Felvidéki Ujság, 1896 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-03 / 1. szám
Zsolnán, 1896. I Felvidéki Xijság- csecsemő korból a gyermek korba a III. évfolyamba átküldeni. Midőn ez év kezdetén hálás köszönetet mondunk. munkatársaink, jóakaróink és pártolóinknak, kérjük részeltessenek továbbra is nagyrabecsült jóindulatukban, hogy abból erőt mentve, továbbra is küzdhessünk azért, hogy »Legyen igazság mindenfelé!« Járás orvosi jelentés. — 1895. évről. — AJ Körforgalmi adatok. A folyó évben az egészségügyi állapot általában kielégítőnek mondható. A betegségek legnagyobb része a mellkas, valamint a has szervek megbetegedésein alapult; kisebb mértékben fertőző betegségek, még elenyészőbb mértékben csont törések, orbáncz, agyékülzsába, csúsz bántalmak fordultak elő. A mellkas szervei közül, különösen légcsős tüdő szolgáltatták a leggyakoribb megbetegedéseket, míg a hasál szervei közül emésztési szervek a bél traktus megbetegedései kerültek gyakori gyógykezelés alá. Fertőző betegségek közül hólyagos himlő 2 esetben, kanyaró (morbilli) 4 esetben, vérhas (dysenteria) 5 esetben, vörheny 3 esetben, roncsoló torokláb és torokgyík (diptiterie és Icroup) összesen 18 esetben, hasi hagymáz (typhus) 4 esetben lettek bejelentve, melyek nagyobb rész „letalis“ eredményűek voltak. B) Halálozási adatok: A halálozási esetek száma ez évben apadt a múlt évhez képest, különösen vízi betegség (morbus brightii) görcsök, tüdőgyuladás, gyomor-bélhurut, gyermekaszály, veleszületett gyengeség, aggkór szerepeltek mint leggyakoribb halálok. A halálozás aránya legnagyobb a 7 éven aluli gyermekeknél, 7—50 évig kisebbedett 50-től tovább, ismét növekedett az arány. Zsolnai járásban meghalt az 1895. évben: izr. férfi 13, nő 11; róm. kath. férfi 477, nő 474. Összesen 490 férfi, 485 nő , 975 ember. Új Orvosrendőri adatok. 1. A halottkémi teendőket nagyobb községekben az orvosok, kisebbekben tanítók és földészek teljesitik; a halottkémi intézmény rendezettnek mondható. 2. A szülésznő-személyzet a járásban nem növekedett. Okleveles szülésznők száma 9, kik közül 3 községi, a többi mint magán szülésznő Zsolnán működik. A népességhez képest ezen fenntebb feltüntetett szám igen kicsiny, nem csoda azért, ha ott, hol okleveles szülésznő nincsen, szülészeti teendőket szakavatatlan személyek végzik. 3. Állandó kórház a zsolnai járásban nem létezik. Járvány kórházak száma azonban 29, öszszesen 139 felszerelt ágygyal. 4. Trachoma szembetegségben összesen 1152 trachomás és 501 trachoma gyanús volt kezelés alatt, mely számok a tavalyi viszonyokhoz képest növekedést mutatnak. A trachoma megbetegedések százaléka a 36,438 lélekkel bíró zsolnai járásban 45%. Legtöbb trachoma beteg Rajeczen, Frivald, Facskó, Suja, Gyurcsina, Klacsan, Koporuba, Kunfalva, Sztránszke, Túró, Porubka és Trnován van. Igen üdvös volna, ezen községek többjében trachoma kórházak felállítása oly képen, hogy a kórházak vezetésével külön trachoma járvány orvosok megbízássának és pedig (Zsolna és Stajecz városában) mivel az amúgy is túlterhelt közorvosok ily kötelességgel szemben nehezen tudnák a czél elérését a trachoma betegek csökkenését, kellőképen érvényre emelni. 5. Orvosrendőri hullaszemlék következő esetekben foganatosítottak: Gyurján József, vízbefult hulláján, Sztránszkón; Sluka György, gutaütés következtében meghalt kunfalvai lakos hulláján; Sotnik Ignácz pálinka megmérgezettnek hulláján; Mikusik András hulláján, ki építés alatt Rajeczfürdőn, köre esvén, léprepedésben kimúlt; Micsura Mária szülés alatt elvérzettnek hulláján; Sluka Jakab hulláján, ki tüdőgümő kórban meghalt; Holly Mátyás Zsolnán, vonat által agyongázolt kocsisnak hulláján; Klacsko Mihály, liptói 12 éves fiú vízbefúlt hulláján és Hlavka Anna 78 éves, agyrázkódtatásban kimúlt hulláján Sztrazsán. Összesen 11 esetben. 6. A vágóhidak általában megfelelnek a követelményeknek, csupán a zsolnai vágóhíd tiszta- Isága iránt felmerült kifogások nem eredményezték meg a kellő gyümölcsöket. 7. Élelmiszerek vizsgálata az év folyamán többször foganatosíttatott, gyümölcsök nyár idején, éretlen voltuk miatt 37 esetben foglaltattak le. 8. Közhelyiségek, vendéglők, a körülményekhez képest, kielégítő tisztaságban találtattak, ellenben némely lakóházban tapasztalt tisztátlanság megszüntetéséről daczára a feljelentésnek, eddig nem igen lett gondoskodva. 