Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 2. szám

aftii lyb­ovfiR ylpEOfleSl A győri termelékenységi konferencia előkészítése A Magyar Közgazdasági Társaság el­nökségének korábbi határozata alapján 1971 februárjában Győrött 2 napos orszá­gos közgazdász-találkozásra került sor, a város 700 éves fennállásával kapcsolatos ünnepi rendezvények megnyitásaként. 1971. január 6-án dr. Garamvölgyi Ká­roly, az MKT főtitkára az országos ta­nácskozás szervező bizottságával megbe­szélést tartott az előkészületekről. A megbeszélésen — többek között — részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes, Kiss Ernő KGM- miniszterhelyettes, dr. Román Zoltán, az MTA Kutató Intézetének igazgatója, Farkas Tibor, a Győr Városi Tanács VB elnökhelyettese. IlflRSflSflB KJ HÍREI Előadások 1971. január 14-én fél 3 órakor a Kos­suth Klubban „Az ipar és a külkereske­delem kapcsolata az új gazdasági mechanizmusban (1968—1970. évi tapasz­talatok alapján)” címen tartanak előadást. Előadók: Berényi Lajos, a KKM főosz­tályvezetője, Demcsák Sándor, az MNB főosztályvezetője, Obláth György, a HUNGAROTEX vezérigazgatója.­­1971. január 15-én fél 3 órakor a Kos­suth Klubban „Vállalati társulások közös akciók megvalósítására” címmel Pulai Miklós, az MNB első elnökhelyettese tart előadást. 1000 kg-os teherfelvonó eladó a Kaposvári Cukorgyárban MŰSZAKI ADATOK: felsőgépes Hajtótárcsás, balos, külső egyetemes vezérlésű, 8 méter emelőmagassággal, a hajtómotor 8 HP, 1420 fordulattal. A járókerék szélessége 1220 mm, mélysége 1600 mm, magassága 1860 mm. Menetsebessége 0,25 m/sec. Részletes felvilágosítást ad: VIDÓ SÁNDOR. VEVŐRE TALÁL. " BIZTOSAN A dÍj" hasábjain hirdeti vállalatának felesleges készleteit. FIGYELŐ, 1971. JANUÁR 13. I SZEMÉLYI ÉS VÁLLALATI HÍREK Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter Mészáros Józsefet a Bányászati Akn­amélyítő Vállalat igazgatóhelyettesévé kinevezte. Dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese dr. Mózes Gyulát a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet igaz­gatóhelyettesévé kinevezte. Táborossy Zol­tánt a „Beánál” Finomvegyszergyár igazga­tóhelyettesévé kinevezte. A közlekedés- és postaügyi miniszter Mé­­száros-Komáromy Lászlót, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályá­nak volt helyettes vezetőjét, valamint ifj. Hegedűs Gyulát, a minisztérium személyzeti főosztálya oktatási osztályának volt vezető­jét a minisztérium Vezetőképző Tanácsában betöltött tanácstagi tisztük alól — más mun­­­katerületre történt kinevezésük miatt — felmentette. A megüresedő helyekre dr. Ab­raham Kálmánt, a közúti főosztály vezetőjét, illetőleg Katona Lászlót, a személyzeti főosz­tály oktatási osztályának vezetőjét nevezte ki. A könnyűipari miniszter első helyettese Bohuniczky L­ászlót a Győri Kötöttkesztyű­gyár igazgatójává kinevezte. Az illetékes könnyűipari miniszterhelyettes Bárdi Mártont­, a Bőr- és Cipőkellék Keres­kedelmi Vállalat anyagáruforgalmi főosztály­vezetőjét, nyugdíjba vonulása miatt —, munkájának elismerése mellett — beosztá­sából felmentette, Better Sándort a Könnyű­ipari Gépgyártó Válalatnál betöltött gazda­sági-igazgatói beosztásából felmentette. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a Posta vezérigazgatója Som­­kuti Vilmos postaműszaki igazgatót a Posta­vezérigazgatóság szakosztályvezetői megbí­zása alól­i nyugdíjazása miatt, érdemei el­ismerése mellett — felmentette. