Film Színház Muzsika, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ A kritikus jegyzete: A képernyőn „lapozgatva MIELŐTT NAGYOBB fogalomzavarba keverednék ezzel a címmel, sietek megmagyarázni, hogy csupán képletesen értem. Lapozgatni könyvben lehet. De annyira féltették az irodalmat a televíziótól, annyiszor óvták az olvasót a képernyő nézésétől, hogy bizonyos jó tapasztalatok után öröm kijelenteni: a tévé jól lapozgat az irodalomban. Bizonyosan akad ember, aki az eddigi kevés olvasás helyett már semmit se olvas, kielégíti a látvány. De az olvasás megszállottjai, hívei, professzionistái érdeklődéssel figyelik a megelevenedő hősöket, amint versenyre kelnek a fantáziával, és a nem olvasó tömegek is kedvet kaphatnak egy-egy könyvhöz, belekóstolnak az irodalomba , és ez jelentős nyeresége, semmi más módon el nem érhető eredménye a közművelődésnek. Egy hét műsorából hat értékes irodalom ihletésű műsor bizonyítja ezt. (Hármat csak megemlítek közülük: Gábor Andor Hotel Germániá”-ját, a tévéfilm-ismétlést, Illés Endre ,,Törtetők”-jét, az írónak ezt a remek vígjátékát színházi közvetítés adta a Madách Színház Kamaraszínházából, és Balzac: „Elveszett illúzióik”-jának most induló francia tévéfilmsorozatát.) A SZERB ANTALRA EMLÉKEZÜNK az író tragikus halálának negyedszázados évfordulóján jól elevenítette fel a sok műfajban munkálkodó alkotót. Különösen fontos, hogy az irodalomtörténészt se felejtették ki a műsorból : ez a legkevésbé látványos, a legnehezebben képernyőre varázsolható műfaj mégiscsak Szerb Antal java munkásságát jelenti. A Budapesti kalauz Sinkovits Imre tolmácsolásában és a bevágott képek ötletességével jól élénkítette a műsort. A novella adaptáció illusztratív maradt, Káló Flórián nem remekelt a munka elől munkába menekülő író alakjának megformálásával. Müller Magda szerkesztő a gondos válogatásba talán inkább egy emlékeztető jelenetet illeszthetett volna a nemrégen ment, nagy sikerű VII. Olivérből. A TÖLTSÖN EGY ESTÉT O’HENRYVEL! német feldolgozású novellafüzér két ok miatt érdemel figyelmet. Az egyik: milyen röviden, de mégis hatásosan tudták felidézni a novellák légkörét. A másik: minden epizódban egy-egy kitűnő, jellegzetes, élesen karakterisztikus figurát mutattak be. Így a novellák a képernyőn is éltek. Az igazán jó próza legnagyobb csodája az alakteremtés, az emberábrázolás. Természetesen a leírt mondatokat nem lehet átvenni egy filmben — pótolni kell az író eszközeit a megváltozott műfaj művészetével. Az O’Henrynovellák lényegéről nemcsak a történetek vallottak, hanem az abban mozgó emberek, akik az író munkásságának szellemében villantottak elénk egy különös világot, annak jellegzetes hőseivel. A szinkronrendező Sipos-Varga Éva feledtetni tudta, hogy nem magyar filmet látunk, pontosan illeszkedő, kifejező színészválasztásával. A NYITOTT KÖNYV az irodalmi adásoknak viszonylag új és sikeres formája. Eddigi produkciói alapján az irodalmi csoport legszerencsésebb vállalkozásának tartom. A legfőbb érdem Ratkó István szerkesztőé. Pedig az elmondható sok jó mellett vannak a műsornak gyengéi is. A műsorvezető szerepe nem tisztázott: csupán protokolláris bemutató, konferanszié szerep az övé, avagy a vitathatatlan igazságot kell képviselnie? — mindenképpen hálátlan feladat. A kritikusok (Ungvári Tamás és Faragó Vilmos) szabadabban cseveghetnek, bár vitájuk elég óvatoskodó, s fenntartásaikat is dicséret formán mondják el. Jókai Anna: „Tartozik és követel” regényét mutatta be a Nyitott könyv. Az epizódok valószínűleg csak ízelítőt nyújtottak a cselekményből, többre nem is futotta az időből. A két főszereplőt azonban érzékletesen, jól keltette életre Gaál Albert rendezésében Császár Angéla és Bujtor István. A két magatartásforma, a két egyéniség különbözőségét pontosan megmutatták. Ha jól értettem — hiszen a regény még nem olvasható, és ez a frisseség dicséri a műsort — ez a könyv lényege. A kétféle fiatal szembesítése egymással és a világgal. Bujtor István egyre magabiztosabb színész, Császár Angéla pedig A „Tartozik és követel” két főhőse, Miklós (Bujtor István) és Ildikó (Császár Angéla) ígéretesen jó jellemszínész, Ildikó báját és ridegségét, kiszámíthatatlanságát és számító realizmusát egyaránt hitelesen keltette életre. Gáli István A fiatal házaspár lakásadónője, Tarbuczné: Laderevszky Margit TV-fotó: Komáromy Gábor 27