Fővárosi Közlöny, 1892 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1892-01-01 / 1. szám

1. Szándékozik-e oda­hatni, hogy a fer­tőtlenítő intézet, valamint gyermekkórházak fel­állítása tárgyában a t. tanács a t. közgyűlés­nek mielőbb előterjesztést tegyen ? 2. Szándékozik-e odahatni, hogy a ragá­lyos betegségben szenvedő gyermekeknek a Stefánia-kórházba lóvasúton történő szállítása lehetőleg megakadályoztassék, végre 3. Szándékozik-e oda hatni, hogy a köz­vágóhídhoz fedélzeti ülésekkel ellátott lóvas­úti kocsik járjanak ? Haberhauer János tanácsnok az interpel­lációra a tanács nevében azt válaszolja, hogy a tanács már a múlt hóban, midőn a tiszti főorvos az ellenőrző orvosok további alkalmaz­tatásának engedélyezését kérte, felszólította a 1. főorvost arra, hogy a szerzett tapasztalatok alapján tegyen jelentést arról, hogy mi az oka annak, miszerint a fővárosban a heveny fertőző betegségek mintegy állandó jelleggel pusztítanak és hogy egyszersmind előterjesz­tést tegyen az iránt, miként lehetne a bajon segíteni ? A tiszti főorvos e felszólításra szépen kidolgozott és alapos előterjesztést tett, me­lyet a tanács véleményes jelentéstétel végett az illetékes szakbizottsághoz, tudniillik a köz­egészségügyi bizottsághoz tett át, mely leg­közelebb e jelentést tárgyalni is fogja. Ezek után az interpelláció három pontjára a kö­vetkezőkben adja meg a választ. A tanács már régebben felhívta a mérnöki hivatalt arra, hogy a létesítendő fertőtelenítő intézet tervezetét és költségvetését készítse el, sőt a mérnöki hivatal egy szakközege ki is külde­tett, hogy a berlini fertőtelenítő intézet be­rendelését tanulmányozza. Annak, hogy a ter­vezet és költségvetés mindazonáltal még min­dig nem mutattatott be, az oka abban rejlik, hogy az illető tanulmányútra kiküldött fővárosi szakközeg időközben királyi mérnökké nevez­tetvén ki, nincs többé a főváros szolgálatában. Azonban a tanács már utasította a mérnöki hivatalt arra, hogy 30 napi záros határidő alatt mutassa be a tervrajzokat és költség­előirányzatot és a­mint az meg fog történni, a tanács az ügyet a közgyűlés elé fogja ter­jeszteni. A­mi egy vagy több gyermekkórház léte­sítését illeti, ez igen alaposan megfontolandó kérdés, mert ezeknek létesítése és fentartása esetleg 1,2 millió frtot igényel, a fővárosnak pedig, mely eddig is óriási áldozatokat hozott kórházak czéljára, tudvalevőleg most ismét amúgy is igen nagy áldozatokat kell e czélra hozni. A tanács azonban e kérdéssel is foglal­kozott már, és egy albizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy indokolt-e az, hogy a főváros állítson fel egy vagy több gyer­mekkórházat; ezen albizottság a legközelebbi vasárnapon fog ez ügyben ülést tartani. Az interpelláció második pontjára azt vála­szolja, hogy úgy a kihágásokról szóló törvény, mint a lóvasúttársaság szabályzata szigorúan­ tiltja ragályos betegeknek lóvasúti kocsikon való szállítását, azonban mégis megtörténik, hogy a Stefánia-kórházba lóvasúti kocsikon visznek ragályos betegeket, mert a kocsivezető nem ismerheti fel, hogy az illető gyermekek betegek, és különösen ragályos betegek. A tiszti főorvos előterjesztése folytán azonban a tanács jelenleg a rendőrséggel tárgyalásokat folytat az iránt, hogy miként lehetne ennek elejét venni, és szegény lakosoknak lehetővé tenni, hogy beteg gyermekeiket esetleg a fővá­ros költségén szállítsák a gyermekkórházba. Végre az interpellátió 3-ik pontjában foglalt panasz orvoslása végett a tanács átiratilag meg fogja keresni a lóvasúttársaság igazgatóságát, hogy a közvágóhídhoz nagyobb és fedélzettel ellátott kocsikat járasson. Úgy az interpelláló dr. Havass Rezső, mint a közgyűlés Haberhauer tanácsnok ezen kimerítő és megnyugtató válaszát tudomásul vette. