyedik negyed­évben is. Ugyanakkor mai problémáink, likviditási gondjaink megbéníthatják a mindennapi életünket. El­mondtam azt is, hogy meg­bízatásomat ideiglenesnek tekintem és jó lenne minél előbb megtalálni azt a veze­tőt, aki irányítja a vállala­tot. — Meddig szól a megbíza­tása? — Újabb intézkedésig. Vi­szont két héten belül kiírják a pályázatot, amit harminc napon belül elbírálnak. Ha a pályázat sikertelen lenne, akkor kell ideiglenesen to­vábbra is ellátnom a megbí­zatást. — És a negyedik pont? — Ez személyes jellegű, bár nem engem érint. Kér­tem, hogy Kázsmér úr eg­zisztenciális ügyét emberi módon, demokratikus játék­szabályok szerint oldjuk meg . Szimpatikus, hogy eny­­nyire törődik a volt vezető sorsával. — Szerintem bárki ezt tet­te volna a helyemben. Hi­szen, ha valaki 34 évet tölt egy vállalatnál, s ennek túl­nyomó többségét a vállalat élén, az nem mehet csak úgy el, hogy viszontlátásra. — Beszéljünk a vállalat­ról. Az elmúlt időszakban a sajtóban konkrét vádak kap­tak nyilvánosságot a cég működésével kapcsolatban. Gondolok itt a Thomson­­ügyre, elhibázott beruházá­sokra . . . — Úgy érzem, hogy ezek abból erednek, hogy az in­formátorok csak részinfor­mációkat adtak ki, és így könnyen torz képet lehet kapni a dolgokról. Mondok (Folytatás a 3. oldalon) A Móri Állami Gazdaság gyümölcsfeldolgozó üzeme ebben az évben mintegy 2000 tonna gyümölcsből készít különböző ivóleveket, szörpöket. A hatféle gyümölcsből készült szem és ivólé fele a Balatonboglári Állami Gazdaság­hoz, a megmaradó rész pedig nagyrészben svéd és közel-keleti piacokra kerül Fotó: Karáczy szilárd Siklós Csaba sajtótájékoztatója Új vezető négy nagy­­vállalat élén Új vezérigazgatók veszik át augusztus 1-től a Malév, a MÁV, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Mű­sorszóró Vállalat irányítá­sát. Ezzel kezdetét vette az a vezetőváltási­­ folyamat, amelyet Siklós Csaba köz­lekedési és hírközlési minisz­ter röviddel hivatalba lépé­se után rendelt el. Ennek lé­nyege egyébként az, hogy a tárca felügyelete alá­ tartozó vállalatok élére pályázati úton, folyamatosan új veze­tőket neveznek ki. Az első — egy hónappal ezelőtt kiírt — pályázat eredményét ked­den, sajtótájékoztatón is­mertette a miniszter. Mint elmondta, a tárca ré­széről — a kormánnyal egyetértésben — a követke­zők kaptak­ bizalmat álla­mi irányítás alatt álló nagy­­(Folytatás a 2. oldalon) Szeptemberben kezdődnek a tárgyalások az IMF-fel Program az eladósodás megállítására Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttmű­ködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves meg­állapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapes­ten jártak az IMF-szakértők és vizsgálataik eredménye­ként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesí­tette az egyéves hitel-meg­állapodásban foglaltakat, így hazánk — az IMF igazgató tanácsa kedvező döntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme­­ 206 millió dollár) készenléti hi­tel második 40 millió SDR- es részletét. A következő részlet a harmadik negyed­évben esedékes, ám ennek lehívását is egy új­abb szak­értői vizsgálat fogja meg­előzni. Az IMF-szakértők szep­temberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kap­csolatos tárgyalások előké­szítésére is. A magyar kor­mány hároméves megálla­podást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptember­re elkészül az ehhez szüksé­­ges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapve­tően a külső eladósodás meg­állítását tűzi ki célul. A Ma­gyar Nemzeti Bank szakér­tői szerint csak olyan gaz­daságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A ma­gyar gazdaságnak a követke­ző években minden esztendő­ben legalább másfél milli­árd dollár többletet kell elő­állítania a külkereskedelem­ben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen Ennyi pénz szükséges ugyan­is a külföldi kölcsönök ka­matainak kifizetésére. Ha ez sikerül, — a Magyar Nem­zeti Bank szerint­­ biztosít­ható külföldről az a kétmil­liárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesztésé­hez szükséges. (MTI) Velencébe utazott a magyar kormányfő DUNA-ADRIA CSÚCSTALÁLKOZÓ Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna— Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz városban. Kedden este a Duna— Adria együttműködés öt tag­állama, Olaszország, Auszt­ria, Magyarország, Jugosz­lávia és Csehszlovákia kül­ügyminisztereinek rövid ta­lálkozójával megnyílt Ve­lencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. A Duna— Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító sza­kaszának végére érve az öt állam politikai dokumen­tumban körvonalazza a re­gionális együttműködés cél­jait, feladatait, s három évre szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóraváltására. Jelképes ér­tékű gesztusként a helsinki záróokmány aláírásának 15- ik évfordulóján a Duna— Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folyamat részes államainak vezetőihez. A kormányfők és a külügyek irányítóinak részvételével folyó velencei csúcsot közép-európai kul­turális fórum kíséri, ame­lyen az öt résztvevő állam művészeti, tudományos éle­tének neves személyiségei vitatják meg az európai együttműködés jövőjével összefüggő kérdéseket. (MTI) Kinevezték a televízió és a rádió elnökét A Miniszterelnöki Sajtó­titkárság közli: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök javas­latára, 1990. augusztus 1-jei hatállyal kinevezte Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban ki­nevezett ügyvezető igazgató­ja kedden délelőtt a minisz­terelnök előtt letette a hiva­tali esküt. Antall József utána rövid, kötetlen megbeszélést foly­tatott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új elnöké­vel. (MTI) Hazánkat nem fenyegeti kolerajárvány A kolerafertőzés bárme­lyik országba — így hazánk­ba is — behurcolható, azon­ban megfelelő higiénés fel­tételek mellett a kórokozó meghonosodása kizárható. Hazánk lakosságát nagy szá­mú megbetegedéssel járó kolerajárvány nem fenyegeti — közölte Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztá­lyának vezető főorvosa az MTI kérdésére. Annak kapcsán, hogy az elmúlt időszakban kolera­megbetegedések­­ fordultak elő Romániában és a Szov­jetunióban. A romániai meg­betegedéseket az Egészség­­ügyi Világszervezet keddi te­lex-információja megerősí­(Folytatás a 2. oldalon)

Next