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke dr. Kovács Györgyöt az Országos Vízügyi Hiva­tal vízgazdálkodási főosztályán betöltött osz­tályvezetői teendőinek ellátása; Kecskeméti Józsefet a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgató­ságnál történt szervezeti változás folytán, a gazdasági igazgatóhelyettesi teendőinek el­látására kapott megbízása; Szalóki Józsefet a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Mű­szaki Szervezési Irodája vezetői teendőinek ellátására, műszaki tervezési igazgatóhelyet­tesi minőségben kapott megbízása alól, ered­ményes munkájuk elismerése mellett, fel­mentette. Dr. Kovács Györgyöt a Vízgazdál­­kodási Tudományos Kutató Intézet igazgató­­helyettesi, Szalóki Józsefet a Keletmagyar­­országi Vízügyi Tervező Vállalat szervezői teendőinek ellátásával megbízta. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elrendelte a Szolnok megyei Ba­romfikeltető Vállalat, Szolnok, Verseghy u. felszámolási eljárás keretében történő meg­szüntetését. A fennálló tartozásokat a Ba­romfikeltető és Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás, Szolnok, Verseghy u. mint jog­utód egyenlíti Id. névváltozás Az illetékes miniszterhelyettes a Bőr- és Cipőkellék Ellátó Vállalat elnevezését: Bőr­és Cipőkellék Kereskedelmi Vállalatra, a Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vál­lalat elnevezését: Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalatra változtatta. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hírei A Munkaügyi Minisztérium és az SZVT 1971. március 8—9-én rendezi az első Munkagazdaságtan­ Konferenciát. A konferencia megnyitó előadását Lázár György munkaügyi miniszter tartja. A tanácskozás, melyre eddig 550 részvevő jelentkezett, három szekcióban folytatja munkáját. Az elmúlt év végén a SZVT 1350 egyé­ni taggal és 37 jogi taggal rendelkezett. Megkezdődött a novemberben tartan­dó Tervezési Konferencia előkészítő szer­vezése. Az országos tanácskozást 1971. november 23—24-én tartják, Budapes­ten. A Pénzügyi Szakosztály — megfelelő igény alapján — tanulmánykötetet szán­dékozik kiadni, melyben a szakosztály rendezésében elhangzott­­ előadásokat közüik. A tervezett kiadvány ismertetné többek között dr. Tóth Géza, Gáti Ist­ván, Kamarás Jenő előadásait. A HÉT RENDELETEIRŐL Törvény a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetéséről és a tanácsok 1971—1975. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról. (1970. évi IV. törvény. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.) Törvényerejű rendelet Rendőrtiszti Főiskola létesítéséről. (1970. évi 39. számú törvényerejű rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.) Kormányrendelet a szabálysértésekre vonat­kozó rendelkezések módosításáról. [52/1970. (XII. 24.) Korm. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A belügyminiszter és a kohó- és gépipari miniszter együttes rendelete a polgári kézilő­­fegyverek vizsgálatáról. [9/1970. (XII. 24.) BM­­KGM számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A mezőgazdasági és termezésügyi miniszter együttes rendelete a vadgazdálkodásról és a vadászatról. [30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. szá­mában.] A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendelete a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett támogatásáról. [48/1970. (XII. 24.) PM—MÉM számú együttes rendelet. Meg­jelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A belügyminiszter rendelete a tűzrendészet­ről szóló 1/1963. (VII. 5.) BM számú rendelet módosításáról. [10/1970. (XII. 29.) BM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az 1971. évi bérfizetési napokról. [24/1970. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet. Meg­jelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról. [49/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet. Megjelent a Ma­gyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a vám­forgal­­mi adóról. [50/1970. (XII. 29.) PM számú ren­delet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számá­ban.] A pénzügyminiszter rendelete az erdőhasz­nálati járulékról szóló 32/1907. (XII. 19.) PM számú és az 1/1969. (I. 5.) PM számú rendelet hatályon kívül helyezéséről. [51/1970. (XII. 29.) FM számú rendelet. Megjelent a Magyar Köz­löny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a műszaki ter­vezést főtevékenységként végző vállalatok ter­vezésfejlesztési és kockázati alapjáról. [52/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet. Megjelent a Ma­gyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter és a munkaügyi minisz­ter együttes rendelete a tervező- és a beruhá­zási vállalatok jövedelemszabályozási rendsze­réről. [53/1970. (XII. 29.) PM— MüM. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendelete a beruházási im­port lebonyolítási rendjének szabályozásáról. [54 1970. (XII. 29.) PM—Kk. M. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. szá­mában.] A pénzügyminiszter rendelete a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötele­zettségről. [55.1970. (XII. 30.) PM számú ren­delet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. szá­mában.] A pénzügyminiszter rendelete a könyvvitel rendjéről. [5/ 1970. (XII. 30.) PM. számú ren­delet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. szá­mában.] A pénzügyminiszter és a munkaügyi mi­niszter együttes rendelete a vállalati gazdálko­­dási rend szerint működő műszaki kutató (fej­lesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövede­­lemelvonási és anyagi érdekeltségi rendszeré­ről. [57/1970. (XII. 30.) PM—MüM. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Köz­löny 114. számában.] A pénzügyminiszter és a munkaügyi mi­niszter együttes rendelete a szervezési intéze­tek (vállalatok) jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről. [58/1970. (XII. 30.) PM—MüM. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny ill. számában.] A nehézipari miniszter rendelete az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet gázipari tevékenységével kapcsolatos eljárására vonatkozó egyes jogszabályok kiegé­szítéséről. [18/1970. (XII. 30.) N­M számú ren­delet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. szá­mában.] A nehézipari miniszter rendelete a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat egyes fejezetei­nek hatálybaléptetéséről. [19/1970. (XII. 30.) NIM számú rendelet. Megjelent a Magyar Köz­löny 14. számában.) A pénzügyminiszter és az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter együttes utasítása a költségvetési üzemről. [11/ 1970. (PK. 30.) PM— ÉVM számú együttes utasítás. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 30. számában.] A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítása az állami erdőgazdaságok erdőfenn­tartási járulék­ rendszeréről. [35/1970. (MÉM. É. 50.) MÉM számú utasítás. Megjelent a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 50. szá­mában.] A külkereskedelmi miniszter utasítása a vál­lalatok külkereskedelmi tevékenységi körének közelebbi meghatározásáról. [23 1970. (Kk. É. 25.) Kk. M. számú utasítás. Megjelent a Kül­kereskedelmi Értesítő 25. számában.] A művelődésügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes utasítása egyes családi jellegű események társadalmi ün­nepségével, valamint a polgári gyászszertar­tással kapcsolatos szervezési, munkaügyi és pénzügyi kérdésekről. [205 1970. (MK. 24.) MM— ÉVM számú együttes utasítás. Megjelent a Ta­nácsok Közlönye 55. számában.] A közlekedés- és postaügyi