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre, melynek során Márkus József tanácsnok előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a halászati jog bérbeadása iránt tartott árverés eredményéről. A közgyűlés ezen előterjesztést hozzászólás nélkül elfogadta. Márkus József tanácsnok előadta továbbá a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a X. kerületben 4 hold szántóföldnek dr. Örley Lajos téglagyáros részére leendő bérbeadása iránt. Bersényi József a bérleti szerződést oly­képen javasolja módosítani, hogy a fővárosnak meglegyen hat havi felmondási joga, ellenben a bérlőre nézve a szerződés a hat éven át fel­mondási jog nélkül legyen kötelező. A közgyűlés az előterjesztést Bezsényi József módosításával fogadta el. Ezután Márkus József tanácsnok előadta a bizottmányi és tanácsi előterjesztést, Feszty Gyulának és Feszty Árpádnak a városligetben egy körkép (panoráma) felállíthatása iránt be­adott kérvényére. Schober Albert sem a panoráma létesítése ellen, sem a kérelmezők személye ellen nem emel kifogást, azonban elvből ellenzi azt, hogy a városligetben, mely a főváros közönségének egyedüli sétánya, újabb épületek emeltessenek és ez által az amúgy is kicsiny városligetből, melynek nagy részét az iparcsarnok, a népliget stb. foglalják el, ismét egyes részek elvonas­sanak tulajdonképeni rendeltetésüktől és ez­által a városliget egészen kivetkőztessék eredeti idillikus jellegéből. Elvi szempontból nem fo­gadja tehát el a tanács előterjesztését és kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy sem a panoráma, sem másnemű épületek emelését a városligetben ezentúl nem engedélyezi. Dr. Rácz Károly kijelenti, hogy helye­selné a városligetnek épületek által való el­foglalása ellen emelt, különben már régi pa­naszokat, ha lakások vagy fölösleges épületek emeléséről volna szó. Nem elegendő azonban a közönségnek csupán unalmas sétahelyet nyújtani, hanem határozottan a közönség szó­rakoztatásáról és kényelméről is gondoskodni kell és az e czélra szükséges épületek emelé­sét nem lehet ellenezni. A panoráma építését örömmel üdvözli, mert a városligetben a mű­veltebb közönség részére jelenleg úgy sincs látni való. Midőn néhány év előtt arról volt szó, hogy a volt kiállítási corsó területén a művelt közönség részére nagyobb szabású mulatóhely létesíttessék, ezt szintén a most Schober Albert által hangsúlyozott szempont­ból elvetették és ma a terület teljesen elhagya­tott, senki sem veszi hasznát. Különben, ha a panoráma létesítését óhajt­juk, oly területen kell a felépítését megengedni, hol a vállalat anyagi prosperálása remélhető; ennélfo­gva a panorámát még tovább kifelé nem lehet vinni. A városliget tényleg nagyon ki­csiny, de e bajon a városligetnek kifelé való terjesztése által kell és lehet segíteni. Mindezeknél fogva kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a tanács előterjesztését. Dr. Tillman Pál általában hozzájárul a tanács előterjesztéséhez, de kihagyatni kéri a szerződés 3. pontját, mely szerint a főváros a városliget területén 15 éven át más pano­ráma létesítését nem engedélyezheti, a szerző­dés 10 pontját pedig akként kívánja módo­síttatni, hogy a panoráma épülete 32 évi használat után díjtalanul átmenjen a főváros tulajdonába. Márkus József tanácsnok hangsúlyozza, hogy a panoráma építése és berendezése nagy tőke befektetését igényeli és ezért a méltá­nyosság és jogosság szempontjából kéri a köz­gyűlést, hogy fogadja el változatlanul a hosz­szas tárgyalások után megállapított szerződés­tervezetet. A közgyűlés az előterjesztést módosítás nélkül elfogadta. Ezután Márkus József tanácsnok előadta a bizottmányi és tanácsi előterjesztést a X. ker. Orczy-úton fekvő,a/1. hr. számú és a X. ker. külső kerepesi-út és küztemető-ut sarkán fekvő TM­ pOL/ba­tb. és "V81 lb hr­számú telkek kikiáltási árának megállapítása ügyében; a VI. ker. elöljáróság elhelyezésére szükséges helyiségek további bérbevétele iránt; az V. adókerületi adóhivatalok elhelyezésére szolgáló bérleti