Fejér Megyei Hírlap, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

m­ellékletünk: Közép-dunántúli régió alakul? Az idei fejlesztési keret még nem ismert • FMH-információ A megyei területfejlesztési tanács tegnapi ülésének napi­rendjén szerepelt az országos fejlesztési koncepció megvita­tása. Az országos területfejlesz­tési központ és a VÁTI munka­társának tájékoztatóját követő­en azonban úgy határoztak, hogy a februári ülésen visszatér­nek majd a témára, ehhez azon­ban az szükséges, hogy írásban és kellő időben megkapják a koncepciót. A legnagyobb vita a régióala­kítás kérdésében bontakozott ki. Központilag ugyanis öt megyé­re kiterjedő régiókat szeretné­nek. A megyei közgyűlés meg is szavazta már, hogy Győr-Sop­­ron-Moson, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék­kel együtt az észak-dunántúli ré­gióba kerüljön Fejér megye. Időközben azonban Győr-Sop­­ron-Moson, Vas és Zala megyék megegyeztek a hármójukat ösz­­szefogó nyugati régió kialakítá­sában. A megyei területfejlesztési tanács ezért azzal bízta meg el­nökét, hogy tárgyaljon Veszp­rém és Komárom-Esztergom megyékkel a közép-dunántúli régió kialakításáról. A tanács ülésén elhangzott tá­jékoztatóból kiderült, hogy a ta­valy jóváhagyott 40 pályázóból egy visszalépett, egy pedig nem pótolta pályázata hiányosságait. Az így megmaradt pénzből az ősszel tartalékba sorolt pályáza­tok közül három támogatását határozták el. A fehérvári Toréi Rt. műhelyépítéshez, Gánt szennyvízcsatorna-tervezéshez kap pénzt és támogatják a me­gyeszékhelyen a Balatoni úti szennyvízcsatorna társulást is. A tájékoztató alapján úgy tű­nik sikerül felhasználni mindkét tavalyi keretet, összesen közel 400 millió forintot. Nem ismert viszont az idei megyei keret. Az biztos, hogy országosan mintegy 25 száza­lékkal nagyobb összeget fordí­tanak ilyen célra, mint 1996- ban. A felosztási elvekről azon­ban parlamenti határozat kell. S csak azt követően lesz ismert a Fejérbe jutó támogatási keret és lehet kiírni a pályázatokat. A tanács ülésén tájékoztató hangzott el a múlt évi működési költségekről, s javaslat a területi informatikai rendszer kialakítá­sához szükséges technikai hát­tér létrehozására. Elhangzott, hogy ki kell dolgozni a fejleszté­si tanács önálló munkaszerveze­tére vonatkozó javaslatot és azt még a tavasz folyamán előter­jeszteni. Az ülésen a munkaügyi köz­pont igazgatója a munkahelyte­remtő beruházások támogatásá­ról, a földművelésügyi hivatal vezetője pedig az agrártámoga­tásokról adott tájékoztatót. Megfogalmazódott, hogy a két támogatási formát és a fejleszté­si tanács támogatásait célszerű lenne összehangolni, koordinál­ni, mivel úgy jóval nagyobb ha­tást lehetne elérni. A szándékot a kormányzat is támogatja. I SZOMBAT, 1997. február 1. Lill. évf., 27. sz. Ára: 27 Ft /7­ Kamatmentes hitel­­ akció, akár 60 hónap­ RENAULT ... ESpana­ra is a legkedvezőbb feltételekkel a tavalyi árakon. Tekintse meg az év autóját, va­lamint a Mégane 4 ajtós, új modellünket, amelyeket akci­ós áron kínálunk. Használtautó beszámítás. Renault Schneider, Szfvár, Budai u. 83/A. T./f: 22/318-317. HÍRLAP Segélyek Besnyőnek Olyan rossz évet, Besnyőre mindössze három busz indul naponta Dunaújvá­rosból. Ez bizonyára azért ala­kult így, mert a megye északi ré­szén található település vonzás­­körzete elsősorban Százhalom­batta és Budapest. Besnyő — a szomszédos Beloianniszhoz ha­sonlóag — „mesterséges” falu, az ötvenes években a Heves me­gyei Bodonyból települtek ide az emberek. A palóc népdalokat és szokásvilágot őrző asszo­nyok szinte a fél országot bejár­ták már, nagy sikerrel. A falu életében az 1996-os esztendő azonban korántsem a sikerek éve volt. —Tavaly év elején a költség­­vetés készítésekor tíz-húsz ezer forintokon vitatkoztunk — kez­di beszélgetésünket Fónad Józsefné polgármester. — A képviselő-testületnek az volt célja, hogy hitel nélkül megúsz­­szuk az előttünk álló évet. Ez si­került, de ilyen rossz évet nem szeretnék, mint a tavalyi. (Folytatás a 3. oldalon) mint a tavalyi, nem szeretnének még egyszer Tekerős és kártyás , múlt és jelen. Decembertől Besnyőn is szólnak a telefonok A híd halála Emlékeznek Mosztár gyönyörű kőhídjá­­ra, amely