Fejér Megyei Hírlap, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

Késő nyárias idő Előrejelzés az ország te­rületére ma estig: Folyta­tódik a nagyrészt napos, az átlagosnál melegebb idő. A néha erősen­­megnövekvő gomolyfelhőzetből inkább csak északon valószínű egy-egy futó zápor. A legmagasabb nappali hő­mérséklet ma 20, 25 fok között alakul. Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hő­mérséklet 30,8 Celsius fok (1932), a legalacsonyabb 1,3 Celsius fok (1959), a sok­évi átlaghőmérséklet 14,6 Celsius fok. A székesfehérvár-belvárosi lakosok egy része a Brunszvik Óvodában szavazott Szabadbattyánban, a 3-as szavazókörben a reggeli órákban viszonylag nagy volt a forgalom ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK *90 öt városunk ismétel Főleg a nagyobb településeken volt tapasztalható az érdektelenség­­ Lapzártáig a megye választópolgárainak 35 százaléka szavazott Vasárnap, az önkormány­zati választások napján 397 körzetben reggel 6 órakor, a törvényben előírtaknak meg­felelően, Fejér megyében is megkezdődött a választás. A megyei választási iroda kép­viselőinek tájékoztatása sze­rint délelőtt három — nem túl jelentős —, bejelentés ér­kezett hozzájuk: szombaton, a kampánycsend ellenére, a Kisgazdapárt politikai hir­detését terjesztették Kajá­­szón. Székesfehérváron pe­dig még vasárnap is bedob­ták a postaládákba a Szu­perinfo című újság politikai hirdetéseket is tartalmazó számát. Sajnálatos esemény történt Etyeken, ahol 57 éves korában, váratlanul elhunyt a német nemzetiségű képvi­selőjelölt. Fischer Ferenc. Az Országos Választási Bizottság vasárnap délben adta ki első tájékoztatását az önkormányzati választás részvételi eredményeiről, melyet 10.30 órakor össze­sítettek. Ezek szerint a vá­lasztópolgárok 17,4 százaléka jelent meg az urnák előtt. A 10 ezer, vagy ennél kisebb lélekszámú településeken 22,9, a nagyobb városokban 14,1 százalék volt a megje­lentek aránya. Fejér megyé­ben 310 ezerből 51 900-an vettek részt a szavazásin a délelőtti összesítés szerint, s ez az arány megközelítette az országos átlagot. A megyei választási iroda 17 órai adatai alapján lap­zártáig a 105 település közül 71-ben érte el a részt vevők aránya a 40 százalékot. Ső­réden és Sárszentágotán pél­dául 60, Sárkeresztúron 50 százalékos volt a részvételi arány. A települések többsé­gében alig valamivel több mint 40 százalékos adatokat rögzítettek. Volt néhány te­lepülés, ahol olyan kevés szavazat hiányzott, hogy minden esély meg­volt az érvényesség elérésére. Ná­­dasdladányban például egy, Lepsényben három, Szárli­geten öt szavazat hiányzott még délután 5 órakor. A városok közül a 10 ezer lakosnál kisebb Gárdonyban 42 százalékos volt a részvé­tel; az öt másik város nagy valószínűséggel a második fordulóban dönt képviselői­ről. A megyeszékhelyen 28, Dunaújvárosban 21, Bicskén 30, Móron 32, Sárbogárdion 26 százalékos arányt regiszt­ráltak. Székesfehérváron és Dunaújvárosban egyetlen egyéni választókerületben sem érték el az érvényessé­­­­get. Dunaújvárosban 1 órá­val a 33 szavazókör bezárása előtt, 1234 választó ment el szavazni, ami 21,48 százalé­kos részvételi arányt jelent. A legtöbben a város úgyne­vezett Újtelepén keresték fel a szavazókört, itt 35,3 száza­lékos volt a részvételi arány. Móron egy kerületben sike­rült meghaladni a 40 száza­lékos határt, egy másikban pedig csak tizedszázalékok hiányoztak az utolsó­­ adat­közléskor. (A vasárnap 17 órakor közölt adatok.) Város________Választásra jogosult Szavazott Százalék Székesfehérvár 78 891 22 572 28,81 Dunaújváros 43 074 9 254 21,48 Bicske 8 300 2 552 30,75 Mór 10 679 3399 31,83 Sárbogárd 9 677 2 577 26,63 Megyei összesen 310 298 108 067 34,8 Feltűnő Sevardnadze­nyilatkozat A Szovjetunió részt fog venni az ENSZ egy esetleges Irak elleni katonai akciójá­ban — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. A Szovjetunió a Biztonsági Tanács állandó tagja, s tiszteletben tartja a BT valamennyi határozatát. