Figyelő, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-07 / 27. szám

-------- A FIGYELŐ JELENTI-------------------------------­AZ ALBÉRLŐ HELYZETE LAKÁSCSERE ESETÉN . .. . 112$ Az érvényben levő lakásbérleti ren­delet végrehajtási utasítása értelmében a lakáscsere esetén a bérlővel egyidejű­leg a vele együttlakó személyek is kö­telesek a lakást elhagyni, ettől a felek szerződésben eltérhetnek. Ha a lakás­ban albérlő lakik, és a cserélő felek nem állapodtak meg abban, hogy az al­bérlő a lakásban marad, az albérlő ré­szére más, megfelelő albérletet kötele­sek biztosítani. Ha az albérlő a felaján­lott albérletet nem fogadja el, a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja. A végrehajtási utasítás fenti kivéte­lével kapcsolatosan gyakran vita merül fel, ezért közöljük a legutóbbi idők­ben kialakult joggyakorlat szerint a kü­lönböző megoldási lehetőségeket. A lakást cserélő felek az albérlő el­helyezésével kapcsolatosan megegyez­hetnek olyképpen, hogy az albérlőt a lakásba költöző új bérlő albérlőként ve­szi át. Ebben az esetben az új bérlő­nek joga van más feltételeket megszab­ni a bérfizetésre vagy lakáshasználatra vonatkozólag, de csak az albérlő bele­egyezésével. Megállapodhatnak úgy is a cserélő felek, hogy a lakásból kiköltözött bérlő, az albérlőt a csere folytán kapott laká­sában albérlőként elhelyezi. Ebben az esetben sem köteles az elcserélt lakás bérmegállapodását továbbra is fenntar­tani az albérlővel szemben. Végül, a cserélő felek valamelyike vállalhatja, hogy az albérlő részére más, megfelelő albérletet biztosít. Ha az albérlő a cserélő felek egyiké­nek ajánlatát sem fogadja el, akkor az albérlőnek is és a bérlőnek is jogában áll az albérleti jogviszonyt felmondani. Amennyiben a lakáscserét az akadá­lyozza, hogy az albérlő a cserélő felek által felajánlott albérletet nem fogadja el, ebben az esetben a lakásügyi ható­sághoz lehet fordulni annak megálla­pításáért, hogy a felajánlott albérleti helyiség az albérlő egészségügyi és munkaviszonyaihoz képes, hasonló-e az előbbihez, terjedelemben, minőségben és bérben. Az albérlő elhelyezését ak­kor lehet biztosítottnak tekinteni, ha a bérlő csatolja annak a személynek a nyilatkozatát, aki a kihelyezendő albér­lőt hajlandó befogadni. A nyilatkozat­nak tartalmaznia kell az új albérletért fizetendő havi összeget, is. Ha az így biztosított albérleti helyiséget a lakás­ügyi hatóságok megfelelőnek találják, az albérlő kihelyezésének nem ii lehet aka­dálya. Különleges helyzetet jelent az albér­leti jogviszony, ha az úgynevezett sza­badrendelkezésű lakásban, tehát ma­gántulajdonban levő lakásban áll fenn. Ebben az esetben a lakás tulajdonosá­nak jogában áll lakáscsere esetén fel­mondania az albérlőnek akkor is, ha más lakást nem tud részére biztosítani. — — KW Tájékoztatás a jövedelemadó bevallásáról Ismeretes, hogy a kisiparosok egy ré­szének július 15-ig jövedelemadó-vallo­mást kell beadniuk. Illetékes helyen kö­zölték, hogy a kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknek jövedelme 1959. ja­nuár 1-től június 30-ig terjedő időben legalább 25 százalékkal emelkedett, vagy akik működésüket ugyanezen időpont között kezdték meg. Továbbá adóbeval­lásra kötelezettek azok, akik 1959. január 1 és június 30 között szüntették meg ipari tevékenységüket és a ledolgozott időre még nem történt meg rájuk vonatkozólag a végleges adókivetés. Végül jövedelem­adóbevallást kell tenniök azoknak