Film Színház Muzsika, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
Törőcsik tehetsége kivirágzott — mondja Grigorij Konszkij Grigorij Konszkij, a moszkvai Művész Színház főrendezője kétszer is rendezett a budapesti Nem ’zeti Színházban. Az ő nevéhez fűződik az emlékezetes sikerű szovjet dráma, a „Tanya”, és az „Élő holttest” rendezése. Nemrég a Magyar Színházművészeti Szövetség meghívására, Vaszilij Guszevnek, a Szovjetunió Színházművészeti Szövetsége titkárának társaságában tíz napot töltött Budapesten. — Budapest a második otthonom — mondja. — Európa és a világ színházainak erős mezőnyében, a magyar színházművészet kivételes helyet foglal el, éppen ezért mindig öröm találkozni a rendező kollégákkal, színészekkel. Tíz nap alatt jó néhány nagyszerű előadást láttunk Budapesten, a „Stuart Máriá”-t a Katona József Színházban, a „West Side Story”-t a Fővárosi Operettszínházban és Rozov „Futópályán” című színművét a József Attila Színházban. A legnagyobb meglepetés azonban Törőcsik Mari. Tíz évvel ezelőtt rendeztem. A „Tá- Snya” volt az első nagy színpadi szerepe. Most érett, sokszínű drámai színésznőként láttam viszont a „Varsói Melódiá”-ban. Kivirágizott tehetsége olyan kvalitásokat mutat, amelyeket tíz évvel ezelőtt még én sem éreztem. És mennyi új név, sokat ígérő tehetség! Iglódi István, színészként is, rendezőként is, meg Sztankay István, Koncz Gábor. Grigorij Konszkij elmondja még, hogy a moszkvai színházak nagy- részt a tavalyi repertoárt játsszák, a bemutatók sora most következik. A legfrissebb esemény a Mosszov-jet Színházban Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődés” című regényének újonnan dramatizált változata, a „Pétervári látomás”, Jurij Zavadszkij rendezésében. P. J. Sokat vitatkoztak Hamlet alakján. A három fő vitatéma hősünk kora, fizikuma és őrülete körül alakult ki. Fantasztikus, hogy a királyfit hol húsz, hol pedig harmincöt évesnek tartották. Holott kora a lehető legpontosabban benne van magában a szövegben. Íme néhány replika a híres sírásójelenetből : „HAMLET: Mióta vagy sírásó? ELSŐ SÍRÁSÓ: Az esztendő mindennapjai közül az napon adtam rá magamat, mikor néhai Hamlet királyunk legyőzte Fortinbrast... Éppen aznap volt, mikor az ifjú Hamlet világra lett, tudja, az, aki megbolondult ...” És kissé később, szerzőnk hozzáteszi: „...itt Dániába, hol én harminc esztendő óta ásom a sírt, összevéve mint gyerek és ember.” Tehát Shakespeare szerint Hamlet harmincéves. De a kritikusok még mindig vitatkoznak. Szeretnék, ha fiatalabb volna. Azt mondják, hogy Shakespeare az V. felvonásban harminc évesnek mondja, de a darab elején ifjabbnak gondolta, továbbá, hogy figyelmetlenségből származó tévedésről van szó, meg így meg úgy. Véleményünk szerint Hamlet igenis harmincéves, ha egyszer a szerző ennyinek mondja. Persze, fiatalabbnak tetszik, mert nem férfias, mert értelmiségi, s nem olyan tagbaszakadt, mint édesatyja, s nem olyan kicsattanó, mint édesanyja; nem szőrös, mint az udvaroncok, nem dagadt, mint Polonius, nem olyan vállas, mint Laertes. S ezzel el is érkeztünk a második problémához: a cikk írója, Marcel Pagnol francia író és filmrendező, akadémikus az idén tölti be hetvenötödik életévét. Színpadi művei világsikert arattak, a legtöbbet az író saját rendezésében, a film vásznán is viszontláthatta a közönség. Marcel Pagnol neve hallatára a film olyan klasszikus alkotásai jutnak legelőször eszünkbe, mint például „A pék felesége” vagy „A kútásó lánya”. A kitűnő író a minap Shakespeare „Hamlet”-jéről tett közzé cikket; ennek legérdekesebb részleteit közöljük: milyen volt a helsingöri herceg fizikuma? Egy rosszul értelmezett sor mindmáig tartó vitát szült. Karcsú volt vagy pókhasú?... Az utolsó jelenetben, mikor Hamlet vívótőrrel párbajoz Laertesszel, a királyfi nagyon liheg és homlokáról verették gyöngyöt. A királyné, véget akarván vetni a bajvívásnak, odaszól a királynak: He is fat and scant of breath. Ó, ez a fát! Erre hivatkozva több magyarázó azt állította, hogy Hamlet kövér, elhízott és nehezen lélegző volt. Több kritikus és nem egy színész még azt is hozzátette, hogy Hamletnek pókhasa volt. Nem nehéz rájönni, hogy ezek a bajnokok maguk is hasat eresztettek, mint Burbage, ki igazán zseniálisan játszotta Hamlet szerepét, de olyan volt, mint egy üvöltő hordó. A sovány kritikusok és a karcsú színészek megrémültek ettől a fajtól. Szerették volna átalakítani faintté, illetve hozzá. Sajnos, ez a faj nagyon jól olvasható minden Shakespeare-kiadásban. Elképzelhetetlen, hogy sajtóhiba volna. Először is azért, mert Shakespeare szenvedélyesen szerette a műszaki szavakat, s mindig a lehető legpontosabbat választotta. Kitűnően ismeri a kőmívesek, az orvosok, a varázslók, a hajóácsok, a madarászok szavait. És nagyon is nyilvánvaló élvezettel használja őket. A királyné szavainak értelme tehát ez: nincs formában, kifulladt. Három-négy fonttal kövérebb a kelleténél, ezért izzad oly nagyon. Ezzel Marcel Pagnol: HAMLET