Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-01-14 / 2. szám

FIGYELŐ, 1970. JANUÁR 14. " * Szabadpiaci árak 1970. január 9-10-ig. A kapcsolódó ágazatokon belül a ter­melést elősegítő ágazatok létszámának aránya még 1968-ban is alacsonyabb volt, mint 1959-ben. Ez szintén az élel­miszertermelés és a termelő ágazatok nem kielégítő kapcsolatára utal. Az élel­miszertermelés közvetlen létszáma 1965 óta alig változott, míg a közvetve fog­lalkoztatottaké tovább növekedett, így a kétféle létszám együttesen valame­lyest növekedett az 1965—68-as években, szemben a korábbi időszakéval, amikor csökkenő tendencia érvényesült. Az élelmiszertermelés súlyát mutatja, hogy a közvetlen és közvetve foglalkoz­tatott létszám együttesen még 1968-ban is az anyagi termelésben foglalkoztatott létszámnak közel a felét tette ki. Azt mondhatjuk tehát, hogy hazánkban je­lenleg a termelő ágazatokban dolgozók fele az élelmiszerek előálításával, tovább­feldolgozásával, illetve a fogyasztókhoz történő eljuttatásával foglalkozik. * Hajdú István H 1« § tu I« 1 a ! ! i! Sm jé SÍ S -jJ n n cím S <a da Ü & > ti 3 S 0, to Hl N <U Elő csirke ! kg 26,80 32,— 30,— 36,40 26,30 27,80 25,40 38,80 27,— Elő tyúk kg 21,— 23,50 24,60 28,20 22,70 27,— 26,20 34,20 32,90 Tejföl lit 17,— 22,— 22,— 22,50 35,— 25— 32,— 26,80 24,— Tehéntúró kg 14,10 18,— 18,— 16,— 22,— 15,— 16,— 21,50 14,— Tojás db ^ 2,— 2,20 2,— 2,30 1,80 2,40 2,— 2,— 2,— Burgonya kg 3,50 4,— 4,— • 3,20 4,— 3,20 2,60 3,60 — Vöröshagyma kg 6,20 7,— 10,— 6,— 6,— 6,20 7,— 6,30 8,— Fokhagyma kg 27,40 — 30,— 26,— 20,— 25,— 24,— 26,80 12,50 Alma kg 3,80 4,50 3,60 4,50 2,90 4,50 3,50 5,— 3,30 Szárazbab kg — 20,— 14,— 18,— 20,— 17,— 18,— 21,20 14,— Szemes tengeri q — — — 360,— 230,— 260,— 270,— 350,— 280,— árpa q — _ _ 340,— 330,— 400,— 350,— 350,— 300,— Az élelmiszer-termeléssel közvetve foglalkoztatottak aránya (százalék) Megnevezés 1959 1959 1965 1968 A foglalkoztatottak aránya az élelmi­szer-termelésben foglalkoztatottakhoz 1 15­­*4 26 Az egyéb népgazdasági ágakban fog­lalkoztatottakhoz 11 16 16 17 Az összes foglalkoztatott 4 8 10 10 s­otó . . " AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG HELYE AZ ŐSSZI EMELÉSBEN A munkamegosztás gyors fejlődése odavezetett, hogy ma már a mezőgaz­dasági termékek többsége feldolgozott állapotban — a kereskedelem és a Ven­déglátóipar közvetítésével — kerül a la­kossághoz. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egyre több termelőeszközt és szolgáltatást igényel más népgazdasági ágaktól. Az agrokomplexum fogalma . ..­ N A piazai közgazdasági irodalomban gyakran találkozunk az élelmiszergazda­ság kifejezéssel. Ez alatt sokan csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együt­tes termelését értik, pedig ennél össze­tettebb a fogalom. Az élelmiszerterme­lés — ami a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar együttes termelése — az élel­miszerkereskedelemmel együtt alkotja az élelmiszergazdaságot. Természetesen az élelmiszergazdaság fogalma még így sem AZ ÉLELMISZERTERMELÉS ARÁNYA A NEMZETI JÖVEDELEMBEN „__­ _ * Összes nemzeti jöved­elem = 100 WIZSZA Elelmiszer- termelés öleli fel az élelmiszertermelés és elosz­tás teljes folyamatát. Ha pedig az élelmiszergazdasághoz kapcsoljuk a szá­mára szükséges termelőeszközöket előál­lító ágazatok megfelelő részét is, akkor az agrokomplexum elnevezésű összevont népgazdasági ághoz juthatunk el. Az élelmiszertermelés vonzási köréről is beszélhetünk, ha­­ azoknak a tevé­kenységeknek a körét akarjuk jellemez­ni, amelyek az egyes ágazatokban elkü­lönülnek ugyan, de végső eredményt te­kintve mégis az élelmiszerellátást és ex­portot biztosítják. A vonzási kör fogalmi meghatározása viszonylag egyszerű, de számszerűen jel­lemezni igen bonyolult. Az ilyen jellegű vizsgálatokat az ágazati mérlegek segít­ségével végeztük el. Két fontos mutatót számítottunk ki a vonzási körre vonat­kozóan:­a termelés értékét és a foglalkoz­tatottak számát. A vonzási kör felrajzolásánál a mező­­gazdasági és élelmiszeripari termelést egy termelési ágnak tekintettük, amely­hez két oldalról különböző tevékenysé­gek kapcsolódnak: egyrészt a termelést elősegítő ágazatok — beleértve a beruhá­zásokat is —, másrészt a megtermelt ter­mékek továbbfeldolgozásával, illetve a köz­vetítés­ével foglalkozik. Mi csökken - mi nő Az élelmiszertermelés és vonzási kör együttes aránya a népgazdaságon belül csökkent. Az élelmiszertermelés nagy­mértékben önellátó. Még 1965-ben is a felhasznált anyagok közel háromnegyed részét az ágazat önmaga állította elő. A más népgazdasági ágból származó anyagok aránya alacsony Ennek egyik oka az, hogy a mezőgazdaság és az élel­miszeripar nem jelentős piaca a hazai iparnak. De az anyagi jellegű társadalmi termékek közel egyharmadát 1968-ban is az élelmiszertermékek tették ki. Az élel­miszertermelés a népgazdaság egyik legnagyobb ága, legnagyobb ága.