Figyelő, 1992. szeptember-december (36. évfolyam, 36-53. szám)
1992-09-03 / 36. szám
A ráta rejtélye Az idén — noha egyelőre csak előzetes adatokkal rendelkezünk — csökken a lakossági megtakarítás rátája. A szerző szerint ez kisebb részt magyarázható a lakosság megtakarítási hajlandóságának alakulásával és nagyobbrészt az infláció csökkenésével. A különböző publikációban szereplő megtakarítási ráta nagyobbik része azonban ma is fikció. 11. oldal Ha én volnék a pénzügyminiszter Szabó Zoltán, az MSZP országos választmányának tagja reagál lapunk augusztus 13-i számában megjelent Kupa Mihály-interjúra. Szabó Zoltán — érvelésének sommázataként — a pénzügyminiszter helyében lemondana, mint ahogy tette azt annak hivatali elődje. 16. oldal Elnézést, Postabank Lapunk múlt heti számának az első oldalán a Postabank egyik fiókjáról készített fotó alatt a bankra egyáltalán nem jellemző szövegrészlet jelent meg, aminek a hőség és egy technikai malőr az oka. Az pedig merő véletlen, hogy a múlt héten éppen a Postabanktól nem kaptuk meg az esedékes devizakamat-adatokat. Csak ezért — és nem az imént említett kép- és szövegkombináció miatt — voltunk kénytelenek a „nincs adat”jelzést használni a kamattáblázatban. Elégett milliárdok A májusi és júniusi csapadékviszonyok az őszi betakarítású növényeknél úgy tűnt, hogy valamenynyire pótolhatják a tavaszi aszály okozta pénzügyi kieséseket. A több, mint hat hétig folyamatosan tartó kánikula és a mintegy 150—200 mm, 70 éves átlaghoz mért csapadékhiány azonban alaposan rácáfolt a reményekre. Gyakorlatilag minden szántóföldi és kertészeti kultúrát, de elsősorban a kukoricát sújtja most az aszály. Előzetes felméréseink szerint (1992. szeptember 1-jéig) a MOSZ még csak 30—32 milliárd forintra becsülte a kárt, de azóta is napról napra növekszik a veszteség, és könnyen elérheti a 40—50 milliárd forintot is. Közvetett hatásokkal is számolva a veszteség akár 50—60 milliárd forintra is rúghat. A tavaszi és a nyári aszályból adódó károk mértéke messze meghaladhatja az 1990. évit. Ezért az aszálykárok enyhítésére azonnali és komplex, az 1990. évinél nagyságrendekkel nagyobb, alapvetően más feltételek szerint központi pénzügyi beavatkozásokra lenne szükség. A gazdaságilag megrendült üzemeket az államnak a katasztrófa mértékének megfelelően kellene kezelni, segíteni. Az ágazat likviditási helyzete annyira szétzilálódott, hogy azon a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) véleménye szerint csak a legkevesebb 10 százalékos kamatozású, államilag garantált hitelekkel, az állammal szemben fennálló és még az idén esedékes befizetési kötelezettségek és a földadó elengedésével, az azonnal igénybe vehető és utólagosan elszámolható üzemviteli támogatással lehet segíteni. A MOSZ hozzávetőleges számításai szerint ehhez körülbelül 15 milliárd forint kellene. A szövetkezeti érdekképviselet elképzeléseivel szemben az idei szűkös költségvetés miatt az FM legfeljebb az őszi vetésekhez meghirdetett kamattámogatás megkétszerezésére, a kamatkedvezmények tavaszi munkákra való visszamenőleges kiterjesztésére, és a földadó mérséklésére, illetve elengedésére lát lehetőséget. A MOSZ agrárválság-kezelő ad hoc bizottsága azt javasolta a földművelési tárcának, hogy mielőbb tűzze a parlament napirendjére a mezőgazdasági üzemek jövedelemkockázati alapja működéséről szóló törvényt. B. P. NÉHÁNY FONTOSABB NÖVÉNY VÁRHATÓ TERMÉSKIESÉSE AZ 1992. AUGUSZTUS 24-EI ÁLLAPOT SZERINT iqeq__iqqi 1992. várható ,, . , ... " termésátlag Bevételkiesés Megnevezés termésátlag csökkenés (milliárd forint) ____________________(t/na, (százalékban)_________________ Búza 5,2 23 6,6 Egyéb kalászos 4,1 20 2,9 Kukorica 6,4 33 18,9 Napraforgó 1,96 13 1,3 Cukorrépa 41,3 27 2,2 Osztják-e az FM derűjét a bankok is? A földművelésügyi és a pénzügyminisztériumi tárgyalások első fordulója után az FM közgazdasági főosztályvezetőjét, dr. Szöllősy Endrét elsősorban a jövő évi agrárszabályozásról kérdeztük. Elsőnek talán a jövő évi szabályozás fontosabb