Figyelő, 1984. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)
1984-07-05 / 27. szám
GAZDASÁGPOLItIKAI HETILAP XXVIII. évfolyam, 27. szám Ára: 4 forint 1934. július 5. A KORMÁNYOS INTELLIGENCIÁJA Ezekben a napokban tanácskozik hazánkban a Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC — International Federation of Automatic Control) IX. , világkongreszszusa. Magyarország meghülését jelzi, hogy Japán után és az NSZK előtt hazánkban rendezik meg ezt a tatárköt. (Lásd: Figyelő, 1984 25. sz.) Egy ilyen világfokozótól túlzás volna azt várni, hogy új tudományos felfedezések bejelentésének legyen a fóruma. (Például a kaliforniai Szilícium-völgy meglehetősen „alulképviselt” a tanácskozáson.) Ám a kongresszus jó alkalom arra, hogy számba vegyük: hol tart a világ számítástechnikai-automatizálási tudománya , s hol helyezkedik el hazánk a nemzetközi mezőnyben. Évekkel ezelőtt a nemzetközi laikus és szaksajtó a „kibernetika” kifejezéstől volt hangos. Ez a szó szép csendben eltűnt a közhasználatból, s átadta helyét az automatikának, robotikának, számítógép-intelligenciának. Nem egyszerűen nyelvészeti kérdés ez. A „kübernétesz” (görögül: kormányos) még a tények Szküllái és Karübdiszei között igazgatta gépesített „hajóját” — a modern számítógépek, robotok már azzal méretnek meg, mennyire intelligensek, mennyire képesek „tanulni”, s a felmerülő új helyzetekre adekvát válaszokat keresni. Már Neumann Jánost is foglalkoztatta a kérdés: milyen mértékben lehet képes a gép arra, hogy az ember agyához hasonló tevékenységet végezzen. (Ehhez szükségszerűen hozzátartozik az emberi gép dialógus megteremtése is.) Az 1950- es évektől számíthatóan — először a heurisztikus keresési elméletek alapján — kezdődött meg a munka. Az intelligens feladatmegoldást úgy tekintették, mint egy módszert a megoldáshoz vezető nagyszámú lehetséges út közül. A feladat volt, hogy a gép felismerje a helyes és szükséges utat, eltávolítsa, kiszűrje a többit. A hatvanas éveikben készültek el az első szakértői rendszerek. A „modern’ probléma: a gépi tanulás, a tudás megjegyzése. (Egyes kutatók szerint az évszázad végére ugrásszerű fejlődés várható ezen a területen.) A tudásbázisú rendszerek — az ember kódolt tudásából — következtetési mechanizmusokkal megoldhatnák a legkülönfélébb feladatokat. Ez lehetne a legfontosabb eredménye a japán „ötödik generációs számítógépek” projektjének. Bizonyos — manufakturális jellegű — szakértői rendszerek léteznek már, elsősorban az USA-ban. A jövő a szakértői rendszerek szolgáltatásainak kibővítése: telefonkapcsolatban, hálózaton keresztül, többféle végállomáshoz. (Mindez, persze, feltételezi, hogy az ember és a gép közvetlenül kommunikálhat egymással; a gép felismeri a jeleket, alakokat, színeket és hangjeleket.) Érdemes az egyes ágazatokban végig,pásztázná tekintetünket: hol, mi várható, és a hazai gazdaság erre hogyan készült vagy készül fel. Techn ika i hierarch in Kezdjük az energiagazdálkodással! Közismert ezen ágazat beruházásigényessége. Hazánkban erre költik az ipari beruházási összegeknek mintegy a felét. Nem véletlen tehát, hogy az erőművi automatizálás volt az automatika-elmélet első „gyakorlótere”. Szakmai szemmel nézve a villamosenergia-ipar és -szolgáltatás rendkívül bonyolult, térben nagy kiterjedésű,a „sokszintű és burkolt háló”, amelyben a folyamatok igen gyorsan zajlanak le. A fejlett nyugati államokban a technikai hierarchia valamennyi szintjén számítógépes rendszereket alkalmaznak. Ezt a KGST egyesített rendszerében, az országos és regionális központokban jól követik. A magyar országos rendszer nemzetközileg is elismert. E téren igen fontos az úgynevezett „egyszeres biztonság”. Ez azt jelenti, hogy üzemzavar esetén az automatikák úgy avatkoznak be, hogy az ellátás folyamatos maradjon. Külön probléma, hogy a villamosenergia nem tárolható, tehát az alkalmazkodást a termelés növelésével-csökkentésével, valamint a nemzetközi elosztásba való rugalmas bekapcsolódással lehet megoldani. Nálunk jól megvalósul, hogy a transzformátorállomásokban mikroprocesszoros vagy mikroszámítógépes berendezéseket, a hierarrchia felsőbb szintjein pedig folyamatirányító számítógépeket alkalmaznak. Ezen a területen nagy jelentőségű a fogyasztás előrejelzése. A magyar — két japán számítógépre alapozott — rendszer már hosszabb távra is előrejelzéseket szolgáltat. Előremutató példa a paksi atomerőmű: a III.