Magyar Filozófiai Szemle, 1995

1–2. szám - Perecz László: A pozitivizmus programjával („Atheneum” 1892-1914)

A POZITIVIZMUS PROGRAMJÁVAL („Athenaeum" 1892-1914) PERECZ LÁSZLÓ Az alábbi tanulmány tárgya egy hosszú életű folyóirat történetének első szakasza. A folyóirat, az Athenaeum (1892—1947) nemcsak a magyar filozófiai tudományosság mindmáig legjelentősebb közlönye, általában a hazai sajtótörténet egyik leghosszabb életű terméke is. ötvenhat évfolyama során többször változik a szerkesztői koncepció is, a meghatározó filozófiai irány is, a színvonal is. A szerkesztői koncepció a szigorúan irányzatos, programatikus szerkesztési elvek és a nyitott, értékorientált fölfogás között mozog. A meghatározó filozófiai irány kezdetben a pozitivizmus, majd az „új idealizmus", végül a szellemtörténet. A színvonal tekintetében pedig két kiemelkedő korszak van: a tízes évek második fele és a harmincas évek időszaka.­ Itt vizsgálat alá vont nyitókorszaka önmagában is csaknem negyedszázadot fog át: 1892-es indulásától 1915-ös átalakulásáig terjed — az Akadémia „philosophiai és államtudományi" folyóiratát ekkortól a század elején alakult Magyar Filozófiai Társaság adja ki, immár tisztán filozófiai közlönyként. A nyitókorszak Athenaeum a. szerkesztői koncepcióját tekintve határozottan programatikus, meghatározó filozófiai irányát tekintve egyértelműen pozitivista, színvonalát tekintve viszont szerfölött változó minőségű közleményeket közrebocsátó folyóirat. Előbb a lap előzményeit idézzük föl, majd szerkesztőjéről és bevezető tanulmányáról szólunk, azután szerkesztését és diszciplínáit vesszük számba, végül a pozitivizmus benne megnyilvánuló recepcióját illetve a jelentkező új irányokat elemezzük.­ ­ A folyóirat történetének vázlatát adja: Perecz László: „A pozitivizmustól a szellemtörténetig. Százéves az Athenaeum", Világosság 1993, 7. sz. 1

Next