Fővárosi Közlöny, 1892 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1892-01-01 / 1. szám
1. Szándékozik-e odahatni, hogy a fertőtlenítő intézet, valamint gyermekkórházak felállítása tárgyában a t. tanács a t. közgyűlésnek mielőbb előterjesztést tegyen ? 2. Szándékozik-e odahatni, hogy a ragályos betegségben szenvedő gyermekeknek a Stefánia-kórházba lóvasúton történő szállítása lehetőleg megakadályoztassék, végre 3. Szándékozik-e oda hatni, hogy a közvágóhídhoz fedélzeti ülésekkel ellátott lóvasúti kocsik járjanak ? Haberhauer János tanácsnok az interpellációra a tanács nevében azt válaszolja, hogy a tanács már a múlt hóban, midőn a tiszti főorvos az ellenőrző orvosok további alkalmaztatásának engedélyezését kérte, felszólította a 1. főorvost arra, hogy a szerzett tapasztalatok alapján tegyen jelentést arról, hogy mi az oka annak, miszerint a fővárosban a heveny fertőző betegségek mintegy állandó jelleggel pusztítanak és hogy egyszersmind előterjesztést tegyen az iránt, miként lehetne a bajon segíteni ? A tiszti főorvos e felszólításra szépen kidolgozott és alapos előterjesztést tett, melyet a tanács véleményes jelentéstétel végett az illetékes szakbizottsághoz, tudniillik a közegészségügyi bizottsághoz tett át, mely legközelebb e jelentést tárgyalni is fogja. Ezek után az interpelláció három pontjára a következőkben adja meg a választ. A tanács már régebben felhívta a mérnöki hivatalt arra, hogy a létesítendő fertőtelenítő intézet tervezetét és költségvetését készítse el, sőt a mérnöki hivatal egy szakközege ki is küldetett, hogy a berlini fertőtelenítő intézet berendelését tanulmányozza. Annak, hogy a tervezet és költségvetés mindazonáltal még mindig nem mutattatott be, az oka abban rejlik, hogy az illető tanulmányútra kiküldött fővárosi szakközeg időközben királyi mérnökké neveztetvén ki, nincs többé a főváros szolgálatában. Azonban a tanács már utasította a mérnöki hivatalt arra, hogy 30 napi záros határidő alatt mutassa be a tervrajzokat és költségelőirányzatot és amint az meg fog történni, a tanács az ügyet a közgyűlés elé fogja terjeszteni. Ami egy vagy több gyermekkórház létesítését illeti, ez igen alaposan megfontolandó kérdés, mert ezeknek létesítése és fentartása esetleg 1,2 millió frtot igényel, a fővárosnak pedig, mely eddig is óriási áldozatokat hozott kórházak czéljára, tudvalevőleg most ismét amúgy is igen nagy áldozatokat kell e czélra hozni. A tanács azonban e kérdéssel is foglalkozott már, és egy albizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy indokolt-e az, hogy a főváros állítson fel egy vagy több gyermekkórházat; ezen albizottság a legközelebbi vasárnapon fog ez ügyben ülést tartani. Az interpelláció második pontjára azt válaszolja, hogy úgy a kihágásokról szóló törvény, mint a lóvasúttársaság szabályzata szigorúan tiltja ragályos betegeknek lóvasúti kocsikon való szállítását, azonban mégis megtörténik, hogy a Stefánia-kórházba lóvasúti kocsikon visznek ragályos betegeket, mert a kocsivezető nem ismerheti fel, hogy az illető gyermekek betegek, és különösen ragályos betegek. A tiszti főorvos előterjesztése folytán azonban a tanács jelenleg a rendőrséggel tárgyalásokat folytat az iránt, hogy miként lehetne ennek elejét venni, és szegény lakosoknak lehetővé tenni, hogy beteg gyermekeiket esetleg a főváros költségén szállítsák a gyermekkórházba. Végre az interpellátió 3-ik pontjában foglalt panasz orvoslása végett a tanács átiratilag meg fogja keresni a lóvasúttársaság igazgatóságát, hogy a közvágóhídhoz nagyobb és fedélzettel ellátott kocsikat járasson. Úgy az interpelláló dr. Havass Rezső, mint a közgyűlés Haberhauer tanácsnok ezen kimerítő és megnyugtató válaszát tudomásul vette. