Magyar Filozófiai Szemle, 2008
1–2. szám - Tanulmányok - Fehér M. István: Az intencionális léte intencionalitás és transzcendencia
/ПРО ЕТРЗ 15 L u -J ^ I l-w'il — ^ ? 2 Г Ш AZ INTENCIONÁLIS LÉTE Intencionalitás és transzcendencia FEHÉR M. ISTVÁN Husserl fenomenológiájával való kritikai számvetése során a fiatal Heidegger legalább két kérdéskör kapcsán tért ki—jellegzetes és visszatérő módon — az intencionalitás fogalmára. Az első a körül a kérdés körül forog, vajon minek — milyen létezőnek — a struktúrája az intencionalitás. Ez a kérdésfeltevés és a reá adandó heideggeri válasz döntő lépést jelent azon az úton, melyen Heidegger a fenomenológiát ontológiai irányban radikalizálja, s egyszersmind elvezeti a Lét és idő látásmódjára jellemző egzisztenciális analitika némely középponti fogalmához. A másik (ugyancsak jellegzetes és az elsővel bizonyos értelemben összefüggő) kérdéskör — olyan kérdéskör, amely a fiatal Sartre-ra is nagymértékben hatott, és saját fenomenológiai ontológiája számára nem kevésbé meghatározóvá vált — azokat a megfontolásokat illeti, melyekben Heidegger az intencionalitás fogalmát a transzcendencia fogalmába vezeti át és benne konkretizálja, illetve az intencionalitás fogalmáról a transzcendencia fogalma révén igyekszik számot adni. Jelen dolgozatban mindkét kérdéskört megpróbálom röviden vázolni (I., II ), majd Sartre vonatkozó gondolatainak összegző rekonstrukciója (III.) után néhány következtetést próbálok megfogalmazni (IV.). Az Intencionalitás címmel a Magyar Fenomenológiai Egyesület rendezésében 2007. december 20. és 21-én rendezett konferencián elhangzott előadás átdolgozott, kibővített szövege.