szerződésnek meghoss­abbítása iránt; a budapesti kir. orvos-egyesület kér­vényére egyesületi háza költségeire 15000 frt­nyi segély megszavazása iránt; « »Budapesti V. kar. ki«ded­­vő egylet« kérvényért az egy­letnek használatra átengedett telik ügyében; és az 1888—1890-ben a közvágóhídi igazgató­ságnál vezetett számadások és naplók vizsgá­latának eredményéről. A közgyűlés mindezen előterjesztéseket hozzászólás nélkül elfogadta. Végre Márkus tanácsnok előadta a pénz­ügyi bizottság és a tanács előterjesztését Witzel Frigyes részére iróngyár czéljára adandó X. ker. a/a­hr. számú telek vétel­árának megállapítása ügyében. Mattyus Arisztid elfogadja ugyan a tanács előterjesztését és méltányolja a kereskedelmi miniszternek ez ügyben érkezett leiratában ki­fejezett intenczióját, de kötelességének tartja kijelenteni, hogy helytelennek tartja azt, mi­szerint egy iparvállalat czéljára a fővárostól megnyerendő telek árának meghatározására a kereskedelmi miniszter befolyást akar gyako­rolni. A kereskedelmi miniszter leirata ugyanis alkalmas arra, hogy a törvényhatósági bizott­ságot e kérdés eldöntésében feszélyezze, sőt korlátozza és ez­által az önkormányzatot is sérti. A főváros törvényhatósága mindig tőle telhetőleg előmozdítja az ipar érdekeit és vagyonának kezelésében nem szorul a keres­kedelmi ministertől jövő útmutatásokra. Ennél­fogva azon óhajtását fejezi ki, hogy a keres­kedelmi miniszer a jövőben tartózkodjék attól, hogy a főváros törvényhatóságát ilynemű ügy­ben befolyásolni kívánja. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester hang­súlyozza, hogy itt befolyásolásról és az önkor­mányzat megsértéséről a kereskedelmi minisz­ter részéről nem lehet szó, mert a közgyűlés belátása szerint teljesen szabadon határozhat. Ezután a közgyűlés az előterjesztést vál­tozatlanul elfogadta. Kullmann Lajos főjegyző felolvassa dr. Majer István püspök, esztergomi főkáptalani helynök úrnak a főpolgármester úrhoz intézett átiratát a budapesti római kath. istentiszteletek rendjének megállapítása ügyében. Elnök indítványára a közgyűlés ezen át­iratot egyelőre örvendetes tudomásul vévén, kiadta azt a tanácsnak, hogy az illetékes szak­bizottság meghallgatásával az esetleg szük­séges további intézkedések megtétele iránt a közgyűlésnek előterjesztést tegyen. Kullmann Lajos főjegyző felolvassa a szavazatszedő küldöttség elnökének, Heinrich Istvánnak jelentését, amely szerint a 3 órától 5 óráig megejtett szavazásnál összesen 252 szavazat adatott be. A hét II. osztályú tanács-, illetve ker. jegyzői állásra megválasztottak Szabó Ká­roly 252, Jandek János 251, dr. Rudnay Jenő 250, Benczu Benő 248, Herman Béla 240, Bel­grády Miklós 236 és Toperczer Péter 160 szava­zattal. Ezenkívül Némedy Jenő 111 szavazatot nyert, a többi második helyen jelölt egy szava­zatott sem kapott, Melly József pedig a válasz­tás előtt visszalépett. A két II. oszt. ügyészi állásra megválasz­tottak Oboll Ferencz 240 és Alker Emil 243 szavazattal, míg dr. Szilasi Zsigmond 4, Melha Kálmán pedig 1 szavazatot nyert, dr. Laczkovics Gyula nem kapott szavazatot, Csete Kálmán pedig visszalépett. A-/, egy II. oszt. árvaszéki jegyzői állásra megválasztatott Visnya József 212 szavazattal míg dr. Lovas László szavazatot nem nyert. A fizetéstelen árvaszéki ülnöki állásokra és a szakbizottságok tagjaira megválasztattak a következők: A fizetéstelen árvaszéki ülnöki állásokra: d 1. Eisdorfer Gusztáv 2. Mauks János 3. Eberling József 4. Lindmayer Ferencz 5. Sitz Károly 6. Schlosser József id. 7. Heinrich István 8. Wimmer Antal 9. Eberling Antal 10. Deutsch Ber. hatv. 11. Kunewaliler Lipót 12. Mandl Ignácz 13. Bubala György 14. Hulitius Károly 15. Geitner A. József 16. Osztoits Miklós 17. Stadler Károly 18. Terstyánszky Kálm. 19. Atlasz Samu 20. Kisss József dr. 21. Deveczy Gyula 22. Schmidlechner K. 23. Hazay Lajos 24. Rittinger Károly 1. seam.

Next