Figyelő, 1984. július-december (28. évfolyam, 27-50. szám)

1984-07-05 / 27. szám

GAZDASÁGPOLItIKAI HETILAP XXVIII. évfolyam, 27. szám Ára: 4 forint 1934. július 5. A KORMÁNYOS INTELLIGENCIÁJA Ezekben a napokban tanácskozik hazánkban a Nemzetközi Automatizálási Szö­vetség (IFAC — International Federation of Automatic Control) IX. , világkongresz­­szusa. Magyarország megh­­ülését jelzi, hogy Japán után és az NSZK előtt hazánk­ban rendezik meg ezt a tatárk­­öt. (Lásd: Figyelő, 1984 25. sz.) Egy ilyen világfok­­ozótól túlzás volna azt várni, hogy új tudományos felfede­zések bejelentésének legyen a fóruma. (Például a kaliforniai Szilícium-völgy megle­hetősen „alulképviselt” a tanácskozáson.) Ám a kongresszus jó alkalom arra, hogy számba vegyük: hol tart a világ számítástechnikai-automatizálási tudománya , s hol helyezkedik el hazánk a nemzetközi mezőnyben. Évekkel ezelőtt a nemzetközi laikus és szaksajtó a „kibernetika” kifejezéstől volt hangos. Ez a szó szép csendben el­tűnt a közhasználatból, s átadta helyét az automatikának, robotikának, számító­gép-intelligenciának. Nem egyszerűen nyelvészeti kérdés ez. A „kübernétesz” (görögül: kormányos) még a tények Szküllái és Karübdiszei között igazgatta gépesített „hajóját” — a modern számí­tógépek, robotok már azzal méretnek meg, mennyire intelligensek, mennyire képesek „tanulni”, s a felmerülő új hely­zetekre adekvát válaszokat keresni. Már Neumann Jánost is foglalkoztatta a kérdés: milyen mértékben lehet képes a gép arra, hogy az ember agyához ha­sonló tevékenységet végezzen. (Ehhez szükségszerűen hozzátartozik az emberi gép dialógus megteremtése is.) Az 1950- es évektől számíthatóan — először a heu­risztikus keresési elméletek alapján — kezdődött meg a munka. Az intelligens feladatmegoldást úgy tekintették, mint egy módszert a megoldáshoz vezető nagyszámú lehetséges út közül. A feladat­­ volt, hogy a gép felismerje a helyes és szükséges utat, eltávolítsa, kiszűrje a többit. A hatvanas éveikben készültek el az el­ső szakértői rendszerek. A „modern­’ probléma: a gépi tanulás, a tudás meg­jegyzése. (Egyes kutatók szerint az év­század végére ugrásszerű fejlődés várha­tó ezen a területen.) A tudásbázisú rend­szerek — az ember kódolt tudásából — következtetési mechanizmusokkal meg­oldhatnák a legkülönfélébb feladatokat. Ez lehetne a legfontosabb eredménye a japán „ötödik generációs számítógépek” projektjének. Bizonyos — manufakturális jellegű — szakértői rendszerek léteznek már, első­sorban az USA-ban. A jövő a szakértői rendszerek szolgáltatásainak kibővítése: telefonkapcsolatban, hálózaton keresztül, többféle végállomáshoz. (Mindez, persze, feltételezi, hogy az ember és a gép köz­vetlenül kommunikálhat egymással; a gép felismeri a jeleket, alakokat, színe­­­­ket és hangjeleket.) Érdemes az egyes ágazatokban végig­,pásztázná tekintetünket: hol, mi várható, és a hazai gazdaság erre hogyan készült vagy készül fel. Techn ika i hierarch in Kezdjük az energiagazdálkodással! Közismert ezen ágazat beruházásigényes­sége. Hazánkban erre költik az ipari be­ruházási összegeknek mintegy a felét. Nem véletlen tehát, ho­gy az erőművi automatizálás volt az automatika-elmélet első „gyakorlótere”. Szakmai szemmel nézve a villamosenergia-ipar és -szolgál­tatás rendkívül bonyolult, térben nagy ki­terjedésű,a „sokszintű és burkolt háló”, amelyben a folyamatok igen gyorsan zaj­lanak le. A fejlett nyugati államokban a technikai hierarchia valamennyi szintjén számítógépes rendszereket alkalmaznak. Ezt a KGST egyesített rendszerében, az országos és regionális központokban jól követik. A magyar országos rendszer nemzetközileg is elismert. E téren igen fontos az úgynevezett „egyszeres biztonság”. Ez azt jelenti, hogy üzemzavar esetén az automatikák úgy avatkoznak be, hogy az ellátás fo­lyamatos maradjon. Külön probléma, hogy a villamos­energia nem tárolható, tehát az alkalmazkodást a termelés nö­­velésével-csökkentésével, valamint a nem­zetközi elosztásba való rugalmas bekap­csolódással lehet megoldani. Nálunk jól megvalósul, hogy a transzformátorállo­másokban mikroprocesszoros vagy mik­­roszámítógépes berendezéseket, a hierarr­chia felsőbb szintjein pedig folyamatirá­nyító számítógépeket alkalmaznak. Ezen a területen nagy jelentőségű a fogyasztás előrejelzése. A magyar — két japán számítógépre alapozott — rendszer már hosszabb távra is előrejelzéseket szolgáltat. Előremutató példa a paksi atomerőmű: a III.