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Hétfő, 1990. október 1., XLVI. évfolyam, 230. szám Ára: 4,30 Ft MELLÉKLETÜNK: TÉLI VASÚTI MENETREND Jelentés Magyarországról az Európa Tanácsnak Kedden döntenek hazánk felvételéről Egyértelműen támogatta Magyarország felvételi ké­relmét, ugyanakkor több he­lyen is kritikai megjegyzése­ket is tesz Peter Schieder osztrák szocialistapárti kép­viselő abban a terjedelmes és enciklopédikus igényű jelentésben, amelyet az Eu­rópa Tanács parlamenti köz­gyűlésének keddi magyar vi­tájához készített. Mint ismeretes, a közgyű­lés kedden délelőtt foglal állást Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csat­lakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokráciát tö­mörítő európai szervezet miniszteri bizottsága ezt követően november 6-ikai római ülésén dönt a felvé­telről. Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének doku­mentumaiként körözött Schieder-jelentés már első mondatában kiemeli, hogy Magyarország az első „a keleti tömb” országai közül, amely csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Amikor véleményt formál erről a kérésből, az Európa Tanács (Folytatás a 2. oldalon) Aki nem dolgozik, ne is egyék? Aki nem dolgozik, t­e is egyék! Mindannyian emlék­szünk a „kommunizmus hős­korának” erkölcsi imperatí­vuszára. Akkor, amikor a magát emberközpontúnak kikiáltó társadalmi berendez­kedés következetesen hirdet­­te a „teljes foglalkoztatott­ság”, a valóságban dema­góg­nak bizonyuló elvét, ez a szloger igencsak életképes­nek tűnt. A rendszerváltás, amely ellentmondásos jelle­gét leleplezendő, először a látványos tünetjelenségeket semmisítette meg, úgy lát­szott végleg eltemetni ezt a ma, a munkanélküliség felté­telei közt már anakronisz­tikusnak tűnő szlogent is. Aztán kiderült, hogy a szlogenekre is érvényes a tö­meg- és energiamegmara­­dás törvénye: nem pusztulnak el, csak átalakulnak. Ezt bi­zonyította a­z a transzparens is, amelyen a tüntető diákok egy kérdőjellel valóságos problémává varázsoltak egy üres frázist. Aki nem dolgozik, ne is egyék? Retorikus jelleg nél­küli, élő kérdés ez. Olyan kérdés, amely valóságos (sőt válságos) problémahelyze­tet fogalmaz meg. Minde­nekelőtt azzal, hogy rámu­tat oktatáspolitikánk sterili­tására. Itt állunk az ezred­forduló küszöbén és bár a távol-keleti, „gazdasági csoda” kézzelfoghatóan be­bizonyította, hogy egy ter­mészeti kincsekben szegény ország számára az egyetlen kiút a szellemi potenciál ma­ximális kihasználása, ami még mindig az oktatáson és a diákokon takarékoskodunk. A kérdés üzenete azonban tovább mutat e sokak által periférikusnak ítélt problé­mánál. Hiszen, ha a teljes foglalkoztatottság elvét a maximális hatékonyság princípiumával helyettesít­jük, el kell fogadnunk a növekvő munkanélküliség té­nyét is. Azok pedig, akik ut­cára kerülnek, nem önszán­tukból nem dolgoznak. Áldo­zatok ők, nem bűnözők. Ál­­dozatai egy átalakuló társa­dalom könyörtelen gazdasági törvényeinek. Számukra a mindenkori kormány kell biztosítsa az emberi körül­ményeket, a növekvő inflá­ciós ráta körülményei kö­zött. De miből? Én nem tudom, de sajnos úgy tűnik, a dön­tésre hivatottak­­ sem. És ameddig erre a kérdésre nem találjuk