­­ A termelés növelése együttjárt az anyagi termelésben foglalkoztatottak számának bővülésével. A létszámnöve­kedés azonban nem minden ágazatra volt jellemző, így például a mezőgazda­ságban dolgozók száma 1950—1968 kö­­­­zött 32 százalékkal csökkent. Az élelmi­­szeripari dolgozók számának növekedése ezt nem egyenlíthette ki, ezért az élel­miszertermelés együttes létszáma 1950— 1968­ között csökkent. Különösen gyors (évi átlagban 3,9 százalék) volt a csök­kenés 1959—65-ben. Az 1950—59-es idő­szakban 0,7 százalékkal, 1965 és 1968 kö­zött már csak 0,1 százalékkal csökkent a létszám. Az élelmiszertermelés közvetve két vo­natkozásban köti le más ágazatok dol­gozóit: a termelés folyamatában fel­használt anyagok révén és a termékek továbbfeldolgozásával, illetve a fogyasz­tókhoz juttatása során. A ráfordítások körében számoltuk el a beruházáshoz szükséges munkaerőt is. A termelés folyamatához kapcsolódó közvetett létszám az 1950 évi 30 ezer fő­ről 1968-ig 122 ezerre növekedett. Ez a növekedés nem kielégítő, ami azzal ma­gyarázható, hogy az élelmiszertermelés kapcsolata a termelőeszközöket gyártó ágazatokkal eléggé szűkkörű. A beruhá­zási eszközök előállításánál foglalkozta­tott közvetett létszám az 1950—1968-as időszakban 5 ezer főről 45 ezerre nőtt. A hazai ipar így is csak egy részét fe­dezi a beruházási igénynek. 1965-ben például az élelmiszertermelés összes gép­­beruházásának 47 százaléka importból származott. Ha ezt átszámítjuk létszám­­igényre, akkor további 12—13 ezer fővel kellene bővíteni az élelmiszertermelésben közvetve foglalkoztatottak körét. , Az élelmiszertermelés termékeinek további feldolgozása mintegy 40 ezer munkást igényel. Az adatokban az erdő­­gazdálkodás is szerepel, s ezért nagy­nak tűnik ez a létszám. Az élelmiszer­­kereskedelemmel foglalkozók száma az 1950. évi 101 ezer főről­ 1968-ig 220 ezer főre növekedett. A létszámalakulás tendenciái A vonzási kör a foglalkoztatottak szá­mát tekintve 1950-ben még nagyon kis­terjedelmű, mntegy 145 ezer főt jelent, aminek elsősorban a mezőgazdasági ter­melésben uralkodó kisüzemi termelési forma volt az oka. A kisgazdaságok el­sősorban önellátásra törekedtek, a ter­melésben felhasznált anyagok vonatko­zásában. Éppen ezért viszonylag fejlet­lenebb volt az élelmiszeripari termelés is. Az egész élelmiszertermelés foglalkoz­tatottságáról akkor nyerünk reálisabb képet, ha a fejlődést az átszervezés idő­szakához, 1959-hez viszonyítjuk. Az élel­miszertermeléshez kapcsolódó ágazatok­ban közvetve foglalkoztatottak száma 1959-ben elérte a 303 ezer, 1965-ben 391 ezer, 1968-ban pedig 427 ezer főt. A­­nö­vekedés 1965-ig 29 százalék, 1968-ig 41 százalék volt. Az élelmiszertermelésben négy dolgo­zóhoz 1968-ban egy más népgazdasági ágban foglalkoztatott tevékenysége kap­csolódott. A fejlettebb országokban en­nél jóval magasabb arányok alakultak ki, így például az Egyesült Államokban 1954-ben minden mezőgazdaságban dol­gozó munkaerőre két más ágazatban dol­gozó „kapcsolódó” létszám jutott. • becslés Az élelmiszer-termelés és vonzási körének aránya (az élelmiszer-termelés százalékában) A termelő ágazatokban létrehozott nga ezzel szemben növekszik. Az élelmi­nemzeti jövedelmen belül a szorosan szertermelés arányának visszaesése első­ve at élelmiszertermelés súlya csökkenő sorban a mezőgazdasági ágazatban mű­tenden­ciájú, a kapcsolódó ágazatok ara­­tatkozik. Megnevezés : 1950* 1959 1965 1968* években Más népgazdasági ágaktól és import­ból származó felhasznált anyagok és beruházási eszközök értéke 9 17 21 21 Más népgazdasági ágaknak tovább­feldolgozásra adott termékek 7 5 4 4 Az élelmiszer-termelés és vonzási köre összesen 116 3012 125 125 Az élelmiszer-termel­és a népgazdaság anyagi termelésében (százalékban) Élelmiszer-terme­lés 37 32 29 38 Élelmiszer-termelés és vonzási köre összesen 43 40 37 35 AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS ARÁNYAI AZ ÉLELMISZERTERMELÉSBEN / Élelmiszer/par. Mezőgazdaság E/e/m/szer- termetes ■ f Mezőgazdaság; • eredetű [lelmiszer/pari erette/i /das nepgazdasagi dgard­a/ (illllltu /mport­o/ 11

Next