is, akiket a pénzügyi csoport július 31-ig be­vallásra szólít fel. Ha a felszólítás azon­ban július 15 után történik, az ilyen be­vallást nem tekintik elkésettnek. Azoknak az adóját, akiknek a fentiek alapján nem kell vallomást beadniok, véglegesnek lehet tekinteni. Az ilyen kis­iparosok tehát 1959 első félévére ugyan­annyi adót fizetnek, mint amennyit elő­legként már befizettek. Hasonlóképpen ez vonatkozik a második félév adózására is. Az adóbevallásra kötelezetteken kívül önként adhatnak be jövedelemadóbe­vallást, illetve új adómegállapítást kér­hetnek azok, akiknek jövedelme az 1959. január 1 és június 30 közötti félévben lényegesen csökkent. Akik a 65. életév betöltése folytán ed­dig adómentességet élveztek, igazolják újból adómentességi jogosultságukat. Az első félévre kivetendő adónál az a kedvezmény, hogy a háromezer lélek­­számon aluli községben dolgozó iparosok­nak 50 százalékos adókedvezmény jár, ha évi jövedelmük a 18 000 forintot nem haladja meg. Hasonló kedvezmény jár az évi jövedelemtől függetlenül akkor, ha a községben és a szomszédos helyiségekben hasonló szakmabeli kisiparos nincs. Ha az érdekelt kisiparosok a kedvezménnyel élni akarnak, helyes, ha jövedelemadó­vallomást adnak be, függetlenül attól, hogy a kötelezettség vonatkozik-e rájuk. A bevallási íveket a lakóhely szerint illetékes adócsoportnál lehet beszerezni. Késedelmes vallomás esetén a kivetendő bírság az adó 50 százalékát is elérheti. A csökkent munkaképességűek és nyugdíjazás előtt állók munkaviszonyáról Az érvényben lévő rendelet szerint csak különlegesen indokolt esetben lehet felmondással megszünteti az olyan dol­gozó munkaviszonyát, aki csökkent mun­kaképességű, vagy pedig az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésé­hez legfeljebb öt éve hiányzik és leg­alább ötéves folyamatos munkaviszonya van. A Munka Törvénykönyvének ezzel a kitételével kapcsolatosan mégis sok vita merült fel, mert többféleképpen magya­rázzák, hogy mikor nem áll fenn a „kü­­­lönlegesen indokolt” eset, mint felmon­dási jogalap. Pedig a Munka Törvény­­könyvének további részében világosan megtalálható, hogy amíg a vállalatnál van olyan munkakör, amelyet idős, vagy csökkent munkaképességű dolgozóval kell betölteni, mindaddig nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni nyugdíj előtt álló és csökkent munkaképességű dolgozóval. Ennek ellenére gyakori eset, hogy intézményeknél, vállalatoknál nem győződnek meg, hogy vajon áthelyezés­sel, átcsoportosítással nem lehetne-e olyan megoldást találni, hogy ne kelljen felmondani az állásra rászoruló dolgo­zónak. Ha a felmondást kapott csökkent munkaképességű, vagy nyugdíj előtt álló dolgozó munkaügyi panasszal él és az egyeztető eljárás során bizonyítani tudja, hogy könnyebb beosztásban, liftes, kéz­besítő stb. munkabíró fiatalabb ember dolgozik, akkor visszahelyezik állásába. 2 Rendezték a tanácsi orvosok és főgyógyszerészek , fizetés­ pótlékát­­ ((!! Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki, melyben pótlékot ír elő a ta­nácsok egészségügyi osztályainál, vagy csoportjainál fo­glalkoztatott orvosoknak és a fővárosi, megyei főgyógyszerészek­nek Az utasítás megállapítja a munkakö­rönként és személyenként adható pót­lék összegét és meghatározza, hogy mennyi lehet a tanácsi apparátusban dolgozó orvos, illetve főgyógyszerész je­lenlegi fizetésének és a pótlékok együt­tes összegének alsó és felső határa. A pótlék összegének meghatározásához a szakszervezet illetékes szerveinek véle­ményezését is ki kell kérni. A fizetéskiegészítő pótlék beleszámít az alapfizetésbe és így a nyugdíj és táp­pénz megállapításánál is figyelembe kell venni. A pótlék kifizetésének kapcsán a tanácsi orvosok és a főgyó­rgy­­ szék munkaköri változását évenként felül­vizsgálják és ha szükséges, a pótlék összegét módosítják. A fizetéskiegészí­tést havonta utalják ki. Milyen szakmákra van még iparitanuló-felvétel ? Y 3&J' Pí. Most, hogy nagyobbrészt lezárultak a gimnáziumi és technikumi felvételek, sok fiatal érdeklődik, hogy milyen szakmák­ban, ill. milyen intézetekben lehet még jelentkezni ipari tanulónak. Erről a Mun­kaügyi Minisztérium az alábbi tájékozta­tást adta. Az 1. sz. intézetben (XXI., Csepel, Állomás utca 8.) esztergályos, a 4. sz. intézetben (XIX., Vöröshadsereg útja 18.) esztergályos, lakatos, a 7. sz. intézetben (VIII­, Kőbányai út 24, MÁVAG) vasszerkezeti lakatos, hegesztő, ma­rós és érettségizetteknek mintakészítő, a 7. sz. intézetben (X., Elnök utca 3.) fényező, öntő, a 13. sz. intézetben (VH., Murányi utca 10.) autólakatos, finomhegesztő (az IKARUS ré­szére), a 14. sz. intézetben (VII., Hernád utca 32.) érettségizetteknek esztergályos, a 21. sz. Intézetben (XIII., Váci út 107.) esz­tergályos, a 23. sz. intézetben (XIII., Vág utca 14 a) hajó­gyáriak részére hegesztő, hajóépítő lakatos, kovács, a 27. sz. intézetben (H., Mártírok útja 85, Kle­­ment Gottwald) vasszerkezeti lakatos, eszter­gályos, fémcsiszoló, a 28. sz. intézetben (XII. Alkotás u. 53, MOM) marós, esztergályos, fényező, a 30. sz. intézetben (VII., Wesselényi utca 44.) érettségizetteknek lakatos, esztergályos, a 31. sz. intézetben (VII., Nyár utca 9.) épület­lakatos, víz-, gáz-, központifűtés-szerelő. A fenti szakmákkal kapcsolatos felvi­lágosítást az iskolákban vagy a meg­jelölt üzemekben kaphatnak a tanulók. A felvétel általában fiú­ipari tanulókra vonatkozik, de esztergályos és finomhe­gesztős szakmákra lányokat is szerződ­tetnek ipari tanulóknak. A tájékoztatás szerint az érettségizettek számára, kellő jelentkezés esetén valamennyi intézetben szerveznek külön osztályt. Az érettségi­zettek tanulmányi ideje másfél év. Hogyan lehet­­bekapcsolódnia a fizetővendég-szolgálatba a bérbeadónak? Közismert, hogy a szállodai helyek álta­lában nem elegendők a megnövekedett idegenforgalom és az üdülők számára. Ezért különösen jelentős segítséget nyújt az úgynevezett fizetővendég-szolgálat, ami magánházaknál való elhelyezést elent, de központi szervezéssel és az IBUSZ-nál való helyfoglalás útján. Fizetővendég-szolgálat szervezhető min­den olyan községben, vagy városban, ame­lyik kirándulásra, üdülésre alkalmas. A község vagy város lakóinak jelentkezése alapján a megyei tanács ad hozzájárulást a fizetővendég-szolgálat megszervezésé­hez. A kiadó szobával rendelkező akoso­­kat az illetékes Megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízottjának kell bejelenteni, ahol pedig ilyen nincs, (például Nógrád, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Csongrád, Bé­kés megyékben), ott az IBUSZ veszi fel a jelentkezéseket. Mielőtt a szobát kiadnák, a kerületi tisz­tiorvos megvizsgálja egészségügyi szem­pontból is. A fizetővendég-szolgálat keretében ki­adásra kerülő szobák bérét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelete álla­pította meg bizonyos bérkategóriákon be­lül. Azt, hogy ezen belül milyen bért kér­hetnek