meg a választ, addig kénytelen-kelletlen el kell ismernünk, hogy reális a transzparensről vádlón ég­bekiáltó kérdés Elekes András Befejeződött Göncz Árpád ukrajnai látogatása Petőfi-szobrot avattak Ungváron Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai lá­togatásának záró napján, szombaton Beregszászra lá­togatott Ungvárról. Az államfő kíséretéhez Kárpátalján csatlakozott Komlós Attila, a Magyarok Világszövetségének megbí­zott főtitkára, Gönc László­nak, a Tura-vidéki Magyar Nemzetiségi Közösség titká­rának, valamint Nagy Bélá­nak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei elnökének társaságá­ban. A Beregszász felé vezető úton fellobogózott ünneplő magyarok gyakran állították meg az államfői konvojt. Beregszászra érkezve a város és a helyi magyarság kép­viselői fogadták Göncz Ár­pádot. A köztársasági elnök kalauzolásukkal sétát tett a történelmi emlékhelyekben gazdag kisváros utcáin. Meg­mutatták a magas rangú vendégnek Petőfi Sándor emléktábláját és Illyés Gyu­la mellszobrát is. A magyar államfőt kísérő több ezres gyülekezet búcsú­zásképpen Göncz Árpáddal együtt elénekelte a Him­nuszt. Az út következő állomása a magyar határ tőszomszéd­ságában fekvő Tiszaújlak volt, ahol Göncz Árpád a megemlékezés virágait he­lyezte el a Rákóczi Ferenc kuruc­­csapatainak emléket állító turulmadaras emlék­műnél. (Az 1712-ben állított emlékművet ,1346-ban le­rombolták, majd több mint négy évtized után tavaly állították helyre). A program délután Ung­váron folytatódott. A város délután négy órakor régen várt esemény színhelye volt: a Magyar Köztársaság aján­dékaként nagyszabású ün-t (Folytatás a 2. oldalon) Az új centrifugák és a foton­zem (alsó kép) számítógépes fo­lyamatszabályozása 220 ezer tonna répa Megkezdődött a cukor­gyártás Ercsiben Szombaton megkezdték a 88. cukorgyártási idényt az Ercsi Cukorgyárban. Az első irányvonatok Tolna megyé­ből, Tamási környékéről ér­keztek, majd folyamatosan szállítanak Fejér megye dé­li részéről, a Sárrétről. Mint Kajtor István igazgató el­mondta, a felkészülési idő­szakban a berendezések fel­újítására és karbantartására 100 millió forintot költöttek, további 25 millió forintos beruházással korszerűsítet­ték a vasúti fogadóállomást, új szeletpréseket és centri­fugákat helyeztek üzembe, és folytatták a főüzem számí­tógépes folyamatszabályo­zásának kiépítését. Az idén Ercsiben a von­záskörzet gazdaságaiból 6600 hektárról összesen 220 ezer tonna cukorrépa feldolgozá­sával számolnak és ebből a Fejér megyei gazdaságok részaránya meghaladja a 114 ezer tonnát. Az aszály kö­vetkeztében a hozamok mintegy 30 százalékkal csökkentek (32 tonna/1 hektár a becslés) és ezt valamelyest ellensúlyozza a felvásárlási ár emelése: a szállítási díj­jal együtt átlagosan kétezer forintot fizet a gyár a ter­melőknek a cukorrépa ton­nájáért. Az idei kampány rövidebb lesz a tavalyinál, hiszen na­pi 1500 tonna répa beérke­zésével várhatóan december végén befejezik a feldolgo­zást. Bush találkozó-sorozata George Bush amerikai el­nök, aki szombaton érkezett New Yorkba, megkezdte ta­nácskozássorozatát, melynek keretében húsznál több ál­lam- és kormányfővel talál­kozik. Az amerikai elnök meg­beszélést folytatott Tadeusz Mazowiecki lengyel minisz­terelnökkel, akinek köszöne­tet mondott azért, hogy Len­gyelország egy kórházhajót és egy­ tábori kórházat fel­ajánlva vesz részt az öböl­beli válsággal kapcsolatos nemzetközi erőfeszítésekben. Szó esett Lengyelországnak a piacgazdaság megteremté­sét célzó törekvéseiről is, és Bush elnök további támoga­tásáról biztosította a lengyel kormányt.

Next