Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-01-21 / 1. szám

Előfizethetni vidéken minden királyi postahivatalnál. Magyarországon kí­vül a bécsi cs. kir. föpostahivatalnál és helyben Budán a kiadó- és szerkesztőhivata'lban ha­lászvárosi főúton 86. szám alatt lsö em. a dunaparton, hol hirdetések is elfogadtatnak. Pest, Vasárnap Jannar 21. 1849. Megjelenik e lap hétfőt kivéve min­dennap reggel. Félévi előfizetési ára helyben boríték nélkül házhoz hordva 6 fi t 30kr., postán hatszor küldve 8 írt. , kevesebbszer küldve 7 frt 12 kr. pengő pénzben. A hirdetések ára egy négyszer hasá- bozott k i c s i b e t ü s sorért 5 kr.p. (MÁSOD- ÉVI FOLYAM.) E lapok megjelennek, hétfőt kivéve, mindennap. Előfizetési dijak helyben házhoz hordva 6 frt 30 kr., vidéken 6-or küldve 8 frt, kevesebbszer 7 frt 12 kr. pengőben. Előfizethetni vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten Geibel K. könyvárusnál a Kristóf- téren és a Dunaparton Kozma V. nyomdájában, Budán a szerkesztőségnél a Dunaparton fő-úti 86. sz. alatt, a lánczhidon alól. Mindenik helyt elfogadják a hirdetéseket is egy 4-szer hasábozott kicsibetüs sort 5 pengő krba számítva. Évnegyedes előfizetés nem fogadtatik el. Szükségesnek tartjuk azon királyi manifestumokat és fővezér! proclamatiokat, mellyck a bitorlás idejében vagy hiányosan vagy épen nem is jöhettek világosság elébe, lassanként, közölni olvasóinkkal. Ezekből is meg fog tet­szeni , micsoda erőszak és hamisítás vétetett gyakorlatba a lelkismercllen zsarnokok által, a végre , hogy ez or­szág minden szerencsétlenségek örvényébe sodortassék.") M agyar koronám országainak föl d m í v e3-4- lakosaihoz. Kossuth Lajos és p árt ütő társai vakmerő kísérletei, mellyek által szerencsétlen hazátokban a hatalmat bitorol­ták, királytok parancsait megvetik, és az országot véghe- tetlen szerencsétlenséggel fenyegetik, Engem fegyveres erő használatára kényszerítenek. Egyszersmind mindazonáltal nehány szavakat kívá­nok hozzátok intézni, kiknek elcsábítása és megcsalatása megkisértetik. Hirdet teli k nektek, hogy seregeim az ország elfog­lalására, a folyó év Szent-Gyürgy havában nyert enged­mények visszavételére, a magyar nemzetiség elnyomására jelennek meg közfetek. Kényszerítés és fenyegetések közt lettetek elléntál- lásra fölszólítva, és ezen fölhívások az Én nevemben hoz­zátok intéztetni merészeltetnek! Megcsalattalok, ne higyjetek a csábítók szavainak ! Az úri szolgálatok és dézsma megszűnése , mellyet hajdani földesuraitoknak adandó méltányos, a közállomány közbejöttével történendő kárpótlás mellett nyertetek, teljes épségükben fönmaradandanak; kezeskedik ezért nek­tek a törvény rendelete, kezeskedik királyi szavam szent­sége. A rendet és békét akarom helyreállítani, melly nél­kül nein élvezhetitek a nektek adott engedmények gyü­mölcseit, mert a nemzetörsógi szolgálat túlfeszített köte­lessége, az általános fölkelés, a mindenhol mutatkozó nyugtalanság, erőtöket felemészti. Hazátoknak különböző ajkú és nemzetiségű lakosai jogaik kiterjesztését követelték, — a harcz veszélye fe- yyegetöleg mutatkozott. királytok mindent megkísértett a ve; zély elhárítására, de azok a felségsértök, kik minden módon elcsábitástokra törekesznek, minden kísérleteimet meghiúsították, és végre gyáván meggyilkoltatták azon férfiút, kit a polgári háború veszélyeinek elhárítására ha­zátokba küldtem. Bízzatok királytokban, ki a magyar nemzetiséget mindig szerette és atyailag ápolta, a nélkül hogy más nemzetiségeket elnyomott vagy megsértett volna, — csat­lak zatok hadseregemhez, segítsétek azt a rend helyre­állításában, — a többiben maradjatok nyugodtan, tisztel­jétek mindenki jogait, mindenki tulajdonát, engedelmes­kedjetek a törvényes hatóságoknak, és azon rendeletek- nck, mellyekel a haza javára kiadandok ! Ki illy értelemben cselekszik, híven teljesíti királya és hazája iránti