9. Jégvermek a járás legnagyobb részében jéggel teltek. 10. A halotti kamarák megvannak. 11. Temetők gondozása, némely községben el van hanyagolva, a mennyiben sok helyütt a temetkezési hely nincsen kerítéssel ellátva. Zsolna nagyközség temetője túltömöttsége miatt, annak kiszélesbbítéséről gondoskodni kellene, mivel ellenkező esetben sok hantnak idő előtti felásására kerül a sor, mi egészségügyi követelményeknek meg nem felelne. 12. Hulla szállítás 2 ízben eszközöltetett: Janecz János volt körjegyző hullája Zsolnáról—Csaczára, és Rudnyay István főszolgabíró úr neje Esti, Csaczáról—Bicsiczére szállíttatott. 13. Uj orvos Zsolnán Dr. Orván Ede telepedett le. 14. Oltás és újraoltás a járásban jó sikerrel végződött a nélkül, hogy törvényhatósági közreműködés igénybe vétele, lett volna szükséges, a védhimlő kifejlődésénél előfordulni szokott „accidentális“ betegüléseket ez idén nem észleltem. 15. A gyanús lakások többször megvizsgáltattak, melyek közül 5 nagyfokú nedvesség miatt kiüritetett. 16. Budapesti országos tébolydába egy, a pozsonyi tébolydábaszintén egy egyén szállíttatott, eredmény mindkét esetben letális volt. 17. A vármegyei szabályrendeletként a zsolnai szolgabirósági fogdák 3-szor megvizsgáltattak és úgy tisztaság mint a bennlevők elhelyezése tekintetében semmi kifogás nem történt. 18. Orvosi bizonyítvány 105 esetben szolgáltatott ki. 19. Törvényszéki bonczolás 12 esetben foganatosíttatott. 20. A kiállított orvosi látleletek száma 66. 21. Orvosi bizonyítvány alapján 11 szegény sorsú beteg trencséni kórházba szállíttatott. 22. Trachoma évi kimutatás. Az 1895. deczember hó végéig 787 trachoma és 279 trachoma gyanús találtatott; decz. 1-től decz. hó végig nem szaporodott semmi. Az utolsó általános vizsgálat óta összeiratott december hó végéig 787 trachomás és 279 trachoma gyanús. Az utolsó általános vizsgálat óta nem gyógyult, halállal, vagy végleges eltávozás folytán nem töröltetett senki, tehát gyógykezelésben maradt 787 trachomás és 279 trachoma gyanús. Kelt Zsolnán, 1895. deczember hó 31-én. Dr. Hammerschmid Alajos, várai, tb. főorvos és r. járási orvos, dombnak dűlve egy lábatlan embert. Mit csinál itt kelmed békás? szólítja meg a katona, hát pihenek s azért szedtem le lábaimat, mert ha felteszem, nincs az a szél, mely velem versenyezne. Ez is valami, gondolta a katona, ez is közzénk való legény, — s megegyeztek — paroláztak s mentek tovább. Hát hallják, hogy a zsugori király kihirdette, hogy annak adja gyönyörű szép leányát, ki azt a futásban legyőzi. Na ez már nekünk való, gondolta a katona és nyomban jelentkezett a királynál, hogy az ő szolgája fog helyette versenyt futni a szép királyleánynyal, ha neki adja őt. A király beleegyezett, kitűzték a napot s az egész országban elhíresztelték. Össze is jött annyi ember a királyi városba e napra, hogy szinte a föld háta is belegörbült terhük alatt s kis híja, hogy emberek feje búbja egymásba nem ütközött, oly rézsűt álltak az emberek. A jeladásra a király leánynak és a katona czimborájának egy-egy korsót adtak kezeikbe s megmutatták a mértföld távolságra levő forrást, melyből vizet kellett hozniok. Miska, igy hívták a versenyzőt, felcsatolta lábait az indulás jelére s mint a szélvész eredt útnak s alig pár pillanat s már megtörté korsóját s vissza indúlt. Igen de útközben nagyon elálmosodott s lekapcsolta lábait s lefeküdt pihenni s szépen el is aludt, úgy hogy a király-kisasszony utolérte s felrúgta korsóját s a viz kifolyt. Ezt látta a vadász a szomszéd hegyről fogta fegyverét s kilőtte a király-kisasszony kezéből a korsót. Miska is felébredt s látva, hogy korsója üres, villámgyorsan felcsatolta lábait s egy szempillantás alatt a forrásnál volt, megmeri tette s vissza indúlt és még a király-kisasszony előtt beért a kitűzött czélhoz. Nagy volt a király bosszúsága is, hogy ilyen sehonai fráternek kénytelen odaadni leányát. Azon törte fejét, hogyan rázza le nyakáról a katonát és czimboráit s cselhez folyamodott, látszólag beleegyezését adta a kötendő frigyhez és meghívta