a szobáért, az illetékes­degenfor­­galmi Hivatal, illetve az IBUSZ határozza meg. A jelenleg érvényben levő szobaárak a következők: Gyógy- és üdülőhelyeken: A fenti bérért a lakásadónak a szobát ágyneműhasználattal, huzattal együtt kell biztosítania, s a bér magában foglalja a takarítás és világítás díját is. Nagy kedvezményt jelent a fizetőven­dég-szolgálatba bekapcsolódott lakásadó­nak, hogy amíg magánúton kiadott szoba után 80 százalékos időszaki házadót kell fizetnie, ugyanakkor az IBUSZ-on keresz­tül kiadott szobáért ez alól teljesen men­tesül és a fenti bérből csak 20 százalékos kezelési költséget vonnak le. Egyéb helyeken: I. osztály egyágyas kétágyas háromágyas II. osztály egyágyas kétágyas háromágyas I. osztály egyágyas kétágyas háromágyas II. osztály egyágyas kétágyas háromágyas 18—22 forint 30-35 forint 38—12 forint 14—17 forint 25—20 forint 32-37 forint 18-18 forint 28—30 forint 38—10 forint 12—15 forint 22—25 forint 32—35 forint Új típusú kályhák és tűzhelyek A Salgótarjáni Tűzhelygyárban számos új termék gyártását kezdték meg. A többi között két újfajta konyhai tűzhe­lyet, valamint fürdőszobai vízmelegítő hengert és falikutat készítettek. Most ké­szítik az új típusú Kalor és Super-Kalor kályhákat, amelyekben az eddigiekhez viszonyítva nagymértékben, 20—25 szá­zalékkal növekszik a felhasznált tüzelő­anyag hatásfoka. Kísérleteznek olyan fűtőberendezés gyártásával is, amely víz­­melegítéssel két radiátort fűthet. Szabályozták a vásárlók minőségi kifogásainak intézését A belkereskedelmi miniszter részletes utasítást adott ki arra vonatkozólag, hogy a különböző iparcikkeket árusító üzletek­ben hogyan kell intézkedni a vásárlók kifogásaival kapcsolatosan. Az utasítás szerint a vásárló kifogását a boltvezető vagy helyettese minden eset­ben köteles alaposan megvizsgálni, ha azonban a kiskereskedelmi szerv vezetője megnyugtató módon nem tud dönteni, az árut a vásárlótól elismervény ellenében át kell vennie és az illetékes nagykeres­kedelmi vállalathoz kell haladéktalanul továbbítania. A vásárlót, jogos panasz esetén kártérítés illeti meg. Az utasítás szerint a vásárlók kifogá­sát azonnal kell elbírálni és az iparcikkre vonatkozó alapos minőségi kifogás esetén a vásárlók kívánságának megfelelően a kiskereskedelmi szerv vezetője köteles az árut vagy kicserélni, megjavítani, vagy a vételárat arányosan leszállítani. Ha az áru a rendeltetésének megfelelő hasz­nálatra alkalmatlan, a vételár visszafize­tését is kívánhatja a vásárló. Kivételes esetben a kifogást a vásárlási blokk fel­mutatása nélkül is el lehet fogadni. Azoknál az iparcikkeknél, amelyekre jótállási időt állapítottak meg, a jótállási kötelezettségben foglaltak az irányadók. Az élelmiszerkereskedelemben a köz­vetlen fogyasztásra kerülő, gyorsan romló élelmiszerek esetében — a zárt csomago­lású élelmicikkek (pl. konzervek) kivéte­lével a minőségi kifogás általában csak addig fogadható el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. A miniszteri utasítás szerint a kifogá­sok elintézésének határideje, amennyiben azonnal nem orvosolható, Budapesten 8, vidéken pedig 15 napnál hosszabb nem lehet. A fogyasztót a kifogás elintézéséről vagy cseréről minden esetben a kiskeres­kedelmi szerv köteles értesíteni. Jogos kifogás esetén a vásárlók kártalanítását a nagykereskedelmi vállalat álláspontjának kikéréséig elhalasztani, illetőleg a kárta­lanítást addig függőben tartani nem sza­bad.

Next