Fejér Megyei Hírlap, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

IkIrCap I *ra: 27 R FEJÉR MEGYEI |“£SS5r /^c TTT­H­m­T­A ■ m­i!Afc — MA: Az EU-hoz népek csatlakoznak A Páneurópa Unió Ma­gyar Egyesületének elnöke, Bethlen István szerint az Európai Unióhoz való csat­lakozás kérdése éppenhogy nem a nagypolitikáról szóló történet. Igaz, élnek még a régi reflexek, melyek értel­mében a kormányok az em­berek feje fölött intézked­nek, nélkülük döntenek — róluk. A társadalomnak be­leszólási joga van saját sorsába. Az EU-hoz való csatlakozásba is! (2. oldal) Verssel, zenével ünnepeltek a váliak Először rendeztek Vajda­­hetet Válón, ahol az idén kö­zös összefogással újjávará­zsolták Vajda János költő gyermekkorának helyszí­nét, a váli erdőben megbújó erdészházat. Szombaton egész napos programsoro­zat várta Válón a látogató­kat és a falubelieket, akik őrzik, ápolják Vajda emlé­két. Ezúttal is ünnepségen emlékeztek meg a magyar irodalom egyik legjelentő­sebb alkotójáról... (7. oldal) Július 12-én repülőnap lesz Börgöndön. Ezért kérdeztük: Mire számít­hat a közönség? (4. oldal) Négy jókedvű nap Sportversenyek, vetélkedők, kiállítások, lovagi torna • FMH-információ — Bunda! — kiáltotta az ud­vari bolond, amikor már kilátás­talan volt, hogy bekerül a lovag­gá avatandó gárdonyi ifjak kö­zé. Ha bunda nem is, de szél el­len védő kabát bizony elkelt szombat délelőtt a tóparti napok rendezvénysorozatának ne­gyedik napján. A felhők mögül néha előbújt a nap, kicsit boron­­gós volt az idő, de ez egyáltalán nem zavarta az udvar népét, a lo­vagokat, a lovagi torna résztve­vőit, de még a nézelődők népes seregét sem. A gárdonyi városháza mellet­ti térség közönségtől elzárt terü­letén a visegrádi Szent György Lovagrend tagjai elevenítették fel az egykori lovagi tornák han­gulatát. Lóháton és szekéren vo­nult fel az udvar népe, pengett a kard, csattogott a pajzson a sok­féle harci eszköz és néha—ami­kor túl hevesnek látszott a küz­delem — felmorajlott a szép számú nézősereg. A városháza előtt már álltak a sátrak, porté­káikat kínálták a fafaragók, a szövők, lehetett válogatni a fa­zekasmunkák, ásványok között, de kelendő volt a bábu, a színes, díszes mézes sütemény. Igazi vásári hangulat volt a téren, a ház mögé pedig ínycsik­landó illatok hívogatták a gárdo­nyiakat és a vendégeket. Ott ké­szültek a finom halászlék, és ott pattogott a labda is, gyerekek vívtak focicsatát. Négy, moz­galmas, vidám napban volt ré­szük a gárdonyiaknak. A tóparti napok eseményei már szerdán elkezdődtek, te­niszmérkőzések, kézi- és kosár­labdameccsek, városrészek ve­télkedője, kiállítás a Gárdony Galériában, horgászverseny, a tejgazdasági és tejipari vásár eseményei színesítették a gaz­dag programot. A tóparti napokat a város ön­­kormányzata rendezte, de a jól sikerült négy naphoz hozzájá­­rultak a támogatók, a segítők is. És mindazok a gárdonyiak, akik vetélkedtek, játszottak, kiálltak a színpadra, szerveztek. Segített a közönség, az elismeréssel, a tapsokkal, hogy mindenki jól érezte magát. Fotó: Páti Egy árnyék a szemekben Bence nem érezte nehéz­nek az életet. Fekete szőrrel borított pofáját tépte-cibálta a szél, amely meleget fújt a völ­gyek közül, mert Bencét, a termetes kölyökkutyát ked­velte a természet. Izzó bogár­szeme maradékra lelvén bol­dogan felragyogott a nap felé, de csak egy pillanat erejéig, aztán ismét elborította tekintetét az árnyék, egy állati, már-már túlvilági szomorúság. Ma már tudom, mit rejtett ez a nézés: érezte, hogy rövidesen agyonlövik. Békéje nem volt öncélú, hiszen a környék ösz­­szes gyereke kedvelte, amely évődő fülcibálás­­ban, gonoszkodó molesztálásban merült ki, s ezt Bence tehénnyugalommal tűrte. A pákozdi hegyen mégis eldördült a halálos lövés egy volt katonatiszt fegyveréből, aki nyilván alig várta, hogy kockázat nélkül ölhessen, ha már egyszer annyit gyakoroltattak vele. Azóta honvédtisz­tek és nyomozók világosítottak fel a fegyver­­használat szabályairól, még egy kézikönyvet is