Magyar Filozófiai Szemle, 2000

1–3. szám - Tanulmányok - Bátori Zsolt: Két elmélet a nyelvről: Wittgenstein Értekezéskritikája a Filozófiai vizsgálódásokban

KÉT ELMÉLET A NYELVRŐL: WITTGENSTEIN ÉRTEKEZÉS-KRItIKÁJA A FILOZÓFIAI VIZSGÁLÓDÁSOKBAN* BÁTORI ZSOLT Bevezetés Jelen tanulmány a Filozófiai vizsgálódások azon kritikai észrevételeit veszi szemügyre, melyekben Wittgenstein explicit módon utal saját Értekezés-beli — és a Vizsgálódásokban már tévesnek ítélt — nézeteire. Természetesen szorosan kapcsolódó (de explicit önkritikát nem tartalmazó) paragrafusokat is érinteni fogok. Mivel az összes ilyen önkritikai utalás tárgyalása jóval meghaladja a tanulmány kereteit, a következő, egymással összefüggő kérdések köré szerveztem, illetve szűkítettem a Vizsgálódások tanulmányozását.­ 1. A nyelv és a mondatok funkciója 2. „Tárgyak", elemzés és nyelvjátékok 3. A propozíciók általános formája * Köszönettel tartozom Hamp Gábornak, Horányi Özsébnek, Colin McGinn­nek és Nyíri Kristófnak tanulmányom korábbi (magyar és angol) változatainak elolvasásáért, és azokért a hasznos tanácsokért és megjegyzésekért, amelyek a végső változat elkészítéséhez nagyban segítségemre voltak. Természetesen a tanulmány fennmaradó gyenge pontjai csak nekem róhatók fel.­­ Wittgenstein saját korábbi nézeteinek kritikája természetesen más — a jelen tanulmány specifikus szempontjaitól eltérő — nézőpontokból is vizsgálható. Vö. Norman Malcolm több szempontot is tárgyaló könyvét (pl. Norman Malcolm: Nothing Is Hidden: Wittgenstein's Criticism of his Early Thought, Basil Blackwell, Oxford 1986). 1

Next