Földmívelési értesítő, 1937 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-10 / 1. szám

2 A m. kir. földmívelésügyi minister 130.584/1936. IV. 1.—3. számú rendelete az 1937. évi tavaszi állatvizsgálat tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az 1928. évi XIX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ában meghatározott tavaszi állatvizsgálatot az 1937. évben is a hasznos háziállatoknak az 1894. évi XII. t.-c. 23. §-a értelmében történt összeírása után, de feltétlenül a legeltetési idény beállta előtt kell végrehajtani. Minthogy pedig a hasznos háziállatok össze­írásának határideje március hó 1-e, másrészt minthogy az ezt az időpontot megelőző változé­kony időjárás a vizsgálatra elővezetendő fiatal csikók és a késői ellésű kancák egészségére hát­rányos, ennélfogva a tavaszi állatvizsgálatokat általában a március hó 1-e utáni időben kell meg­kezdeni és — hogy a legelőre való kihajtás e miatt késedelmet ne szenvedjen — április hóban lehetőleg be kell fejezni. E határidőn belül pedig a vizsgálat oly időpontra tűzendő ki, hogy a gazdaközönség sürgős gazdasági munkájában ne legyen akadályozva. A tavaszi állatvizsgálat terjedelme és módo­zatai tekintetében általában a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. E rendelkezéseken felül azonban az 1937. évi tavaszi állatvizsgálatokra vonatkozóan még a következőket rendelem: Az 1937. évi tavaszi állatvizsgálatokon ló­tenyésztési előadók nem vesznek részt és a kan­cáknak eddigi kötelező osztályozása elmarad. Abban a néhány községben (városban), ahol a takonykór az 1936. év folyamán megállapítta­tott, az egypatás állatok (ló, szamár, öszvér) vizs­gálata általában véve, de a vándorcigányok, há­zalók, fuvarozók, kubikusok és lókereskedők ilyen állatainak vizsgálata különösen is a lehető legkörültekintőbb gondossággal foganatosíttassák. A rühösségnek az 1936. évben történt nagyobb arányú elterjedése miatt a lovak, főképpen azok, amelyeken az előző évben a rühösség megállapít­tatott, vagy amelyek a rühösséggel való fertőzés­nek ki voltak téve, e betegség szempontjából is különös gondossággal vizsgálandók meg; azok­ban a községekben (városokban) pedig, amelyek­ben a rühösség az előző évben a juhok között fordult elő, a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ának 11. bekezdése értelmében a fertőzésnek ki­téve volt juhok feltétlenül megszemlélendők, de az ilyen községekben (városokban) lehetőleg minél több olyan udvarban (majorban, pusztán) is meg kell a juhokat szemlélni, ahol a betegség az előző évben nem észleltetett. Ha pedig a rühösség meg­állapíttatott, különös gondot kell fordítani^ a rü­hös állatok tökéletes gyógyulására és a fertőt­lenítés szabályszerű végrehajtására. A juhoknak minél több udvarban^ (majorban, tanyán, pusztán) való megszemlélése­­ abból a szempontból is szükséges, hogy az 1936. év folya­mán szintén nagyobb arányokban észlelt juh­himlőnek netalán még be nem jelentett esetei megállapíthatók legyenek. E szemlék során fel kell hívni a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a juhoknak (bárányoknak) évenkénti szokásos himlőoltása a betegséget terjeszti, mert közvet­len vagy közvetett érintkezés útján a be nem oltott juhok a beoltottaktól természetes himlőt kaphatnak, továbbá, hogy éppen ezért a 100.000/ 1932. F. M. sz. rendelet a himlőoltást csak olyan községekben (városokban) engedi meg, ahol a juh­himlő már amúgy is fellépett, de itt is kötelessé­gévé teszi a gazdáknak, hogy a betegség elhurco­lásának meggátlása céljából szükséges elfojtó rendszabályok elrendelése céljából az oltás meg­történtét azonnal jelentsék be a helyi hatóság­nak, végül, hogy kihágást követ el az a gazda, aki a juhainak himlőoltását be nem jelenti. A gazdaközönség tehát általában tartózkodjék a juhoknak (bárányoknak) himlőoltásától s ha azt olyan községben (városban), ahol a juhhimlő már fellépett, mégis alkalmazná, azonnal jelentse be a helyi állategészségügyi hatóságnak. Ilyen bejelentések eseteiben, valamint a betegségnek természetes úton történt fellépésének eseteiben is, az illetékes állategészségügyi hatóságok a beteg­ség elhurcolásának megakadályozását és elfojtá­sát célzó rendszabályokat azonnal rendeljék el, a rendelkezések megszegői ellen pedig teljes szi­gorral járjanak el. A sertéspestissel fertőzött községek (városok) és ezek határain belül az udvarok (majorok, tanyák, puszták) száma hosszú évek óta nem ta­pasztalt mértékben csökkenvén, alkalom kínálko­zik arra, hogy ez a betegség egészen szűk korlá­tok közé szoríttassék. Fel kell hívni tehát a gazdaközönséget, hogy a betegségnek vagy gya­nújának észlelését azonnal jelentse be, a bejelen­tés után pedig gondoskodni kell, hogy a betegség elleni elfojtó rendszabályok azonnal elrendeltes­senek, pontosan betartassanak és hogy a betegség megszűnése után a fertőtlenítések szabályszerűen végrehajtassanak. A fentieken felül fel kell hívni még a gazda­közönség figyelmét a jelen rendeletemben nem em­lített egyéb, a bejelentés kötelezettsége alá tartozó állatbetegségek idejében való bejelentésének különös fontosságára, az ezen betegségek elleni védekezés módozataira, különösen pedig a gya­korlatban jól bevált lépfene-, sercegő üstök-, ser­tésorbánc- és sertéspestisellenes oltásoknak a megokolt esetekben való igénybevételére is, fel kell hívni továbbá a bejelentés kötelezettsége alá ugyan nem tartozó, de gazdasági szempontból nem kevésbé fontos egyéb betegségek, mint a jár­ványos elvetélés, a fertőző tőgygyulladás, a mé­telykór, a csirkék fehér hasmenése és a szopós állatok betegségei, valamint az illető vidéken ne­talán nagyobb arányban észlelt más betegségek ellen való védekezés módozataira, végül pedig az állatok elhullásából származó károsodások csökkentésére alkalmas állatbiztosítás gazdasági előnyeire is. Az egy éven aluli csikók származásának meg­állapítása céljából felhívandók a csikótulajdono­sok, hogy a csikókra vonatkozó fedeztetési bárcát — ha ilyennel rendelkeznek — hozzák magukkal és az állatvizsgálatot végző hatósági állatorvos­nak mutassák be, aki a felmutatott bárcából, ha pedig ilyet a tulajdonos felmutatni nem tudna, más úton igyekezzék megállapítani, hogy a csikó nem zugméntől származik-e, ha a csikó a zugmén­től származnék, a zugménnek a tenyésztésből való azonnali kizárása és további eljárás iránt az I. fokú állategészségügy rendőri hatóságnak késede­lem nélkül tegyen jelentést s ha a tavaszi állat­vizsgálatot helyhatósági állatorvos végzi, ilyen esetről a járási (városi) m. kir. állatorvosnak is jelentsen. , , Az I. fokú állategészségügy rendőri hatóság pedig a hozzá beérkező ilyen jelentést, nemkülön­ben az állatvizsgálatot­­végző állatorvosnak a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-a értelmében tett, további intézkedést igénylő minden más je­lentését azonnal vegye tárgyalás alá. 1. szám

Next