átnéztem, de se szóban, se írásban nem találtam nyomot arról, hogy nyugalmazott katonák mire fel járhatnak töltött fegyverrel a telkükre, s mi­ért lövöldözhetnek kutyára, bármire...? Nincs más ok, csak az emberi aljasság, mely­nek olyan gazdag választéka a tárháza, akár egy keleti kuplerájban a női bájaknak. Az imént átnéztem a hírügynökségi jelenté­seket: harcok folynak Afganisztánban, lövöl­döznek Dél-Libanonban és Sierra Leone-ban, a balkáni tűzpárbajokat korábban magam is megtapasztaltam. Egy agyonlőtt kutya esete ezekhez képest banális történet. De felsejlik a sorok mentén az igazság: addig nem találhatjuk a békét embertársainkkal, amíg nem teremtjük azt meg a ránkszorult lényekkel szemben. A szomorú fátyol az állati szemekben erről beszél. (Tihanyi) KÖZMUNKÁN A PATAKOK MENTÉN A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság komoly pénzhez jutott egy tavalyi pályázaton, a pénzt a vállalat közmunka fi­nanszírozására fordíthatja. A vállalat működési területén ez az összeg mintegy 80 millió fo­rint, a székesfehérvári szakasz­mérnökség 29,3 millió, ezen be­lül a székesfehérvári felügyelő­ség 13,5 millió forinttal gazdál­kodhat. Hetyei Sándor vízügyi taná­csos véleménye szerint a re­gisztrált munkanélkülieknek és immáron jövedelempótló támo­gatásból élő embereknek jól jön a munkalehetőség. (Folytatás a 3. oldalon) marassa. Kedvező hitelek, használt autó beszámítás katalógus ár felett. NATO: NEM CSAK AZ ELŐNYÖKÉRT Magyarország vállalja a rá háruló terheket • MTI-információ Az ezredforduló évében Ma­gyarország szívesen megrendez­né az Észak-atlanti Közgyűlés tavaszi ülésszakát — jelezte a konzultatív fórum plenáris ülé­sén Rácskay Jenő. A magyar kül­döttséget vezető képviselő ké­sőbb az MTI-nek elmondta: szimbolikus jelentősége lenne annak, ha az ország várható NATO-felvételét követően rö­viddel Budapest adhatna otthont az ülésnek. Magyarország egyébként egyszer már rendezett ilyen eseményt — 1995-ben, ugyancsak tavasszal —, de akkor még társult státusban. Ha Mad­ridban az ország meghívást kap a szövetségbe, és időközben lezaj­lik a ratifikáció folyamata is, 2000-ben Magyarország teljes jogú tagként lehetne házigazda. A vasárnap befejeződött ta­vaszi ülésszakot értékelve Rács­kay Jenő egyebek mellett az orosz képviselők kompromisz­­szumkészségére mutatott rá. A NATO-bővítést eddig mereven ellenző orosz duma képviselői­nek a közgyűlés bizottságaiban, illetve a plenáris ülésen tanúsí­tott engedékeny hangneme biz­tató jel — vélte. Beszédében Rácskay Jenő — és a másik magyar felszólaló, Csóti György­­ arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország vállalja a tagságból rá háruló kö­telezettségeket, feladatokat és terheket, és nem arra készül, hogy csupán az előnyeit élvezi a jövendő tagságnak. A küldött­ség vezetője ismertette a közeli évekre vonatkozó magyar had­erőfejlesztési terveket. Rácskay Jenő szerint nem véletlen, hogy az európai NATO-erők főpa­rancsnoka, George Joulwan be­szédében kiemelte a magyar műszaki alakulat boszniai telje­sítményét. Csóti György a plenáris ülé­sen felszólalva annak fontossá­gát hangoztatta, hogy a NATO határozottan jelezze nyitottságát az első bővítési hullámból kima­radók felé is. Magyarország ab­ban érdekelt, hogy a NATO Uk­rajnával is az oroszhoz hasonló megállapodást kössön. Magyarország Európa-bajnok­ Győzelem a 6. férfi öttusa Eb váltószámában Tegnap az Eb váltószámát rendezték Székesfehérváron. A magyar válogatott Kállai, Madaras, Balogh összetételben a lövészet után a hatodik helyen állt, s innen vezetett az útjuk egyre feljebb. A vívás után az 5., az úszás után a 4. helyen voltak. A lovaglás átrendezte a me­zőnyt, s a magyarok már az élről várhatták a folytatást a franciák és az ukránok előtt. Nagyszerű versenyben, kiélezett küzdelem végén a magyar váltó harmadik tagja a közönség vastapsa kö­zepette elsőként futott be, így Magyarország Európa-bajnok, második Franciaország, harma­dik Németország. (Írásunk az Eb-ről 13. oldalon)

Next