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre, melynek során Márkus József tanácsnok előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a halászati jog bérbeadása iránt tartott árverés eredményéről. A közgyűlés ezen előterjesztést hozzászólás nélkül elfogadta. Márkus József tanácsnok előadta továbbá a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a X. kerületben 4 hold szántóföldnek dr. Örley Lajos téglagyáros részére leendő bérbeadása iránt. Bersényi József a bérleti szerződést olyképen javasolja módosítani, hogy a fővárosnak meglegyen hat havi felmondási joga, ellenben a bérlőre nézve a szerződés a hat éven át felmondási jog nélkül legyen kötelező. A közgyűlés az előterjesztést Bezsényi József módosításával fogadta el. Ezután Márkus József tanácsnok előadta a bizottmányi és tanácsi előterjesztést, Feszty Gyulának és Feszty Árpádnak a városligetben egy körkép (panoráma) felállíthatása iránt beadott kérvényére. Schober Albert sem a panoráma létesítése ellen, sem a kérelmezők személye ellen nem emel kifogást, azonban elvből ellenzi azt, hogy a városligetben, mely a főváros közönségének egyedüli sétánya, újabb épületek emeltessenek és ez által az amúgy is kicsiny városligetből, melynek nagy részét az iparcsarnok, a népliget stb. foglalják el, ismét egyes részek elvonassanak tulajdonképeni rendeltetésüktől és ezáltal a városliget egészen kivetkőztessék eredeti idillikus jellegéből. Elvi szempontból nem fogadja tehát el a tanács előterjesztését és kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy sem a panoráma, sem másnemű épületek emelését a városligetben ezentúl nem engedélyezi. Dr. Rácz Károly kijelenti, hogy helyeselné a városligetnek épületek által való elfoglalása ellen emelt, különben már régi panaszokat, ha lakások vagy fölösleges épületek emeléséről volna szó. Nem elegendő azonban a közönségnek csupán unalmas sétahelyet nyújtani, hanem határozottan a közönség szórakoztatásáról és kényelméről is gondoskodni kell és az e czélra szükséges épületek emelését nem lehet ellenezni. A panoráma építését örömmel üdvözli, mert a városligetben a műveltebb közönség részére jelenleg úgy sincs látni való. Midőn néhány év előtt arról volt szó, hogy a volt kiállítási corsó területén a művelt közönség részére nagyobb szabású mulatóhely létesíttessék, ezt szintén a most Schober Albert által hangsúlyozott szempontból elvetették és ma a terület teljesen elhagyatott, senki sem veszi hasznát. Különben, ha a panoráma létesítését óhajtjuk, oly területen kell a felépítését megengedni, hol a vállalat anyagi prosperálása remélhető; ennélfogva a panorámát még tovább kifelé nem lehet vinni. A városliget tényleg nagyon kicsiny, de e bajon a városligetnek kifelé való terjesztése által kell és lehet segíteni. Mindezeknél fogva kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a tanács előterjesztését. Dr. Tillman Pál általában hozzájárul a tanács előterjesztéséhez, de kihagyatni kéri a szerződés 3. pontját, mely szerint a főváros a városliget területén 15 éven át más panoráma létesítését nem engedélyezheti, a szerződés 10 pontját pedig akként kívánja módosíttatni, hogy a panoráma épülete 32 évi használat után díjtalanul átmenjen a főváros tulajdonába. Márkus József tanácsnok hangsúlyozza, hogy a panoráma építése és berendezése nagy tőke befektetését igényeli és ezért a méltányosság és jogosság szempontjából kéri a közgyűlést, hogy fogadja el változatlanul a hoszszas tárgyalások után megállapított szerződéstervezetet. A közgyűlés az előterjesztést módosítás nélkül elfogadta. Ezután Márkus József tanácsnok előadta a bizottmányi és tanácsi előterjesztést a X. ker. Orczy-úton fekvő,a/1. hr. számú és a X. ker. külső kerepesi-út és küztemető-ut sarkán fekvő TM pOL/batb. és "V81 lb hrszámú telkek kikiáltási árának megállapítása ügyében; a VI. ker. elöljáróság elhelyezésére szükséges helyiségek további bérbevétele iránt; az V. adókerületi adóhivatalok elhelyezésére szolgáló bérleti