évszázadokon át dacolt az idővel a Neretva sziklák szűrte, táncoló habjai felett. Hajtása oly délceg és karcsú volt, akár egy kancaszépségű háremhölgy olajjal kent teste az öreg muzulmán szőnyegén. A város apokalipszisának időszakában előbb a minaretek tornyait lőtték el a müez­­zinek hangját recsegve sikoltó hangszórók­kal együtt, majd a hídra került a sor. A találat képsorai bejárták az egész világot. Kénytelen vagyok az arcukba vágni, mi az igazság: német te­levíziósok kétezer márkával lefizették a horvát harckocsi le­génységét, a kamerákat beállították, s aztán már nem volt aka­dálya a nagyszerű felvétel elkészítésének. A híd belehalt a fo­lyóba. A horvátok később lecsukták a tankosokat, a tévések meg annyit kerestek az ügyön, amennyi szerintem fedezné szer­kesztőségünk háromhavi bérkeretét a telefonszámlával együtt. Gyakran eszembe jut ez a történet. S azt kérdezem: fiaink va­jon meddig haboznának múltunk értékei felé fordítani a löveg csövét? Hiszen az ifjak zöme (meggyőződésem, hogy irányítot­tan) nem érti, mit jelent a hazaszeretet, az erkölcs, számukra a magyar történelem egy feledhető, sötét korszak, s gyógyítani való betegségnek vélik a nemzeti érzést vagy térségünk kultúrá­jának ismeretét. Egy generáció amerikanizálódik mert gyökér­­telenné vált, s úgy él, hogy ne legyen más gondja, mint eldönte­ni: előre, vagy hátrafelé fordítsa fején a baseball-sapkát? Kétezer márkáért röhögve lelőnék a fejünk fölül az Ország­ház kupoláját. (Tihanyi) A HÍRLAP MEGKÉRDEZTE Ezúttal azt kérdeztük lapunk olvasóitól—a sportolótól, a deko­ratőrtől, a főiskolai hallgatótól és a vállalkozótól —, hogy hisz­nek-e a népi időjóslásokban? (Válaszok a 4. oldalon) Videoton: méltón régi nagy híréhez Újabb üzemnyitások a régi bázisokon Ipari parkot alakít ki Veszp­rémben a Videoton Holding Rt. A telephelyen ma már két üzem is működik, úgy, mint a Kábel­konfekcionáló és az Audio Vál­lalat és várhatóan a közeli jövő­ben megkezdi munkáját a Me­chatronika Kft is. A majdnem tízezer négyzetméter alapterüle­tű csarnok már áll, rövidesen kezdődik a gépi berendezések, gyártósorok felszerelése. Ebben az üzemcsarnokban IBM-meg­rendelésre dolgoznak majd, mégpedig számítógépalkatré­szeket, főként író-olvasó fejeket gyártanak. Lényeges dolog, hogy nem a székesfehérvári ha­sonló üzemet telepítik Veszp­rémbe, hanem új terméket fog­nak gyártani korszerű technoló­giával és új gyártósorral. A veszprémi fejlesztés indo­ka, hogy rohamosan bővül a ter­mékcsalád és a székesfehérvári üzemet már kinőtték. Egészségkép és terv a jövő századra Jelenleg az állapotfelmérésnél tartanak Az „Egészséges városok” mozgalomban a múlt esztendő­ben hat magyar város, köztük Székesfehérvár is elnyerte az OEP pénzügyi támogatását arra, hogy megkezdje a felkészülést saját „egészségterve” elkészíté­séhez. Az egészségterv egy komplex cselekvési terv és program, amelynek az a célja, hogy az adott település lakossá­gának életminősége, életfeltéte­lei, egészsége javuljon, s ezért a célért ne csak az egészségügy különböző intézményei tegye­nek, hanem az önkormányzat, a társadalmi szervezetek, s termé­szetesen maguk az érintettek, a lakosság is. A székesfehérvári Humán Szolgáltató Intézet koordinálja a majdani egészségterv elkészí­tésének feladatait, jelenleg az állapotfelmérés, az úgynevezett egészségkép készül. (Folytatás a 3. oldalon) Mint arról hírt adtunk, az idei kemény tél, főként az év fordulójának havas, jeges időjárása ko­moly károkat okozott a hazai erdőállományban. Munkatársunk annak nézett utána, hogy Fejér megyében mekkorák a hótörés általi károk, erről szóltak a Vadex Rt. illetékesei (4. oldal) MA: RÉSZTVEVŐK, SZÁNDÉKOK A múlt év novemberében rendezett helyhatósági vá­lasztások eredeti eredmé­nyeinek részleges megsem­misítése és meghamisítása miatt kezdődött, s több mint két hónapja tartó szerbiai tüntetésekben és felvonulá­sokban mintegy 700 ezer polgár vesz részt. (2. oldal) ÉLET ÉS HALÁL SZÁMOKBAN A hivatalos magyar sta­tisztikai szolgálat megalakí­tása Keleti Károly nevéhez fűződik, aki nem csak a szolgálat megszervezésé­ben, hanem mint tudós, a magyar társadalom és gaz­daság kutatásában is mara­dandót alkotott. (9. oldal)

Next