őket lakomára. Volt neki egy teljesen vasból készült terme, ide téríttetett s midőn a katona és társai javában mulattak, egy egész erdőt hordatott össze a terem alá, meggyújtatta, ablakot, ajtót elzáratott s ördögi mosollyal ajkán vonult vissza. Odabenn pedig a cvig czimborák érezni kezdték, hogy bizony az ital is, meg étel is, levegő is kezd forró lenni. Erre előáll a betyárosan félre csapott kalap, s azt mondja, na czimborák itt az én dolgom jönn és szemébe vágta kalapját, mire oly hideg lett, hogy az étel megfagyott s társai dideregve öntögették magukba a hegy levét, hogy meg ne fagyjanak. Jött a király s felnyitotta a terem ajtaját, azt hitte, hogy azok odabenn már rég porrá égtek, hát mit lát? — egy jókedvű kompániát, kiknek esze ágában sincs a megsülés. — Meghökkent erre a király és alkudozni kezdett a katonával, hogy arannyal váltja meg leánya kezét. Jól van, mond a katona, ha annyi aranyat ad a király, a mennyit az ő egyik pajtája elvisz. A király belé egyezett s 14 nap múlva ígérte kifizetni a sommát. Erre a katona az ország öszszes szabóit összehívta s csináltatott velük egy január hó 3. Sylveszter éj. Villám szárnyakkal repül az idő, év — évet egymásután vált fel. — Mintha csak most egy pár percz előtt hallotuk volna a nagy haldokló hörgését mint ha csak most láttam volna a múlt év kiszenvedését; s már is a jelen 1895-ik évnek érzem végrő leheletét szállni felém. — E lehelet érintése meghatja egész bensőmet, s egy szokatlanismeretlen érzés fogja el keblemet, minek hatása imára készt, s én összezárom két kezem és imádkozom. — ----------------Imádkozom, de nem magamért, hisz oly önző nem vagyok .— Imádkozom Egyházamért és annak boldog hosszú létéért. — Érted imádkozom szent Egyházam, mert te vagy az egyedüli Üdvözitő! tiszta! szent! és igaz!............Az én egyházam az egyedüli, mely nem fiz politikát aljas fegyverekkel , hanem végzi a hivatását: hirdeti istennek létét s megtanít imádkozni. Ez az egyház az, mely ezer év óta táplálja testével a többieket, hogy izmosodjanak, s aztán hirdessék élő szóval az embereknek az egymás iránt tartozó kötelességeiket: a közös szeretet és békét. — S mit tesznek azok ?!.... Hirdetik a gyülölséget s fegyvert ragadnak egymás és az édesanya ellen. Oh ! pedig mi szép a papság hivatása, s milyen sajátságos misztikus fény övezi! De hiába! igaz, sokan vannak, kik ki nem állhatják a világosságot, levetkőzik magukról a fényt és felöltik a sötétség nehéz köpenyét, hirdetik a néppárti eszméket, hogy egymásra uszítsák az Egyházak többségbe levő híveit, mert szeretni nem szabad, gyűlölni kell egymást!............ Oh! te szegény nép! miért is nem tudsz imádkozni tanulni attól a mitől él, s miért nem egész mértföldnyi hosszú zsákot s a szálfahúzó pajtással bekopogtatott a királyhoz. A király a kincstárba vezettette őket, hol láda számra állt az arany, tiz ember emelte a ládát s a Jancsi, mert igy hívták, fél kézzel dugta a zsákba, bele rakták az egész készletet, még csak meg se látszott a zsákon, erre a király saját óráját is belelökte a zsákba s megparancsolta, hogy az országban minden aranyat ezüstöt szedjenek össze s hozzák be. Ötezer szekéren hozták a sok kincset s Jancsi már minden szekerestül dobálta azokat zsákjába s mire elkészült, zsákját hátára vetve, útnak eredtek. Nagy volt a király haragja, fegyverbe szólította összes lovasságát s utána küldte a haznak, hogy pozdorjává vágják őket s a kincset szerezzék vissza. Megindult a hadsereg, a föld rengett a lovak nehéz léptei alatt s utolérték a kincsvivőket s messziről felhívták, hogy adják meg magukat. Erre a szélvész csináló megszólal, na én se legyek itt hiába való s megáll szemközt a sereggel s elkezd oly éktelen zivatart fújni a seregre, hogy a lovasok mindenestül felkerekedtek a levegőbe, iszonyatos ordítások, melyet csak a zivatar zúgása tört meg olykor-olykor s az egész sereg tönkre ment, s a pajtások még most is élnek ott valahol a rengeteg kincsből. Így mesélte ezt a jó öreg Zsuzsa, lehet, hogy nem is igy történt, mert Isten tudja, kitől tanulta ő s mennyit kapott e mese az ő emlékező tehetségével együtt, ha valaki jobban tudja, mondja el és hálás lesz érte Zsuzsa dada kegyeltje Mariska.