Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-03-07 / 1. szám
Régi hagyományok szerint, mikor a’ magyarok Baskiriából kiindultak Almos alatt, hét seregből állottak; mindenik seregben 30857 ember volt, ’s igy öszvesen kétszáz tizenhat ezer fegyverfogható vala; a’ kunok’, kabarok’ hozzájok járultával majd négyszáz ezeren lőnek, ’s ha sokan elhullottak is, több gyülevész népekkel mindig lehet háromszáz ezerre tenni az Árpád’ fegyverfoghatóit. Azon korban több fejedelmek bírták a’ mostani Magyarországot. A’ Tisza ’s Duna közt Szálán uralkodott. A’ Tisza, Erdély, a’ Maros és Szamos közti földet Ménmarót bírta, mindenik a’ bolgár király’ felsöbsége alatt. A’ Maros’ bal partján a’ Dunáig tótok laktak Glád fejedelmükkel. A’ mostani Erdélyben tótok ’s oláhok tanyáztak. A’ Morvától és Garantól fogva a’ Duna’ bal partjáig minden a’ Statupluk’ nagy morvai birodalmához tartozott. Alsó Pannóniát a’ Duna’ jobb partjától a’ Száváig Brazlaiv igazgatta, mint Arnulf’ feudálisa. Legelsőben az oláhok ellen fogtak a’ magyarok fegyvert, kiknek fejök Gele vagy Gyalu az Almás vizénél szállott Tuhutummal szembe, de tönkre tétetett. Ménmarót ellen Szabolcsot, Tast és Tuhutumot hűidé Árpád, kik Biharvárt meghóditák, futásra kényszerítvén a’ bolgár fejedelmet, Ménmarótot pedig békességszerzésre, ki leányát ajánlá Árpád’ fijának Zoltánnak, ’s azt kéré ki, holtáig maradhasson birtokában. Bojla, Zuard és Kadusa Glád ellen indultak Árpádtól, kinek tót népei segítették volt a’ paczinákokat a’ magyaroknak Atelközből kiszorításában. Most egy részről a’ bosszú, más részről a’ kétségbeesés hamar elhatároztatá a’ győzedelmet, ’s minden a’ magyarok’ kezére került. Leghatalmasabb volt Pannóniában Szálán. Ez ellen maga indult Árpád, ki egyébként mintegy középpontból kormányzá hódoltató vezérjeit. Szálán kevélyen külde hozzá követséget, alacsony származást és kóborlást hányván szemére. Árpád illendő nyájassággal fogadta a’ követséget, ’s Atilla’ örökségére hivatkozott, melly szerint Pannonia őt, mint annak ivadékát illeti. Eleitől fogva igen jól érték a’ hódoltatok mint kelljen a’ mesékből és népmondákból igazaikat vagy követeléseiket megszentelt színben merítni. Először csak holmi csekélységet kívánt Szalántól ajándékba , kit ő előzve gazdagon megajándékozott. De minekutána azt Szálán megadta, ’s Árpádnak több vállalatai szerencsésen sikerültek, nevezetesen Lengyelország felé a’ Kárpátokig kiterjeszté birtokát Bors által, a’ kedvező siker és jól terv, uj vállalatokra gyulasztá erős lelkét jel uj munkásságra. Most már nagy darab földet javítot Szalántól, ki féltében azt is megadta. Azonban a’ bolgár király Simeon segítséget küldvén neki, minden eddig tett engedményeit megbánta ’s mind ezeket, mind az erővel foglaltakat visszakivánta. A’ czivakodásnak fegyver vetett véget. — Alpár’ síkján állott szembe a’ két tábor. Árpádé jön a’ győzedelem, és most a’ Szeremségig vitte vihatlan seregeit. Svatupluk’ fijai veszekedtek a’ morvái nagy birodalmon, a’ magyarok pedig haszonra forditák e’ szerencsés alkalmat, melly hóditmányaik’terjesztésére ajánlkozott, mert Morva felől is kiszélesíték az országot. Azután Sicambria (Ó-Buda) felé ment Árpád, hol a’ lakosokat már csak érkezésének hire is elfutamtatá. Innen küldé Étét és Bojtát Baranyavár, Usubut, Eörsöt pedig Veszprém felé, kik rövid idő alatt meghóditák a’ kitűzött részeket. Egykor Pannonhalmára menvén fel Árpád, szerfelett megszereté annak vidékét, ’s nehány nap alatt megadá magának ön óhajtását, mert hatalmába ejté azt, mi néki megtetszett. Végre a’ hatalmas hódoltató nép is inkább arany és ezüst mint országok után vágyakodván, Bavariába, Karinthiába, Olaszországba, Morvába, Saxoniába ’s a’ t. kezdett kalandozni különböző rb csapatokban ; de mindezen kirándulásokban Árpád személyesen részt nem vett, sőt talán egyik sem esett tudtára, mert az ő vállalatai mind nagyobb fontosságúak voltak ’s egy uj és állandó haza’ alapítására czéloztak. Ennek belső elrendezése ’s egybealkotása végett országgyűlést is tarta Puszta-Szeren , mellynek végzetei nem jöttek ugyan által a’ maradékra, de foganatja, a’ szép ’s dicső haza, elég nagy emléke. Több fiai’ közül csak Zoltán vaarada életben, kinek a’ bihari herczeg’ leánya jegyeztetvén el, az által Biharnak is urává lön. Ezt még atyja’ életében fejedelemmé tevék a’ magyarok, annak kívánságára, két esztendővel későbben megírnia, Árpád 907, fentmgyván egy ország’ alapításával mind a’ világtörténetben, mind kivált a’ magyar nemzetnél halhatatlan emlékezetét. Nem messze Budvártól egy forrásnál temettetett el, hol sírját a’ hálás maradék sokáig mutatgatá unokáinak. Az angol parlamentházégése. A’ múlt évi oetober’ 15-éről 16-ára viradólag estveli 7 órakor gyuládás támadván Londonon a’ parlamentháznál, azt egészen hamuba döntett romjai közt még másnap is pislogott a’ tűz, afiól m mondják, sokan veszték életűket ezen gyű-