kötelességeit, ki parancsaimnak ellensze­gül , mind a kettőt, elárulja és kénytelennek látandom ma­gamat öl ,a szerint bűntetteim. Adtam Olmiilzban november 7-dik napján 1848. — F e r d i n á n d s. k. (L. S.) H e r c z e g W i n d i s c h g r ä t z A1 f r e d, császári királyi tábornagy, minden császári és királyi hadseregek fővezére (azok kivételével, mellyek Olaszor­szágban állanak), arany gyapjas, magyar királyi Szent- István rendbeli nagy keresztes, és a katonai Mária-Terézia rend vitéze stb. stb., a 4-dik számú cs. kir. könnyű lo­vasezred tulajdonosának Pro. clamatioja M a g y a r o r s z á g é s Erdély földmivelö népéhez. Folyó esztendő november 7-kén kelt legfelsőbb ma­nifestum által arról már biztosítva lettetek, hogy a robot és dézma megszüntetéséről 1848—ki apróban alkotott és ö Felsége által szentesített törvények fen fognak tartatni. Ezen biztosítást megújítom mostanában dicsőségesen uralkodó királyunk és urunk, Első Ferenc z-J ó z s e f ö Felsége, legmagasb parancsolatjából is, bizton várván, hogy legkegyelmesebb királyunk szavában bízni, nyugot- tan maradni és azokat, kik titeket még ezentúl is , azon ürügy alatt, mintha az általatok nyert engedmények visz- szavétetni szándékoltatnának, felizgatni és megvetendő czélaikra elcsábítani merészelnének, mint árulókat tekin­teni, elfogni és a katonai hatalomnak általadni el nem mu- lasztandjátok. Melly a fölmivelö népnek ö cs. kir. Felsége legma­gasb parancsolatja következtében adott ujabbi biztosítás, az illető elöjáróságok és lelkészek állal, ez utóbbiak által pedig a szószékről, a hazai nyelvekben azonnal közhírré teendő, és a véghezvitt hirdetésről tüstént a legközelebbi katonai parancsnoknak írásbeli jelentés bemutatandó, mert különben az elöjárósági személyek vagy lelkészek ellen, kik ezen parancsolatot vagy pontosan nem teljesítik, vagy a hirdetést szándékosan elmulasztják, a rögtöntörvényi el­járás éleibe léptetni fog. Kelt schönbrunni szállásomon, december 14kén 1848. — Herczeg W i n d i s e h—G rätz Alfred s. k., csá­szári királyi tábornagy. Herczeg Windischgraetz Alfred, császári királyi tá­bornagy , minden császári és királyi hadseregek fővezére (azok kivételével, mellyek Olaszországban állanak), arany gyapjas és a katonai Mária-Terézia rend vitéze stb. stb., a 4-dik számú cs. kir. könnyű lovasezred tulajdonosának Szó z a t j a Magyarország és Erdély minden ajkú és rendű lakosaihoz. Magyarország és Erdély lakosaihoz! Nehány hazaáruló pártütök kevés hónapok óta tartó zsarnok uralkodása a békés Magyarországot egy vésztel­jes polgári háború véres csatamezejévé tette. A párlütök vakmerösködtek koronás királyuk jussai és méltósága el­len feltámadni. A személyes szabadság el van nyomva , a vagyonnak biztossága veszélyeztetve és a békés földmi­velö hasznos foglalatosságától elszakasztva, kényszeríttelik fegyvert fogni, tulajdon törvényes koronás királya ellen! Ezen vészteljes, birodalmainak jólétét és biztosságát fenyegető állapotnak véget vetni, uralkodónk kötelessége, parancsolatja, és igy az én legszigorúbb feladásom. Ö Felségének legmagasabb parancsára, a ki a ti ki­rályotok és nagy-fejedelmetek, fogok egy vitéz és hív hadsereggel hazátokba lépni, nem ellenséges szándékkal, hanem a végre, hogy a pártütést legyőzzem, s a ti, pár­tok által szétszaggatott hazátoknak a békességet vissza­adjam. Katonáim szoros fegyelmet fognak tartani, de min­denkivel, ki ellenük fegyvert visel, ragad, vagy másokat erre kényszerit, vagy elcsábít, mint ö Felsége ellenségé­vel. mint párfütövel bánandának. Magyar- és Erdélyország lakosai ! Ti, kik igaz haza­fiak és királytokhoz hívek vagytok, elvárom lovagiasság- tok'ól, századokon át bizonyított nemes érzelmetektől,hogy segédkezet nyujtandatok nekem, miszerint császárunk és királyunk akaratát békés úton hajthassam végre ! Ti go­nosz szándékú pártütök által elcsábítottak! itt az