Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-12-03 / 49. szám

♦ A belkereskedelmi miniszter dr. Fenyő Imrét, a minisztérium Közgazda­sági Főosztálya vezetőjét — kollégiumi tag­sága megtartásával, érdemei elismerése mel­lett — főosztályvezetői beosztásából fel­mentette. Dr. Fekete Győr Lászlót, a minisztérium Közgazdasági Főosztálya főosztályvezetőjévé és a minisztérium Kollégiuma tagjává kine­vezte. Az illetékes belkereskedelmi miniszterhelyet­tes, Búron Bélát, s az Északdunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat árufor­galmi vezetőjét felmentette és más munka­te­rületre történő áthelyezéséhez hozzájárult; Székely Viktort, a Székes­fehérvári TÜ­­ZÉP Vállalat áruforgalmi vezetőjét nyugál­lományba vonulására tekintettel — érdemei elismerése mellett — felmentette; dr. Angyal Gyulát, a Bútorértékesítő Vál­lalat áruforgalmi főosztályvezetőjét felment­­ette és a Cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatójává kin­evez­te. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari minisz­terhelyettes Bors Sándornét, a Műszer- és Irodagépe­tek­esí­tő vállalat gazdasági igazgatóhelyette­sévé kinevezte. A közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese ■Králl Gyula postafőtanácsost, a KPM Pos­tafőosztály (Postavezérigazgatóság) 6. Nem­zetközi szakosztály 6. A. Nemzetközi szerve­zetek ügyosztályának — és dr. Katona Kis László postafőtanácsost a 6. Nemzetközi szakosztály 6. B. Nemzetközi kapcsolatok ügyosztálya vezetésével megbíz­ta. Szántó László posta műszaki főtanácsost a Budapest vidéki Postaigazgatóság fejlesztési igazgatóhelyettesi feladatainak ellátása alól felmentette. Kuti János postai műszaki igazgató* KPM Postafőosztály (Postavezérigazgatóság) 9. Fejlesztési szakosztályvezetői megbízását visszavonta és megbízta a Budapest vidéki Postaigazgatóság fejlesztési igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával. Nádor Lajos postaműszaki főtanácsost megbízta a KPM Postafőosztály (Postavezér­igazgatóság) 9. Fejlesztési szakosztálya veze­tésével és egyidejűleg vissza­vonta távlati ter­vezési ügyosztályvezetői megbízását. Dr. Palotás Magda posta vezéri­gazga­tóhelyett­­es Juhász Károlyné postafelügyelőt megbízta a Posta Értékcikkhivatal vezetőhelyettesi és forgalmi osztályvezetői feladatainak ellá­tá­­sával. TAKARÉKSZÖVETKEZETI KÖZLEMÉNYEK A Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Fő­­igazgatósága Mátravidéki Takarékszövetkezet, Mátrave­­rebély (Nógrád megye) részére új Takarék­­szövetkezet alakítására adta ki az engedélyt. TAKARÉKSZÖVETKEZETI KIRENDELTSÉGEK MEGNYITÁSA Abádszalóki Takarékszövetkezet T­is­zab­urai Kirendeltsége (Szolnok megye), Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarék­­szövetkezet Jászf­elsőszen­tgyörgyi Kirendelt­sége (Szolnok megye),­­ Jászárokszállási Takarékszövetkezet Jász­­dózsai Kirendeltsége (Szolnok megye), Tarnaleleszi Takarékszövetkezet Egeresek­ Kirendeltsége (Heves megye), Gyöngyöspatai Takarékszövetkezet Szűcsi Kirendeltsége (Heves megye), Kerekegyháza és Vidéke Takarékszövetke­zet Ladánybenei Kirendeltsége (Bács megye), Fehértó és Vidéke Takarékszövetkezet Kö­­nyi Kirendeltsége (Győr megye) működésüket meg­kezdték.­ ­ -----------------—............ . SZEMÉLYI ÉS VÁLLALATI HÍREK Téma: távíró-táválasztási SIEMENS Modern konstrukciójánál fogva kompakt és kevés karbantar­­tást igénylő Az egyre nagyobb mértékben növekvő távíró- és adat­átvitel, a belföldi­­és nemzetközi információcsere, nagy és speciális követelményeket támaszt a mai távválasztó rendszerekkel szemben. E feladatok elvégzésére biztos­­ jövőjű, csatolótechnikás választórendszereket ajánl a SIEMENS. • ■ SIEMENS-TWK-RENDSZEREKET. Ezek a világszerte bevált SIEMENS-Crosspoint-elv alapján működnek, azaz nemesfém-kontaktusú, gyors­kapcsolású (ESK)­relékből álló, tetszőleges nagyságú kapcsolómezőket építenek össze egy, vagy több fokoza­­t hálózati egységekké, ahol azután az egyes csatlako­­zsi pontok egyenként összekapcsolhatók. Ez az elv le­hetővé teszi a