Földmívelési értesítő, 1937 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-10 / 1. szám
2 A m. kir. földmívelésügyi minister 130.584/1936. IV. 1.—3. számú rendelete az 1937. évi tavaszi állatvizsgálat tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az 1928. évi XIX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ában meghatározott tavaszi állatvizsgálatot az 1937. évben is a hasznos háziállatoknak az 1894. évi XII. t.-c. 23. §-a értelmében történt összeírása után, de feltétlenül a legeltetési idény beállta előtt kell végrehajtani. Minthogy pedig a hasznos háziállatok összeírásának határideje március hó 1-e, másrészt minthogy az ezt az időpontot megelőző változékony időjárás a vizsgálatra elővezetendő fiatal csikók és a késői ellésű kancák egészségére hátrányos, ennélfogva a tavaszi állatvizsgálatokat általában a március hó 1-e utáni időben kell megkezdeni és — hogy a legelőre való kihajtás e miatt késedelmet ne szenvedjen — április hóban lehetőleg be kell fejezni. E határidőn belül pedig a vizsgálat oly időpontra tűzendő ki, hogy a gazdaközönség sürgős gazdasági munkájában ne legyen akadályozva. A tavaszi állatvizsgálat terjedelme és módozatai tekintetében általában a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. E rendelkezéseken felül azonban az 1937. évi tavaszi állatvizsgálatokra vonatkozóan még a következőket rendelem: Az 1937. évi tavaszi állatvizsgálatokon lótenyésztési előadók nem vesznek részt és a kancáknak eddigi kötelező osztályozása elmarad. Abban a néhány községben (városban), ahol a takonykór az 1936. év folyamán megállapíttatott, az egypatás állatok (ló, szamár, öszvér) vizsgálata általában véve, de a vándorcigányok, házalók, fuvarozók, kubikusok és lókereskedők ilyen állatainak vizsgálata különösen is a lehető legkörültekintőbb gondossággal foganatosíttassák. A rühösségnek az 1936. évben történt nagyobb arányú elterjedése miatt a lovak, főképpen azok, amelyeken az előző évben a rühösség megállapíttatott, vagy amelyek a rühösséggel való fertőzésnek ki voltak téve, e betegség szempontjából is különös gondossággal vizsgálandók meg; azokban a községekben (városokban) pedig, amelyekben a rühösség az előző évben a juhok között fordult elő, a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ának 11. bekezdése értelmében a fertőzésnek kitéve volt juhok feltétlenül megszemlélendők, de az ilyen községekben (városokban) lehetőleg minél több olyan udvarban (majorban, pusztán) is meg kell a juhokat szemlélni, ahol a betegség az előző évben nem észleltetett. Ha pedig a rühösség megállapíttatott, különös gondot kell fordítani^ a rühös állatok tökéletes gyógyulására és a fertőtlenítés szabályszerű végrehajtására. A juhoknak minél több udvarban^ (majorban, tanyán, pusztán) való megszemlélése abból a szempontból is szükséges, hogy az 1936. év folyamán szintén nagyobb arányokban észlelt juhhimlőnek netalán még be nem jelentett esetei megállapíthatók legyenek. E szemlék során fel kell hívni a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a juhoknak (bárányoknak) évenkénti szokásos himlőoltása a betegséget terjeszti, mert közvetlen vagy közvetett érintkezés útján a be nem oltott juhok a beoltottaktól természetes himlőt kaphatnak, továbbá, hogy éppen ezért a 100.000/ 1932. F. M. sz. rendelet a himlőoltást csak olyan községekben (városokban) engedi meg, ahol a juhhimlő már amúgy is fellépett, de itt is kötelességévé teszi a gazdáknak, hogy a betegség elhurcolásának meggátlása céljából szükséges elfojtó rendszabályok elrendelése céljából az oltás megtörténtét azonnal jelentsék be a helyi hatóságnak, végül, hogy kihágást követ el az a gazda, aki a juhainak himlőoltását be nem jelenti. A gazdaközönség tehát általában tartózkodjék a juhoknak (bárányoknak) himlőoltásától s ha azt olyan községben (városban), ahol a juhhimlő már fellépett, mégis alkalmazná, azonnal jelentse be a helyi állategészségügyi hatóságnak. Ilyen bejelentések eseteiben, valamint a betegségnek természetes úton történt fellépésének eseteiben is, az illetékes állategészségügyi hatóságok a betegség elhurcolásának megakadályozását és elfojtását célzó rendszabályokat azonnal rendeljék el, a rendelkezések megszegői ellen pedig teljes szigorral járjanak el. A sertéspestissel fertőzött községek (városok) és ezek határain belül az udvarok (majorok, tanyák, puszták) száma hosszú évek óta nem tapasztalt mértékben csökkenvén, alkalom kínálkozik arra, hogy ez a betegség egészen szűk korlátok közé szoríttassék. Fel kell hívni tehát a gazdaközönséget, hogy a betegségnek vagy gyanújának észlelését azonnal jelentse be, a bejelentés után pedig gondoskodni kell, hogy a betegség elleni elfojtó rendszabályok azonnal elrendeltessenek, pontosan betartassanak és hogy a betegség megszűnése után a fertőtlenítések szabályszerűen végrehajtassanak. A fentieken felül fel kell hívni még a gazdaközönség figyelmét a jelen rendeletemben nem említett egyéb, a bejelentés kötelezettsége alá tartozó állatbetegségek idejében való bejelentésének különös fontosságára, az ezen betegségek elleni védekezés módozataira, különösen pedig a gyakorlatban jól bevált lépfene-, sercegő üstök-, sertésorbánc- és sertéspestisellenes oltásoknak a megokolt esetekben való igénybevételére is, fel kell hívni továbbá a bejelentés kötelezettsége alá ugyan nem tartozó, de gazdasági szempontból nem kevésbé fontos egyéb betegségek, mint a járványos elvetélés, a fertőző tőgygyulladás, a mételykór, a csirkék fehér hasmenése és a szopós állatok betegségei, valamint az illető vidéken netalán nagyobb arányban észlelt más betegségek ellen való védekezés módozataira, végül pedig az állatok elhullásából származó károsodások csökkentésére alkalmas állatbiztosítás gazdasági előnyeire is. Az egy éven aluli csikók származásának megállapítása céljából felhívandók a csikótulajdonosok, hogy a csikókra vonatkozó fedeztetési bárcát — ha ilyennel rendelkeznek — hozzák magukkal és az állatvizsgálatot végző hatósági állatorvosnak mutassák be, aki a felmutatott bárcából, ha pedig ilyet a tulajdonos felmutatni nem tudna, más úton igyekezzék megállapítani, hogy a csikó nem zugméntől származik-e, ha a csikó a zugméntől származnék, a zugménnek a tenyésztésből való azonnali kizárása és további eljárás iránt az I. fokú állategészségügy rendőri hatóságnak késedelem nélkül tegyen jelentést s ha a tavaszi állatvizsgálatot helyhatósági állatorvos végzi, ilyen esetről a járási (városi) m. kir. állatorvosnak is jelentsen. , , Az I. fokú állategészségügy rendőri hatóság pedig a hozzá beérkező ilyen jelentést, nemkülönben az állatvizsgálatotvégző állatorvosnak a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet 144. §-a értelmében tett, további intézkedést igénylő minden más jelentését azonnal vegye tárgyalás alá. 1. szám