szerződésnek meghossabbítása iránt; a budapesti kir. orvos-egyesület kérvényére egyesületi háza költségeire 15000 frtnyi segély megszavazása iránt; « »Budapesti V. kar. ki«dedvő egylet« kérvényért az egyletnek használatra átengedett telik ügyében; és az 1888—1890-ben a közvágóhídi igazgatóságnál vezetett számadások és naplók vizsgálatának eredményéről. A közgyűlés mindezen előterjesztéseket hozzászólás nélkül elfogadta. Végre Márkus tanácsnok előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését Witzel Frigyes részére iróngyár czéljára adandó X. ker. a/ahr. számú telek vételárának megállapítása ügyében. Mattyus Arisztid elfogadja ugyan a tanács előterjesztését és méltányolja a kereskedelmi miniszternek ez ügyben érkezett leiratában kifejezett intenczióját, de kötelességének tartja kijelenteni, hogy helytelennek tartja azt, miszerint egy iparvállalat czéljára a fővárostól megnyerendő telek árának meghatározására a kereskedelmi miniszter befolyást akar gyakorolni. A kereskedelmi miniszter leirata ugyanis alkalmas arra, hogy a törvényhatósági bizottságot e kérdés eldöntésében feszélyezze, sőt korlátozza és ezáltal az önkormányzatot is sérti. A főváros törvényhatósága mindig tőle telhetőleg előmozdítja az ipar érdekeit és vagyonának kezelésében nem szorul a kereskedelmi ministertől jövő útmutatásokra. Ennélfogva azon óhajtását fejezi ki, hogy a kereskedelmi miniszer a jövőben tartózkodjék attól, hogy a főváros törvényhatóságát ilynemű ügyben befolyásolni kívánja. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester hangsúlyozza, hogy itt befolyásolásról és az önkormányzat megsértéséről a kereskedelmi miniszter részéről nem lehet szó, mert a közgyűlés belátása szerint teljesen szabadon határozhat. Ezután a közgyűlés az előterjesztést változatlanul elfogadta. Kullmann Lajos főjegyző felolvassa dr. Majer István püspök, esztergomi főkáptalani helynök úrnak a főpolgármester úrhoz intézett átiratát a budapesti római kath. istentiszteletek rendjének megállapítása ügyében. Elnök indítványára a közgyűlés ezen átiratot egyelőre örvendetes tudomásul vévén, kiadta azt a tanácsnak, hogy az illetékes szakbizottság meghallgatásával az esetleg szükséges további intézkedések megtétele iránt a közgyűlésnek előterjesztést tegyen. Kullmann Lajos főjegyző felolvassa a szavazatszedő küldöttség elnökének, Heinrich Istvánnak jelentését, amely szerint a 3 órától 5 óráig megejtett szavazásnál összesen 252 szavazat adatott be. A hét II. osztályú tanács-, illetve ker. jegyzői állásra megválasztottak Szabó Károly 252, Jandek János 251, dr. Rudnay Jenő 250, Benczu Benő 248, Herman Béla 240, Belgrády Miklós 236 és Toperczer Péter 160 szavazattal. Ezenkívül Némedy Jenő 111 szavazatot nyert, a többi második helyen jelölt egy szavazatott sem kapott, Melly József pedig a választás előtt visszalépett. A két II. oszt. ügyészi állásra megválasztottak Oboll Ferencz 240 és Alker Emil 243 szavazattal, míg dr. Szilasi Zsigmond 4, Melha Kálmán pedig 1 szavazatot nyert, dr. Laczkovics Gyula nem kapott szavazatot, Csete Kálmán pedig visszalépett. A-/, egy II. oszt. árvaszéki jegyzői állásra megválasztatott Visnya József 212 szavazattal míg dr. Lovas László szavazatot nem nyert. A fizetéstelen árvaszéki ülnöki állásokra és a szakbizottságok tagjaira megválasztattak a következők: A fizetéstelen árvaszéki ülnöki állásokra: d 1. Eisdorfer Gusztáv 2. Mauks János 3. Eberling József 4. Lindmayer Ferencz 5. Sitz Károly 6. Schlosser József id. 7. Heinrich István 8. Wimmer Antal 9. Eberling Antal 10. Deutsch Ber. hatv. 11. Kunewaliler Lipót 12. Mandl Ignácz 13. Bubala György 14. Hulitius Károly 15. Geitner A. József 16. Osztoits Miklós 17. Stadler Károly 18. Terstyánszky Kálm. 19. Atlasz Samu 20. Kisss József dr. 21. Deveczy Gyula 22. Schmidlechner K. 23. Hazay Lajos 24. Rittinger Károly 1. seam.