miniszter utasí­tása a darabáru fuvarozásra vonatkozó átme­neti rendelkezésekről. [24/1970. (Közl. Ért. 26.) KPM számú utasítás. Megjelent a Közlekedés­­ügyi Értesítő 26. számában.] •"[ukr margójára H­a egyáltalán van a kulturált, jó, minden igényt kielégíteni képes kereskedelemnek egyetlen kiemelhető pontban meg­fogalmazható feltétele, akkor az kétségtelen a rendeléspolitika ha­tékonysága. Az tudniillik, hogy egy-egy kereskedelmi vállalat és ezen belül egy-egy üzlet a külön­böző árukból mikor, mennyit ren­del, s ennek következtében mikor milyen színvonalon képes kielé­gíteni a vásárlók igényeit. Éppen ezért a kereskedelmi vállalatok­nak nagyon fontos ismerőtek a vásárlói igényeket, természetesen együtt kezelve ezeket a minden­kori piaci lehetőségekkel. Csak helyeselni lehet mindezek tudatában a Belkereskedelmi Mi­nisztériumnak azt az elhatározá­sát, hogy tudományos módszerek­kel is törekszik­­a vásárlóközön­ség kívánságainak, igényeinek megismerésére. Ennek a törekvés­nek egyik jó módszerét alkalmaz­ta — éppen a minisztérium meg­bízásából — az Országos Piacku­tató Intézet, amikor az áruválasz­ték megváltozásáról kérdezett meg a közelmúltban 1800 csalá­dot. A vizsgálódás tanulságai a minap kaptak nyilvánosságot, készséggel gyűrűztetjük tovább azokat a tapasztalatokat, amelye­ket a szóban forgó piac kutatói megkérdezés­­során szereztek. (Egyébként a megállapítások nem utolsó sorban azért hasznosítha­tók széles körben, mert az 1800 családot úgy választották ki, hogy sokféle vonatkozásban megfelel­tek az országos átlagnak.) Tanulságos, hogy az élelmisze­rek kínálatát a háztartások há­romnegyed része jobbnak, illetve ugyanolyan jónak ítélte, mint há­romnegyed évvel a megkérdezés előtt. Igaz viszont, hogy az élel­miszerek minősége miatt már jó­val több volt az elégedetlen véle­mény, ami újra arra inti mind az élelmiszertermelő vállalatokat, szövetkezeteket, mind a kereske­delmet, hogy ideje lenne már a kibővült választék után nagyobb gondot fordítani a minőségre is, nem utolsó sorban azért, mert ez lehet a forgalomnövelés egyik biztosítéka. A háztartások több mint felé­ben javulónak ítélték meg a ru­házati cikk­ek kínálatát, egynegye­de viszont rosszabbnak találta a választékot a korábbinál. Érdekes ugyanakkor, hogy sok megkérde­zett nem nyilatkozott a ruházati ellátásról, ami alighanem azért gondolkoztathatja el a kereske­delem illetékeseit, mert szemé­lyükben új vásárlóközönségre ta­lálhatnának, ha megfelelő propa­gandával, reklámmal eljutnának hozzájuk. S talán nem öncélú, ha mindjárt itt kapcsoljuk az el­mondottakhoz az úgynevezett ol­csóbb árucikkekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. A piackutatás során ugyanis az derült ki, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben a budapesti, a munkás- és a szellemi foglalko­zású, a­ magas jövedelmű és a nagylétszámú háztartások kere­sik az olcsóbb élelmiszereket. (Hentesárukról, konzervekről, ke­nyérről, cukorról, tejről, vajról volt főleg szó.) Ami pedig az ol­csóbb iparcikkeket illeti, ezek kö­zül elsősorban a fiú- és férfiru­hát, a fehérneműt, a pulóvert, a cipőt, továbbá az olcsóbb áru konyhai felszerelést, tűzhelyet, elektroakusztikai cikkeket, kerék­párt jelölték meg a hiányfelsoro­lásban. Csakugyan elgondolkoz­tató, hogy valamilyen ruházati cikkből minden harmadik, élelmi­szerből minden negyedik, ipar­cikkből minden hatodik háztartás kényszerült drágábbat vásárolni a keresett olcsóbbnál. Úgy véljük, hogy az igények­nek megfelelőbb készletezéshez nagyban hozzájárulhatnak a szó­ban forgó és ehhez hasonló, felte­hetően egyre tudományosabb ala­pon végzett közvélemény kutatá­sok. (h) IS

Next