—IV. blokkokat hazai számítógépek automatikusan irányítják, s blokkonként húsznál több mikropro­cesszoros berendezés látja el a részfel­adatokat. Az élelmiszergazdaság népgazdasági súlyához viszonyítva az ágazatokban al­(Folytatás a 9. oldalon) XXIII. közgazdász vándorgyűlés Gazdasági hatékonyság — gazdaság irányí­t Pécs, a mecsekalji város ad otthont július 6—7-én a közgazdászok idei vándor­­gyűlésének, amelyen a résztvevők a gazdasági hatékonyság és gazdaságirányítás ös­­­­­szefüggéseirő­l­­hallgatnak, meg előadásokat és korreferátumokat. A plenáris ülésen Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági- és élelmiszeripari miniszter tart elő­adást. A vándorgyűlés négy szekcióban folytatja munkáját, a szekcióelőadások tézi­seit a következőkben ismertetjük. A szabályozás változása Az első — a tervezés, szabályozás, ár kérdéseivel foglalkozó — szekció előadá­sát Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára tartja. A következőkben vi­taindítójának főbb gondolatait ismertet­jük. A gyakorlati tevékenységben egyre in­­­ká­bb előtérbe kell állítani a hatékony­ság javítását, a jövedelemtermelő-képes­ség növelés­ét, mert enélkül a fejlődés nem lehet tartós és kiegyensúlyozott. Természetesen minden változtatásnál mérlegelendő a politikai, társadalompoli­tikai hatás, az érdekviszonyokban bekö­vetkező módosulás is, mivel az egyes in­tézkedések szükségszerűen párosulnak a jövedelmi pozíciók átrendeződésével. Emiatt a tervezésnek, a szabályozásnak esetenként megfelelő kompromisszumot kell kötnie, figyelembe véve a kialakult és változó érdekstruktúrákat. A népgazdasági tervezés lényeges funkciói a jövőben sem változnak: to­vábbra is­­alapvető eszköze a gazdaság­politika kialakításának és megalapozá­sának. Ezt a funkciót azonban az eddi­gieknél hatékonyabban kell ellátnia. A vállalati jövedelemszabályozás to­vábbfejlesztésének főbb követelményei:­­ Az elkölthető vállalati jövedelem jelentős mértékben függjön a vállalati tevékenység piaci értékítéletek alapján mért eredményességétől, a jelenleginél erőteljesebben differenciálódjanak a vál­lalatok fejlődési lehetőségei hatékonysá­guk alapján. Mivel a belföldön felhasz­nálható jövedelem a következő években nem bővül lényegesen, csak belső átcso­portosítással valósítható meg a szüksé­ges átrendeződés. A hatékonyságon ala­puló erőteljesebb differenciálás feltétele az árrendszer továbbfejlesztése. — Megfelelő és viszonylag stabil arányt kell kialakítani az állam és a vál­lalatok közötti jövedelem-osztozkodás­ban. Az előzetes tervszámítások szerint azonban 1985—86-ban még nem csök­kenthető a tiszta jövedelem-centralizáció igen magas hányada.­­ Érdemi változásra van szükség az erőforrások értékelésében, ami az élő­munkához kapcsolódó kiadások növeke­désével érhető el. (Nominálbérek, élő­(Folytatás a 3. oldalon) A TAIM AMMIHOS Sikerek és kudarcok­és ipari formatervezés helyzetéről 1983-ban országos felmérés készült. A sikerek és kudarcok egyaránt tanulsá­gosak. (5. oldal). A bedolgozó vidék A jövő terület- és iparfejlesztési po­litikájának szakítania kell azzal a gya­korlattal, hogy a vidéki ipar csak a budapesti nagyvállalatok terjeszkedé­se révén erősödjék. (7. oldal) Erővonalak a szervezetekben A szervezet átalakítását célzó veze­tői törekvéseknek és döntéseknek szá­­molniuk kell a vállalaton belüli kap­csolatrendszerekkel, amelyek segíthe­tik vagy gátolhatják a változtatás fo­lyamatát. (7. oldal) Innováció a csigatem­póban Már-már történelem, hiszen először 17 évvel ezelőtt a gazdasági mecha­nizmus reformjával kapcsolatban je­lentek meg tudósítások a korszerű fe­dezeti számításokról. Miért vonul be ilyen lassan a módszer a gyakorlatba? (11. oldal) Valutapiacok Az év második felében sem lehet arra számítani, hogy a dollár árfo­lyama romlik a többi valutához ké­pest. Az előrejelzések szerint a nyu­gatnémet márka és a japán jen hely­zete a pénzpiacon javulhat, míg a francia frank és az olasz líra aligha kerülheti el az újabb leértékelést. (12. oldal) Kísérlet a kísérletben A barcsi Vörös Csillag Tsz-ben a termelésirányítók felelősségében bízva olyan feltételeket teremtettek, ame­lyek jóval meghaladják a kísérleti ke­resetszabályozás papírforma szerinti lehetőségeit. (17. oldal) Szerződéssel, m­­un­ka­megoszlássa­l, társulással A Debreceni Konzervgyár a vele partneri kapcsolatban lévő, elsősor­ban nyersanyagot szállító mezőgazda­­sági nagyüzemekben termelteti a kis­szériás, munkaigényes termékeket. Így lehetőség nyílik arra, hogy csak tö­megárut termeljen. (17. oldal)

Next