Film Színház Muzsika, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-08 / 45. szám

4­ 30 TELEVÍZIÓ televízió televízió televízió tévérendező hozzászólása­ któber 19-e a magyar kultúra ünnepe”. „Az ember tragédiája eljutott a milliókhoz”. Ilyen címeket vártam „Az ember tragé­diája” tévébemutatója után. És helyette nagyobb­részt a hibák felsorolását olvastam, legfeljebb annak elismerése mellett, hogy „népművelési szempontból” nagy lépés történt. Madách Tragédiája azon az estén sok millió idézőhöz jutott el, akikre a mű a fel­fedezés erejével hatott és ♦ A Tragédia tv-változatáról la­punk 43. számában közöltük ál­láspontunkat. Szerkesztőségünk kialakult gyakorlata szerint a hozzánk eljuttatott egyéni han­gú véleményeknek is helyt adunk, akikben művészi élménnyé vált. Szinetár rendezésének fő erénye, hogy öntörvényű tévéművet hozott létre. Az évtizedes múltú magyar televízióban — persze több előzmény és a műfajok so­kaságában tett kísérletek, bukások és eredmények után — jelentős alkotás született (amit — tapaszta­lataim és saját véleményem szerint — a tévé minden alkotója büszkén vállal, sőt úgy érzi, hogy ez egy kicsit az ő műve is, még ha a Tra­gédia létrehozásában köz­vetlenül nem is vett részt.) Tévéművet írok, mert Szinetár nem filmet készí­tett. A televíziót nem a felvé­tel technikája határozza meg. Filmszalag, képernyő, élő­ adás, ezek kombinációja tulajdonképpen másod­rendű kérdés. Az irodalom­nak is mindegy, hogy író­géppel, lúdtollal írják-e, vagy nyomtatják. Nyom­tatva olvasni könnyebb, tehát többen olvassák, Gutenberg óta. A televíziót nézni „köny­­nyebb”, tehát többen nézik. Szinetár ezzel számolt. A mű díszlet- és jelmezvi­lága, az egyszerű jelzések, a képzőművészeti elemek, a természeti és tudományos filmbetétek, amelyek ma­guktól értetődően váltakoz­nak a tévé napi műsorai­ban, mind a mai családi tévénézőhöz szóltak, az or­szágos nézőtéren. A másik fő kérdés a sze­reposztás tévészerűsége, ahol Szinetár csatát nyert. Mert a szereposztás termé­szetesen koncepciót takar. Fiatal, optimista Ádám, rezignált, cinikus Lucifer a tévétragédiában megfordí­totta az eddig szokásos alaphelyzetet. Szinetár mellékesen ke­zeli, elejti Lucifer álmot­­láttató, mindenható, „sá­táni” funkcióját. (így ma­radnak el tudatosan a „film­szerű” csodaelemek, mint a karperec kígyóvá válása stb.) Itt nem Lucifer vezeti Ádámot rosszabbnál rosz­­szabb történelmi helyzetek közé, hanem a huszonéves Ádám hite és akarata ve­zetteti magát új és új utak­ra, hogy az elrontott társa­dalmi képletek helyett ki­próbálja a jobbat — az elő­ző rend hibáin okulva. Vele szemben Lucifer a cinikus, kiégett negyven­éves, aki hiába tudja böl­csen, hogy az új jó magá­ban hordja az új rosszat is, mégis alulmarad Ádám di­namikus optimizmusával szemben. És ez már jóval több, mint „népművelés”, ez már nagy lépés a mű dialektikus materialista ér­telmezése felé, ami mellett eltörpül a részletek minden hiányossága és következet­lensége. Szinetár tévéművet alko­tott, mert két ember mai vitáját, harcát vitte a kép­ernyőre. Az előadás fő szín­tere Ádám és Lucifer arca, amit csak kiegészít a sok történelmi helyszín sokféle jelzése és a refrénszerűen visszatérő epizódfigurák megjelenése. A rendezőnek módjában lett volna szélesvásznú tör­ténelmi revüfilmet készí­teni, de akkor nem érte volna el ezt a katartikus hatást. De taktikai hibát követett el azzal, hogy a Tragédia díszbemutatóját a Puskin moziban rendezte meg, ahol a mű sok erénye a visszá­jára fordult. Bizonyára meg­akarta nyerni a magyar ér­telmiség, a magyar sajtó támogató­­mikroklímáját, de lévén műve igazi tévé­játék, a moziban félreértést okozott és néhol értetlen kritikákat kapott. Neki kel­lett volna a legjobban tud­nia, hogy „Az ember tra­gédiája” díszbemutatója október 19-én este volt, a magyar családok otthoná­ban, fekete-fehéren (és még nem színesben!) csillogó képernyőkön. Kalmár András a Tragédiához* A Paradicsomon kívül (Moór Mariann, Mensáros László, Huszti Péter) MŰSOR 1969. NOVEMBER 11-TŐl 16-IG NOVEMBER 11. KEDD: 17.58: Hírek 18.05: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor 18.45: Péchy Blankával beszélget Fikár László 18.55: Reklámműsor 19.00: Esti mese 19.15: Közvetítés az Erkel Színházból Erkel Ferenc: Hunyadi László. Opera három felvonásban Az 1989. október 19-i előadás közve­títése, felvételről Közben : 20.05: Tv-híradó 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás NOVEMBER 12. SZERDA: 9.00: Közvetítés az Erkel Színházból. Erkel: Hunyadi László. Opera három felvonásban. Az 1969. október 19-i előadás közve­títése felvételről (ism.) 11.30: A Déli-Sarkvidéken jártunk. III. Pingvinország partjain (ism.) Rockenbauer Pál és Szabados Tamás útifilmje 17.58: Hírek 18.05: Disputa I. Ipari vitaműsor 18.35: Debrecen és környéke nótákban 19.00: Reklámműsor 19.05: Esti mese 19.15: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor 19.40: Húsz perc jazz 20.00: Tv-híradó 20.20: Bűntény a leányiskolában. Magyarul beszélő csehszlovák film (14 éven felülieknek!) 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás NOVEMBER 13. CSÜTÖRTÖK: 17.58: Hírek 18.05: Helyszíni közvetítés a Mohácsi Farostlemezgyárból 18.35: Napilapok, hetilapok. Miről ír a világsajtó? 18.50: Esti mese 19.00: Új lakótelep — régi életforma. Riportműsor 19.30: Engelbert Humperdinck 20.00: Tv-híradó 20.20: A Déli-Sarkvidéken jártunk IV. Rockenbauer Pál és Szabados Tamás útifilmje. Mirnij kutatóállomás 20.50: Kockázat . . . Magyarul beszélő lengyel filmsorozat 6. A Dupla Nelson 21.45: Nők fóruma... Családtervezés IV. (befejező) rész 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás NOVEMBER 14. PÉNTEK: 17.25: Vita az V. Nevelésügyi Kongresszus téziseiről. Neveljünk együtt! 17.58: Hírek 18.05: Kuckó 18.25: Hobbym — a csillagos ég . . . A film az ország amatőr csillagászait mutatja be. 18.50: Esti mese 19.00: A Galapagos-szigetek. Angol film 20.00: Tv-híradó

Next