utolsó pillanat, visszatérni a királytok iránti hivséghez ; igy ural­kodónk kegyelmére és az én közbejárásomra számíthat­tok. Ámde azok, kik ezen szerencsétlen országot hatalom utáni szomjúságuknak és büntetést érdemlő hiúságuknak feláldozták, bennem szigorú bíróra találjanak, mert: Oltalom a híveknek, b o c s á n a t a m e g t é- r ö k n e k , végveszély a p á r t ü t ö k n e k — ez jel­szavam ! Kelt schönbrunni föhadi szállásomon, november 13- kán 1848. — Herczeg Windischgraetz s. k. császári királyi tábornagy. Magyarország népeihez. Nem elég, hogy Kossuth Lajos pártütö és czinkosai Magyarországot roppant számú papirospénzzel elárasztot­ták ; nem elég, hogy urunkat királyunkat s az egész uralkodó családot hazug és gyalázatos felhívásaiban rá­galmazni és becsteleniteni merészkedik olly nép elölt, melly századokon által mint az uralkodó ház iránti hű­ségnek: tiszta tükre ragyogott, — még annyira is veteme­dett mint ö , mint az általa és az úgynevezett honvédelmi bizottmány által valamennyi, megyékbe küldött zsarnok­biztosok , hogy a legiszonyatosb és megvetendő eszközök által rettegésben tartott népet felhívásaikban olly gaztet­tekre buzdítsák, mellyek egy kül s az országot minden jog nélkül meglepő ellenség irányában tillvák , a törvé­nyes uralkodó vitéz hada ellenében pedig, melly csak azért lépett által az ország határain, hogy a lázitó gono­szok által száműzött békét, rendet és törvényes állapotot visszaidézze — istentelenek és felségsértök. Nem irtóz­nak ők kárhozatos elbizakodásukban a császári hadsere­get rablással , gyilkossággal, gyújtogatással vádolni, holott mégis az ö csordáik követnek el illy gaztetteket, miről elhaladásomnál naponta a legszomorúbb meggyő­ződést szereztem s mi iránt a szegény, kétségbeesésig vitt lakosok már előttem siránkozva panaszkodtak. Nem elégedvén meg ezen gazságokkal Kossuth Lajos és czinkosai, ámítják a népet Schwechat, Pozsony és Mosony mellett állítólag kivivőit győzelmek hazug* hí­réivé], holott ezen helyeknél vagy épen nem is csatáz­tak, vagy pedig a lázadók megverettek és elkergettettek, csak hogy a népet a császári had elleni felkelésre inge­reljék , meg sem gondolván illy örült tettnek rémitö kö­vetkezményeit. Lukács Sándor győri biztos vad dühében a Győrött hátrahagyott élelemszereknek megmérgezését határozta el, és ezen iszonyú gaztett kivitelében csak a pártütök sebes megfutamodása által gátoltatott. Ezen minden idők történetében hallatlan gazságok és gonoszságok tekintetéből ezennel Kossuth Lajost, a honvédelmi bizottmány valamennyi fagjait és az ezek ál­tal a megyékbe és városokba szétküldött úgynevezett kor­mánybiztosokat „törvényen - kívülieknek é* földönfutóknak nyilatkoztatom“, megpa­rancsolván valamennyi hatóságoknak és községeknek a legszorosabb felelet terhe alatt, hogy őket elfogják és a legközelebbi katonai osztaléknak átadják. Azok, kik ennek daczára, a pártütö kormánytól akár­mi csekély parancsot elfogadni, vagy annak engedelmes­kedni merészelnének, rögtön ítélő bíróság utján tüstént kivégeztetnek. Azon helységek, mellyekböl több lakosok egyesülve a császári kir. hadseregnek akármi módon kárt tenni tö- rekvendenek, vagy annak futárait, szállítmányait, avagy egyes csapatokat megtámadni merészkednének , tűzzel, vassal el puszi itta tnak. A helységek elöjárói a csendnek fentarlásáról éle­tükkel kezeskednek. Kelt győri tábori föliadi szállásomon, karácsonhó 29. 1848. — Herczeg W i n d is c h g r ä t z A lire d cs. kir. tábornagy. P r o c 1 a m a t i o. A pártütö csapatok Parendorftól, Mosonyon s Győ­rön keresztüli futásokban nemcsak rablók módjára többi falukat leégettek , elpusztítottak, a nyögött és józan gon- dolkozásu falusi és városi lakosokat sarczollák , Pozsony és Nyitra megyékben merő rósz akaratból nagy károkat teltek; de e felett a bábolnai cs. kir. ménesből valamennyi

Next

/
Thumbnails
Contents