elveit kellene sorra venni. Ez már önmagában is sokat elárul a kormányzat szándékáról. Ezek szerint a termelés mennyiségi növekedése helyett a minőség javítását kívánják ösztönözni. A gyenge termőképességű területeken vissza kell térni a klaszszikus extenzív és egyben a környezetet is kímélő gazdálkodáshoz. Ahol még így sem megy, ott célszerűbb felhagyni a mezőgazdálkodással. Az új munkahelyek, illetve az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtését természetesen a kormányzatnak kell elősegíteni. A kormány támogatni kívánja a mezőgazdaság biológiai alapjainak védelmét és fejlesztését. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni az agrártermelés importvédelmére is. (03/ 27. oldal.) Nem jellemző a hatalomátmentés Csurka „programadó” tanulmánya nyílttá robbantotta az MDF válságát. Az ügynek vannak letagadhatatlan gazdaságpolitikai vonatkozásai, hiszen egyebek között felveti a gazdasági hatalomátvétel és a „harácsburzsoázia” problematikáját. Széles Gábort, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének elnökét — s egyben az MDF elnökségi tagját — ezeknek az állítólagos problémáknak a valóságtartalmáról, a nemzeti nagytőke gazdaság- és társadalomformáló szerepéről kérdeztük. Lapunk 7. oldalán a parlamenti függetlenek táborában helyet foglaló Palotás János is nyilatkozik ezekről a kérdésekről. Lemondott Palotás János Új elnököt kell keresnie a Vállalkozók Országos Szövetségének a novemberben esedékes küldöttközgyűlésig, mivel Palotás János — akinek neve összeforrt a VOSZ elnöki posztjával — váratlanul bejelentette, hogy megválik e tisztségétől — adja hírül a VOSZ Hírek legutóbbi száma. A VOSZ választmánya egyben felhívással fordul tagságához, keressék meg Palotás János méltó utódját, minél szélesebb körben és minél nagyobb felelősséggel, hogy a küldötteknek valóban legyen választásuk. Ezermilliárdos vagyon állami kézben Augusztus 28-án hatályba lépett az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságról (ÁV Rt.) szóló törvény, s ez időre a kormány véglegesítette azt a listát, amelyen az állami tulajdonban maradó vállalatok neve szerepel. Mintegy 160 cégről van szó amelyek vagyonából 500—550 milliárd forint jegyzett tőke szállt át az ÁV Rt.-re. A teljes érték azonban, amely fölött meghatározott arányban az állami diszponál, meghaladja az 1000 milliárd forintot. Az illetékesek (például Szabó Tamás privatizációs miniszter) becslése szerint az állam vállalkozói vagyona kétezer milliárdra tehető, így most ezen érték feléről döntöttek. Az energiaszektorból a nemzet olajtársaság (MOL), s a villamosművek (MVMT) marad állami tulajdonban 50 százalék, plusz egy szavazat arányban. Az infrastrukturális ágazatok közül a regionális vízművek, a Mahart, a Malév, a Hungarocamion, a Magyar Műsorszóró Vállalat, s a Matáv felett diszponál — a tulajdonaránynak megfelelően — az állami vagyonkezelő. Úgy látta jónak a kormány, ha a termelőipari vállalatok közül a feljavítandó Dunaferr Rt.-ben, s a Hungaluban birtokolnak 25 százalékot, plusz egy szavazatot. Hasonló meggondolások rejtőzhetnek a Rába és az Ikarus az előzőekkel azonos arányú állami tulajdonainak megőrzésében. (USA 13. oldal.) Mi 1992-ben is részletfizetésre adjuk a teljes biztonságot. PANNONLÍZING a Magyar Hitel Bank Rt. Csoport tagja, a Magyar Lízing Szövetség alapító tagja 1051 Budapest, V. Október 6. u. 4. 1. em. Tel.: 18-0032,118-0715 Fax: 117-4490 Az új pénzügyi-számviteli szabályozás megerősítette a lízing pozícióját a beruházások finanszírozási formái között. A megalapozott, perspektivikus cégek, vállalkozások hosszútávú beruházásaik hátterét 1992-ben is lízingfinanszírozással tudják legkedvezőbben biztosítani. A PANNONLÍZING a hazai lízingpiac legjelentősebb cégeinek egyike. A Magyar Hitelbank Rt. Csoportjaként nem csupán a biztos Bnzügyi háttér, de munkatársaink szakmai és jogi szakértelme, tapasztalata révén is szilárd hátország a fejlődő szervezetek mögött. A forrás biztonsága a biztonság fonása. PANNON LÍZING •ZlMLzK