Föld és Szabadság, 1933 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1933-02-01 / 1. szám

IV. ÉVFOLYAM. A mezőgazdasági népesség érdekeit vádi lap.­­ Egész évi előfizetés 1.59 pengd. Megjelenik évente tízszer. § Egyes száza­zra is fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII, Conti urea 4.­­ A Szociáldemokrata Párt földműves tagjai Ingyes kapják* Négy bén­ aA malii izraelita esetét ismeri mindenki El­indult a vásárra este és reggelre visszatért oda, ahonnan elindult. Ilyenformán van az ország népe is a Göm­bös-kormánnyal. Természetesen csak az a ré­teg, amely a kormány színpadias bemutatko­zása után azt hitte, hogy no, majd most kez­dődik egy új irányzat a magyar politikában. Hogy majd most lesz, ami még nem volt. Hi­szen a miniszterelnök úr olyan szépen szavalt a rádióban, a vonat lépcsőjéről, meg a nagy­­kocsma pódiumáról. Azután a nagyatádi szoborleleplezésen is olyan barátságosan paro­­láztak a paraszttal. És a 14 év óta csépelt nem­zeti jelszavakat is olyan ügyesen tálalták fel az ország asztalára, hogy a politikailag isko­lázatlanoknak szinte megjött rá az étvágyuk. Csak mi szociáldemokraták voltunk megint az ünneprontók. Mert megmondtuk, hogy a Göm­bös-kormány még ha akarna, sem tudna más politikát folytatni, mint elődjei. Miért nem tudna? Azért, mert arra a parlamenti több­ségre támaszkodik, amelyet nyílt sza­vazással és egy agyafúrt ajánlói­ rendszernek a nép­akaratot meghamisító eszközeivel hoztak össze. A kormány, még ha akart volna is, csak úgy lett volna képes új, népies irányt belevinni a magyar politikába, ha törvénybe iktatja az általános, egyenlő, titkos választójogot és en­nek alapján nyomban elrendeli az új válasz­tást. Az így megválasztott igazi népparlament lenne csak alkalmas arra, hogy az országot ki­vezesse a súlyos válságból. A parlamenti több­ség, amely romlásba vitte az országot, erre nem alkalmas. Ezt mondtuk mi szociáldemokraták négy hó­nappal ezelőtt. És nem volt-e nekünk igazunk? A magyar nép borzalmas helyzete tanúskodik arról, hogy a lefolyt négy hónap alatt a hely­zet nem javult, hanem­ romlott. A Gömbös-kor­mány minden cselekedete folytatása annak a politikának, amelyet Bethlen és Károlyi foly­tattak. A mádi Avásáros visszatért oda, ahonnan elindult. Segély nincs, de munka sincs. A falusi sze­gény népnek már száraz kenyérre sem jut. A magyar vidéken nemzeti eledellé lesz a pu­liszka, a málé, a görbe. Vannak falvak, ahol zsiradék hiányában a kukoricadarát egysze­rűen leforrázzák és úgy eszik a családok. V­alóságos állati sorba taszították a szegény népet. Rendes ruházkodásról szó sem lehet. Hetek, hónapok telnek el, amíg egy-egy csa­lád kezén 20—30 fillér készpénz megfordul. "* •A kisvagyonú földművelők helyzete is két­­ségbeejtő. Itt is előfordul, hogy a kenyérnek­ való már most hiányzik a kamrából. Búzából szűk termés volt, eladásra alig jutott. Ha ju­tott, keveset kapott érte a gazda. A kukoricá­ból sokat kellett eladni, hogy az árából jus­­son a szükségletek beszerzésére, adóba, tör­lesztésre, kamatra stb. A sertésállomány nagy része elpusztult. Nagyon sok kisgazda ma éppen olyan nincsetlen, mint a napszámos. Hogyan tudna boldogulni ilyen helyzetben a falusi kisiparos és kiskereskedő? Forgalma, jövedelme nincs, amikor a tömeg fogyasztó­­képtelen. Ez a réteg is csak tengődik, nyomo­rog a többivel, akik számára semmi segítség nincs. Csak a végrehajtóknak emelkedett a for­galmuk. Az adóhátralékok szigorú behajtásá­val kezdte a Gömbös-kormány és folytatta az újabb adóemeléssel. Ennek következmén­yei majd hamarosan jelentkezni fognak. A Gömbös-kormány erkölcsi bukása már bekövetkezett. Ezt bizonyítja a gyűlést italo­i visszaállítása. Félnek a néptől, amely számon­­kéri az ígéretek beváltását. Kellemetlen ne­kik a hangos szó, amely jogot, szabadságot, munkát és emberies életet követel. Boruljon temetői csend az országra, hogy uralmukat a rendeletek paragrafusaival és a csendőrszuro­nyok védelme alatt valameddig meghosszab­bíthassák. Ámde a magyar nép már telve van elkese­redéssel a mai rendszer iránt Nem arról van itt most már szó, hogy hívják a miniszter­elnököt, hanem ki hozza az általános, egyenlő, titkos választójogot? Az ellenforradalmi rend­szer kiélte magát. Rendszerváltozásra van szükség. Azonnal. Minden késedelem bűn az ország ellen, amelynek élnie kell. Döntsön a nép a saját sorsa fölött: el akar-e pusztulni a 14 éves rendszer jelszavas politikájának hínárjában, vagy olyan kormányra bízza az ország gyeplőjét, amelynek lesz ereje és bá­torsága a mulasztottakat pótolni. Amely­ meg­alkotja az új, becsületes földreformot, az igaz­ságos adórendszert, a haladó szociálpolitikát és mindazokat az égető kérdéseket, amelyek ma létérdekeibe vágnak az ország összes dol­gozóinak. Vagyis azokat a követeléseket, amelyekért mi szociáldemokraták továbbra is lankadatlan erővel küzdünk.­ ilsága

Next