Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 2. szám
aftii lybovfiR ylpEOfleSl A győri termelékenységi konferencia előkészítése A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének korábbi határozata alapján 1971 februárjában Győrött 2 napos országos közgazdász-találkozásra került sor, a város 700 éves fennállásával kapcsolatos ünnepi rendezvények megnyitásaként. 1971. január 6-án dr. Garamvölgyi Károly, az MKT főtitkára az országos tanácskozás szervező bizottságával megbeszélést tartott az előkészületekről. A megbeszélésen — többek között — részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes, Kiss Ernő KGM- miniszterhelyettes, dr. Román Zoltán, az MTA Kutató Intézetének igazgatója, Farkas Tibor, a Győr Városi Tanács VB elnökhelyettese. IlflRSflSflB KJ HÍREI Előadások 1971. január 14-én fél 3 órakor a Kossuth Klubban „Az ipar és a külkereskedelem kapcsolata az új gazdasági mechanizmusban (1968—1970. évi tapasztalatok alapján)” címen tartanak előadást. Előadók: Berényi Lajos, a KKM főosztályvezetője, Demcsák Sándor, az MNB főosztályvezetője, Obláth György, a HUNGAROTEX vezérigazgatója.1971. január 15-én fél 3 órakor a Kossuth Klubban „Vállalati társulások közös akciók megvalósítására” címmel Pulai Miklós, az MNB első elnökhelyettese tart előadást. 1000 kg-os teherfelvonó eladó a Kaposvári Cukorgyárban MŰSZAKI ADATOK: felsőgépes Hajtótárcsás, balos, külső egyetemes vezérlésű, 8 méter emelőmagassággal, a hajtómotor 8 HP, 1420 fordulattal. A járókerék szélessége 1220 mm, mélysége 1600 mm, magassága 1860 mm. Menetsebessége 0,25 m/sec. Részletes felvilágosítást ad: VIDÓ SÁNDOR. VEVŐRE TALÁL. " BIZTOSAN A dÍj" hasábjain hirdeti vállalatának felesleges készleteit. FIGYELŐ, 1971. JANUÁR 13. I SZEMÉLYI ÉS VÁLLALATI HÍREK Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter Mészáros Józsefet a Bányászati Aknamélyítő Vállalat igazgatóhelyettesévé kinevezte. Dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese dr. Mózes Gyulát a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet igazgatóhelyettesévé kinevezte. Táborossy Zoltánt a „Beánál” Finomvegyszergyár igazgatóhelyettesévé kinevezte. A közlekedés- és postaügyi miniszter Mészáros-Komáromy Lászlót, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának volt helyettes vezetőjét, valamint ifj. Hegedűs Gyulát, a minisztérium személyzeti főosztálya oktatási osztályának volt vezetőjét a minisztérium Vezetőképző Tanácsában betöltött tanácstagi tisztük alól — más munkaterületre történt kinevezésük miatt — felmentette. A megüresedő helyekre dr. Abraham Kálmánt, a közúti főosztály vezetőjét, illetőleg Katona Lászlót, a személyzeti főosztály oktatási osztályának vezetőjét nevezte ki. A könnyűipari miniszter első helyettese Bohuniczky Lászlót a Győri Kötöttkesztyűgyár igazgatójává kinevezte. Az illetékes könnyűipari miniszterhelyettes Bárdi Mártont, a Bőr- és Cipőkellék Kereskedelmi Vállalat anyagáruforgalmi főosztályvezetőjét, nyugdíjba vonulása miatt —, munkájának elismerése mellett — beosztásából felmentette, Better Sándort a Könnyűipari Gépgyártó Válalatnál betöltött gazdasági-igazgatói beosztásából felmentette. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Posta vezérigazgatója Somkuti Vilmos postaműszaki igazgatót a Postavezérigazgatóság szakosztályvezetői megbízása alóli nyugdíjazása miatt, érdemei elismerése mellett — felmentette. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke dr. Kovács Györgyöt az Országos Vízügyi Hivatal vízgazdálkodási főosztályán betöltött osztályvezetői teendőinek ellátása; Kecskeméti Józsefet a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál történt szervezeti változás folytán, a gazdasági igazgatóhelyettesi teendőinek ellátására kapott megbízása; Szalóki Józsefet a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Műszaki Szervezési Irodája vezetői teendőinek ellátására, műszaki tervezési igazgatóhelyettesi minőségben kapott megbízása alól, eredményes munkájuk elismerése mellett, felmentette. Dr. Kovács Györgyöt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatóhelyettesi, Szalóki Józsefet a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat szervezői teendőinek ellátásával megbízta. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elrendelte a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat, Szolnok, Verseghy u. felszámolási eljárás keretében történő megszüntetését. A fennálló tartozásokat a Baromfikeltető és Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás, Szolnok, Verseghy u. mint jogutód egyenlíti Id. névváltozás Az illetékes miniszterhelyettes a Bőr- és Cipőkellék Ellátó Vállalat elnevezését: Bőrés Cipőkellék Kereskedelmi Vállalatra, a Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vállalat elnevezését: Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalatra változtatta. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hírei A Munkaügyi Minisztérium és az SZVT 1971. március 8—9-én rendezi az első Munkagazdaságtan Konferenciát. A konferencia megnyitó előadását Lázár György munkaügyi miniszter tartja. A tanácskozás, melyre eddig 550 részvevő jelentkezett, három szekcióban folytatja munkáját. Az elmúlt év végén a SZVT 1350 egyéni taggal és 37 jogi taggal rendelkezett. Megkezdődött a novemberben tartandó Tervezési Konferencia előkészítő szervezése. Az országos tanácskozást 1971. november 23—24-én tartják, Budapesten. A Pénzügyi Szakosztály — megfelelő igény alapján — tanulmánykötetet szándékozik kiadni, melyben a szakosztály rendezésében elhangzott előadásokat közüik. A tervezett kiadvány ismertetné többek között dr. Tóth Géza, Gáti István, Kamarás Jenő előadásait. A HÉT RENDELETEIRŐL Törvény a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetéséről és a tanácsok 1971—1975. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról. (1970. évi IV. törvény. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.) Törvényerejű rendelet Rendőrtiszti Főiskola létesítéséről. (1970. évi 39. számú törvényerejű rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.) Kormányrendelet a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések módosításáról. [52/1970. (XII. 24.) Korm. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A belügyminiszter és a kohó- és gépipari miniszter együttes rendelete a polgári kézilőfegyverek vizsgálatáról. [9/1970. (XII. 24.) BMKGM számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A mezőgazdasági és termezésügyi miniszter együttes rendelete a vadgazdálkodásról és a vadászatról. [30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendelete a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett támogatásáról. [48/1970. (XII. 24.) PM—MÉM számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 112. számában.] A belügyminiszter rendelete a tűzrendészetről szóló 1/1963. (VII. 5.) BM számú rendelet módosításáról. [10/1970. (XII. 29.) BM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az 1971. évi bérfizetési napokról. [24/1970. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról. [49/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a vámforgalmi adóról. [50/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete az erdőhasználati járulékról szóló 32/1907. (XII. 19.) PM számú és az 1/1969. (I. 5.) PM számú rendelet hatályon kívül helyezéséről. [51/1970. (XII. 29.) FM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok tervezésfejlesztési és kockázati alapjáról. [52/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a tervező- és a beruházási vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről. [53/1970. (XII. 29.) PM— MüM. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendelete a beruházási import lebonyolítási rendjének szabályozásáról. [54 1970. (XII. 29.) PM—Kk. M. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 113. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötelezettségről. [55.1970. (XII. 30.) PM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. számában.] A pénzügyminiszter rendelete a könyvvitel rendjéről. [5/ 1970. (XII. 30.) PM. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. számában.] A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemelvonási és anyagi érdekeltségi rendszeréről. [57/1970. (XII. 30.) PM—MüM. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. számában.] A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a szervezési intézetek (vállalatok) jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről. [58/1970. (XII. 30.) PM—MüM. számú együttes rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny ill. számában.] A nehézipari miniszter rendelete az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet gázipari tevékenységével kapcsolatos eljárására vonatkozó egyes jogszabályok kiegészítéséről. [18/1970. (XII. 30.) NM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 114. számában.] A nehézipari miniszter rendelete a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat egyes fejezeteinek hatálybaléptetéséről. [19/1970. (XII. 30.) NIM számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 14. számában.) A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes utasítása a költségvetési üzemről. [11/ 1970. (PK. 30.) PM— ÉVM számú együttes utasítás. Megjelent a Pénzügyi Közlöny 30. számában.] A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítása az állami erdőgazdaságok erdőfenntartási járulék rendszeréről. [35/1970. (MÉM. É. 50.) MÉM számú utasítás. Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 50. számában.] A külkereskedelmi miniszter utasítása a vállalatok külkereskedelmi tevékenységi körének közelebbi meghatározásáról. [23 1970. (Kk. É. 25.) Kk. M. számú utasítás. Megjelent a Külkereskedelmi Értesítő 25. számában.] A művelődésügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes utasítása egyes családi jellegű események társadalmi ünnepségével, valamint a polgári gyászszertartással kapcsolatos szervezési, munkaügyi és pénzügyi kérdésekről. [205 1970. (MK. 24.) MM— ÉVM számú együttes utasítás. Megjelent a Tanácsok Közlönye 55. számában.] A közlekedés- és postaügyi miniszter utasítása a darabáru fuvarozásra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről. [24/1970. (Közl. Ért. 26.) KPM számú utasítás. Megjelent a Közlekedésügyi Értesítő 26. számában.] •"[ukr margójára Ha egyáltalán van a kulturált, jó, minden igényt kielégíteni képes kereskedelemnek egyetlen kiemelhető pontban megfogalmazható feltétele, akkor az kétségtelen a rendeléspolitika hatékonysága. Az tudniillik, hogy egy-egy kereskedelmi vállalat és ezen belül egy-egy üzlet a különböző árukból mikor, mennyit rendel, s ennek következtében mikor milyen színvonalon képes kielégíteni a vásárlók igényeit. Éppen ezért a kereskedelmi vállalatoknak nagyon fontos ismerőtek a vásárlói igényeket, természetesen együtt kezelve ezeket a mindenkori piaci lehetőségekkel. Csak helyeselni lehet mindezek tudatában a Belkereskedelmi Minisztériumnak azt az elhatározását, hogy tudományos módszerekkel is törekszika vásárlóközönség kívánságainak, igényeinek megismerésére. Ennek a törekvésnek egyik jó módszerét alkalmazta — éppen a minisztérium megbízásából — az Országos Piackutató Intézet, amikor az áruválaszték megváltozásáról kérdezett meg a közelmúltban 1800 családot. A vizsgálódás tanulságai a minap kaptak nyilvánosságot, készséggel gyűrűztetjük tovább azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szóban forgó piac kutatói megkérdezéssorán szereztek. (Egyébként a megállapítások nem utolsó sorban azért hasznosíthatók széles körben, mert az 1800 családot úgy választották ki, hogy sokféle vonatkozásban megfeleltek az országos átlagnak.) Tanulságos, hogy az élelmiszerek kínálatát a háztartások háromnegyed része jobbnak, illetve ugyanolyan jónak ítélte, mint háromnegyed évvel a megkérdezés előtt. Igaz viszont, hogy az élelmiszerek minősége miatt már jóval több volt az elégedetlen vélemény, ami újra arra inti mind az élelmiszertermelő vállalatokat, szövetkezeteket, mind a kereskedelmet, hogy ideje lenne már a kibővült választék után nagyobb gondot fordítani a minőségre is, nem utolsó sorban azért, mert ez lehet a forgalomnövelés egyik biztosítéka. A háztartások több mint felében javulónak ítélték meg a ruházati cikkek kínálatát, egynegyede viszont rosszabbnak találta a választékot a korábbinál. Érdekes ugyanakkor, hogy sok megkérdezett nem nyilatkozott a ruházati ellátásról, ami alighanem azért gondolkoztathatja el a kereskedelem illetékeseit, mert személyükben új vásárlóközönségre találhatnának, ha megfelelő propagandával, reklámmal eljutnának hozzájuk. S talán nem öncélú, ha mindjárt itt kapcsoljuk az elmondottakhoz az úgynevezett olcsóbb árucikkekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. A piackutatás során ugyanis az derült ki, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben a budapesti, a munkás- és a szellemi foglalkozású, a magas jövedelmű és a nagylétszámú háztartások keresik az olcsóbb élelmiszereket. (Hentesárukról, konzervekről, kenyérről, cukorról, tejről, vajról volt főleg szó.) Ami pedig az olcsóbb iparcikkeket illeti, ezek közül elsősorban a fiú- és férfiruhát, a fehérneműt, a pulóvert, a cipőt, továbbá az olcsóbb áru konyhai felszerelést, tűzhelyet, elektroakusztikai cikkeket, kerékpárt jelölték meg a hiányfelsorolásban. Csakugyan elgondolkoztató, hogy valamilyen ruházati cikkből minden harmadik, élelmiszerből minden negyedik, iparcikkből minden hatodik háztartás kényszerült drágábbat vásárolni a keresett olcsóbbnál. Úgy véljük, hogy az igényeknek megfelelőbb készletezéshez nagyban hozzájárulhatnak a szóban forgó és ehhez hasonló, feltehetően egyre tudományosabb alapon végzett közvélemény kutatások. (h) IS