Földmívelési értesítő, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-01 / 1. szám
Január hó 15-én Nagyatádon és Nagy-Körösön. » 17-én Palinban és Verseczen. » 19 én Székesfehérvár és Mezőhegyesen. » 21-én Bábolnán és Dorozsmán. » 23-án Baján. » 24-én Bajnán. » 25-én Rimaszombatban. » 27-én Eperjesen. » 30-án Turia Remetén. Február hó 2-án Debreczenben. » 5-én Decsen. » 7-én Homoródon. » 9-én S.-Szt.-Györgyön. Budapesten, 1892. deczember hó 22-én. A minister megbízásából: SCHMIDT. Körrendelet valamennyi pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz. A koronaérték érméinek ismertetése tárgyában. A koronaérték érméinek leírását és rajzait tartalmazó hirdetményt a pénzügyi hatóságok és hivataloknak tudomásul és alkalmazkodás végett kiadom. Budapest, 1892. deczember. HIRDETMÉNY. Az 1892. évi XVII. törvényczikkel megállapított koronaérték érméi a következők : I. Arany érték érmék: 1. husz-koronások, 2. tíz-koronások. II. Ezüst érmék: az egy-koronások. III. Nikel érmék: 1. a húsz-filléresek, 2. a tíz-filléresek. IV. Bronz érmék: 1. két-filléresek, 2. egy-filléresek. Ezeknek az érméknek az ábrái a mellékelt táblázaton láthatók. I. Az arany érmék képlapján Ő Felségének egész alakja koronázási öltönyben látható a következő körirattal: »Ferencz Józsefi. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. kir.«, azaz: »Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátországok Apostoli királya«, valamint a vezetés évszáma, a hátlapon látható a magyar korona országainak egyesített czímere czimertartó angyalokkal, ezzel a körirattal: »Magyar királyság«, a czimer alatt az értékjelzés »20 korona«, illetőleg »10 korona«. A czimerpajzs és az értékjelzés között a körmöczbányai m. kir. pénzverde verdejegye »K-B« van alkalmazva. Karimájuk sima és a húsz-koronás arany érmék karimáján mélyített betűkkel irt e szavak olvashatók : »Bizalmam az ősi erényben«. A tíz-koronás arany érmék karimáján mélyített ékítmény látható, amely két-két ékítmény közé foglalt négy hatköltős csillagból áll. A lap pereme emelkedett és sima és azon belül gyöngysor vonul körül. A húszkoronás átmérője 21 milliméter, a tízkoronásé 19 milliméter. II. Az egykoronás ezüst érme képlapján Ő Felségének mellképe látható ugyanazzal a körirattal, amely az arany érmék képlapján olvasható és a körmöczbányai pénzverdének »K-B« verdejegyével. A hátlapon a magyar korona, továbbá búzakalászokból és cserlombból fonott koszorúba foglalva, a korona alatt, az értékjelzés, » korona« és a veretés évszáma van alkalmazva. Az egykoronás karimája sima és rajta mélyített betűkkel e szavak olvashatók: »Bizalmam az ősi erényben«. A lapok pereme emelkedett és sima, és azon belül gyöngysor vonul körül. Az egykoronás átmérője 23 milliméter. III. A nikel érmék képlapján látható a magyar korona ezzel a körirattal: »Magyar királyi váltópénz« és a veretés évszáma, hátlapján pedig kalászkoszorúban az értékjelzés »20 fillér«, illetőleg »10 fillér«, valamint a körmöczbányai pénzverde »K-B« verdejegye. Karimájuk rovátkos. A lapok pereme emelkedett és sima és azon belül gyöngysor vonul végig. A húsz filléres átmérője 21, a tízfilléresé 19 milliméter. IV. A bronzérmék képlapján látható a magyar korona ezzel a körirattal: »Magyar királyi váltópénz« és a veretés évszáma. A hátlapon kalászkoszorúba foglalva a kétfilléreseknél a »2« és az egyfilléreseknél az »1« szám, valamint a körmöczbányai pénzverde verdejegye »K-B« van alkalmazva. A karima sima. A lapok pereme emelkedett és sima és azon belül gyöngysor vonul körül. 2