—IV. blokkokat hazai számítógépek automatikusan irányítják, s blokkonként húsznál több mikroprocesszoros berendezés látja el a részfeladatokat. Az élelmiszergazdaság népgazdasági súlyához viszonyítva az ágazatokban al(Folytatás a 9. oldalon) XXIII. közgazdász vándorgyűlés Gazdasági hatékonyság — gazdaság irányít Pécs, a mecsekalji város ad otthont július 6—7-én a közgazdászok idei vándorgyűlésének, amelyen a résztvevők a gazdasági hatékonyság és gazdaságirányítás összefüggéseirőlhallgatnak, meg előadásokat és korreferátumokat. A plenáris ülésen Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági- és élelmiszeripari miniszter tart előadást. A vándorgyűlés négy szekcióban folytatja munkáját, a szekcióelőadások téziseit a következőkben ismertetjük. A szabályozás változása Az első — a tervezés, szabályozás, ár kérdéseivel foglalkozó — szekció előadását Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára tartja. A következőkben vitaindítójának főbb gondolatait ismertetjük. A gyakorlati tevékenységben egyre inkább előtérbe kell állítani a hatékonyság javítását, a jövedelemtermelő-képesség növelését, mert enélkül a fejlődés nem lehet tartós és kiegyensúlyozott. Természetesen minden változtatásnál mérlegelendő a politikai, társadalompolitikai hatás, az érdekviszonyokban bekövetkező módosulás is, mivel az egyes intézkedések szükségszerűen párosulnak a jövedelmi pozíciók átrendeződésével. Emiatt a tervezésnek, a szabályozásnak esetenként megfelelő kompromisszumot kell kötnie, figyelembe véve a kialakult és változó érdekstruktúrákat. A népgazdasági tervezés lényeges funkciói a jövőben sem változnak: továbbra isalapvető eszköze a gazdaságpolitika kialakításának és megalapozásának. Ezt a funkciót azonban az eddigieknél hatékonyabban kell ellátnia. A vállalati jövedelemszabályozás továbbfejlesztésének főbb követelményei: Az elkölthető vállalati jövedelem jelentős mértékben függjön a vállalati tevékenység piaci értékítéletek alapján mért eredményességétől, a jelenleginél erőteljesebben differenciálódjanak a vállalatok fejlődési lehetőségei hatékonyságuk alapján. Mivel a belföldön felhasználható jövedelem a következő években nem bővül lényegesen, csak belső átcsoportosítással valósítható meg a szükséges átrendeződés. A hatékonyságon alapuló erőteljesebb differenciálás feltétele az árrendszer továbbfejlesztése. — Megfelelő és viszonylag stabil arányt kell kialakítani az állam és a vállalatok közötti jövedelem-osztozkodásban. Az előzetes tervszámítások szerint azonban 1985—86-ban még nem csökkenthető a tiszta jövedelem-centralizáció igen magas hányada. Érdemi változásra van szükség az erőforrások értékelésében, ami az élőmunkához kapcsolódó kiadások növekedésével érhető el. (Nominálbérek, élő(Folytatás a 3. oldalon) A TAIM AMMIHOS Sikerek és kudarcokés ipari formatervezés helyzetéről 1983-ban országos felmérés készült. A sikerek és kudarcok egyaránt tanulságosak. (5. oldal). A bedolgozó vidék A jövő terület- és iparfejlesztési politikájának szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy a vidéki ipar csak a budapesti nagyvállalatok terjeszkedése révén erősödjék. (7. oldal) Erővonalak a szervezetekben A szervezet átalakítását célzó vezetői törekvéseknek és döntéseknek számolniuk kell a vállalaton belüli kapcsolatrendszerekkel, amelyek segíthetik vagy gátolhatják a változtatás folyamatát. (7. oldal) Innováció a csigatempóban Már-már történelem, hiszen először 17 évvel ezelőtt a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban jelentek meg tudósítások a korszerű fedezeti számításokról. Miért vonul be ilyen lassan a módszer a gyakorlatba? (11. oldal) Valutapiacok Az év második felében sem lehet arra számítani, hogy a dollár árfolyama romlik a többi valutához képest. Az előrejelzések szerint a nyugatnémet márka és a japán jen helyzete a pénzpiacon javulhat, míg a francia frank és az olasz líra aligha kerülheti el az újabb leértékelést. (12. oldal) Kísérlet a kísérletben A barcsi Vörös Csillag Tsz-ben a termelésirányítók felelősségében bízva olyan feltételeket teremtettek, amelyek jóval meghaladják a kísérleti keresetszabályozás papírforma szerinti lehetőségeit. (17. oldal) Szerződéssel, munkamegoszlással, társulással A Debreceni Konzervgyár a vele partneri kapcsolatban lévő, elsősorban nyersanyagot szállító mezőgazdasági nagyüzemekben termelteti a kisszériás, munkaigényes termékeket. Így lehetőség nyílik arra, hogy csak tömegárut termeljen. (17. oldal)