Figyelő, 1994. július-szeptember (38. évfolyam, 27-39. szám)
1994-07-07 / 27. szám
POLITIKAI DÖNTÉS ELŐTT Egyszer lesz(?) Budán világkiállítás Barsiné Pataky Etelkát valósággal az őrületbe kergetik ezekben a napokban a kormányalakításra készülő pártok. Az 1996. évi budapesti világkiállítás főbiztosa aggódik amiatt, hogy a szocialisták és a szabaddemokraták habozása árt az „ügynek”: megtorpannak a beruházók; kedvezőtlen lesz a nemzetközi visszhang; a végén csak giccsparádét lehet rendezni egy extravagáns show helyett. A politikusok egyelőre nem Barsiné aggályaival és sürgető nyilatkozataival foglalkoznak, hanem azt latolgatják: mit hozhat a konyhára egy 1996/97-ig tartó, 100—110 milliárd forintos nagyberuházás? Egyáltalán el lehet-e jutni addig, telik-e a kasszából az expóra? A „vállalkozói alapú expo” motívum már a múlté. A Világkiállítási Programirodán (VKPI) már arra sem akarnak emlékezni, hogy az expo ügyében hozott parlamenti döntések idején a korábbi kormánytöbbség kulcsérvként emlegette ezt a szólamot az állami költségvetés teherbírásával példálózó ellenvetésekkel szemben. Ma az járja az expohivatalban, hogy a vonatkozó jogszabályok egyikében sem szerepel a „vállalkozói” kitétel, s az állam kiegyensúlyozottan vállal szerepet az expo finanszírozásában, nem minden teher nyugszik a költségvetésen, ráadásul az utóhasznosítás mindent megold. Kutyaszorítóban vannak a politikai döntéshozók: csak heteik vannak arra, hogy állást foglaljanak a világkiállításról. A halogatás alkalmatlan módszer, az építési munkálatok lassítása akkor is ellehetetlenítené a rendezvényt, ha a huzavona végén mégis igenlő lenne a döntés. A hatályos expojogszabályok szerint az állami költségvetésből 1996-ig folyó áron 28,15 milliárd forint fordítható a világkiállításra. 59,58 milliárd forint a végösszeg, ha a költségvetési kerethez hozzáadjuk az egyetemi célú kötvénykibocsátás állami kötelezettségeit és a privatizációs bevételekre adott éves részesedési kereteket. A végső szám mintegy 62—63 milliárd lehet, ugyanis az idén az APEH elnöke saját hatáskörében visszaadhatja az expocélú beruházások forgalmi adójának 65 százalékát. Ez a lehetőség az expo és a korábbi parlamenti ciklus egyik szürke eminenciásának, Fejes Attilának köszönhető. Fejes sikeres építési vállalkozó, aki az MDF frakciójából elérte, hogy az idei költségvetési törvény átmeneti rendelkezései közé kerüljön ez a passzus. Évi szűk 1 milliárd forintot hoz az államtól a Világkiállítási Programirodának (VKPI) ez a klauzula (talán precedenst is teremtve az adómentességi és kedvezményi szabályok megkerülésére), feltéve, hogy bekerül a következő költségvetésekbe is. (Összeállításunk a 14—15. oldalon) 1994. JÚLIUS 7. ÁRA: 66 FT Tőzsdei privatizáció Hardy Ilona szerint az egész privatizációs stratégiát át kellene alakítani 16 Elkülönített állami pénzalapok Nem biztos, hogy ami törvényes, az egyúttal célszerű is — derül ki többek között az ÁSZ-vizsgálatokból 19 Üzemanyagforgalmazás Azért, mert az olajmaffia tavaly 20—25 milliárddal „csökkentette” a költségvetés bevételeit, talán mégsem egy újabb adóemelés a helyes megoldás 20 Konzorciális hitelek Oszd meg és uralkodj! 26 MűkincsFigyelő BekERESS ■■■Cards ® American Express Magyarország 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 10. Telefon: 267-2020 Az American Express Dollárkártya Magyarországon is elérhető BANK A KERESKEDELMI BANK Rt. valamennyi budapesti és a szolgáltatásra kijelölt vidéki fiókjaiban.