távválasztást, mechanikus egységek köz­­beiktatása nélkül. A TVK-rendszernél, - hasonlóan a számítógépekhez­­, központi programlogika veszi át az üzem lefolyásának vezérlését és ellenőrzését. Különleges hálózatok (Gentex, privát hálózatok stb.) és Datex-hálózatok jól beilleszthetők a távíróhálózatba, ezáltal a vezetékeket jobban ki lehet használni. Ebben az esetben osztályozókészülékek gondoskodnak az előfizető osztályok szigorú különválasztásáról. A TVK-rendszerek további kiemelkedő jellemzői: Egyszerű, takarékos szerelés Nagy üzembiztonság Minimális karbantartás Gyors összeköttetés Nagy távírósebesség (2400 Band-ig) Ismertetőt küld önnek az Intercooperation AG. Siemens osztálya Budapest XII., Böszörményi út 9. illetőleg SIEMENS AG D-8000 München 25, Postfach 701. SIEMENS TWK-SYSTEM FIGYELŐ, 1969. DECEMBER 3. margójára H­a a gazdasági fejlődés bonyolult képletét mik­roszkóp alá tesszük, nagyobb és apróbb tudományos eredményeik végtelen sorára bom­lik a kép. Ezekből az „építőkoc­kákból” sokat lehetne azzal a cím­kével ellátni, hogy: ÚJ TECHNI­KA. A növekvő termelés és a jobb termékminőség vagy különö­sen az új cikkek előállítása tulaj­donképpen nem mennyiségi kérdés, hanem a gazdasági fejlődés bizo­nyos szintjén már elsősorban az anyagi-műszaki bázis folytonos megújulásának, minőségi fejlődé­sének függvénye. Ennek tükrében válik érthetővé az a törekvés, hogy a magyar műszaki-tudományos életet szorosabb szálak fűzzék a világ fejlett technikai „műhelyei­hez” — s ezen belül különösen a Szovjetunió hatalmas tudományos­­technikai bázisához, kutatómunká­jához. Néhány napja írták alá Buda­pesten a magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködési albi­zottság XII. ülésszakának jegyző­könyvét. Jubileumi ülésszak volt ez­ az együttműködés két évtize­dének és az újabb közös feladatok kitűzés­ének ünnepi mozzanata. A kerek évforduló az együttmű­ködés fokozódásának és tartalmi gazdagodásának fontos szakaszára esik. Az­ utóbbi időben a közös vállalkozásokban részt vevő intéz­mények és vállalatok száma a négy évvel ezelőttihez képest hat­szorosára bővült. A most aláírt megállapodás értelmében pedig 1970 első felében közel 150 kölcsö­nös tanulmányútra, cserére kerül sor, emellett a két ország doku­mentációkat ad át egymásnak és 30 magyar, illetve 40 szovjet kuta­tóintézet vesz részt közös kutatá­sokban ■*- 27 konkrét tudományos műszaki témán dolgozva. Ami a távolabbi jövőt illeti, min­denek­előtt azzal kell számolni, hogy a műszaki-tudományos együttműködés tartalmát döntően befolyásolja a gazdasági együttműk­­­ködés alakulása. A szocialista or­szágok gazdasági életének szoro­sabb összefonódása, integrációja nyomán újabb lendületet kapna a technikai kooperáció és a közös kutatás is. Az együttműködés tár­gyául választott témák gazdasági jelentősége, célszerűsége ma is vi­tathatatlan: a kutatások fontos gazdasági problémák megoldására irányulnak és a nemzetközi össze­fogás révén kedvezőbb eredményre lehet számítani. Tagadhatatlan vi­szont az is, hogy a lehetőségek ki­aknázásától — vagy sokszor még a felkutatásától is — távol vagyunk. A legutóbbi tárgyalások során mindkét oldalon az a vélemény alakult ki, hogy az együttműködés hatékonyságának fokozása érdeké­ben feltétlenül új formákat, mód­szereket kell kialakítani. örvendetes törekvésként lehet üdvözölni az együttműködésre irá­nyuló kezdeményezést a közgazda­­sági munkával közvetlenül össze­függő műszaki-technikai kérdések­ben. Ide tartozik mindenek­előtt az az elképzelés, hogy a magyar, és a szovjet tervhivatal végezzen közös kutatásokat a számítástechnikai eszközöknek a gazdaságirányítás­ban és a tervezésben történő fel­­használásáról. Ismerve a Szovjetunió arányta­lanul nagyobb tudományos lehető­ségeit, koncentrált és differenciált kutatási intézményeit, az együtt­működés a magyar tudományos élet számára kincsesbánya, a Szov­jetuniónak viszont értékes tapasz­talatok forrása. Különösen akkor, ha a tudományos eredmény rövid idő alatt válik a technika hétköz­napi valóságává. F. P. 23

Next